Valóban a férfiaknak ugyanolyan könnyü a társkeresés mint a nőknek?

“…mert pl. a férfi még jó pár munkahelyen többet keress ugyanabban a pozícióban, mint a nő.”

Tudsz ilyen munkahelyet említeni példával, 21-es? Ugyanaz a munkakör, képzettség, minden. Tényleg érdekel.

Mindkét nemnek megvan az a nehézsége, hogy saját tapasztalat híján a másik problémáit kisebbnek, az önmagát érintőt pedig nagyobbnak érzékeli.

Végigolvasva a 28-as választ, egy dolgon azért felkaptam a fejem: az arra alkalmas nők igencsak helyt tudnak állni elég kemény hivatásokban is, de tudományos területen, kutatómunkában, éles krízishelyzetben akár. Igazából bárhol, ahol nem a fizikai adottságokon van a fő hangsúly az érvényesülésnél.

A férfiak egy részének nem tetszik, mert nem egyszerűen embernek, kollégának, hanem legalább ekkora súllyal látják nőnek a másikat, és egyrészt nem tanulták meg, hogy milyen egy nővel versenyezni, másrészt megalázóbbnak érzik, ha egy nő jobb náluk az adott szakterületen, sok férfinek ez még mindig személyes sértést jelent. Erről nem a nők tehetnek. Viszont a nők meg nem számolnak azzal, hogy egy ilyen férfi egész életében azt tanulta, hogy egy nőt támogatnia kell, finoman kell vele bánni, nem lehet az ember agresszív vagy támadó, pedig az egymás közötti versenyben ez megengedett. Tehát nem érzi fair-nek, hogy a nőkkel való versenyben olyan viselkedési korlátokat kell betartania, amilyenekkel a saját nemével konkurálva nem találkozik, illetve a nőknek rendelkezésre állnak olyan eszközök, amit csak ők vethetnek be, és természetes módon használják is.

Egy érvényesülés szempontjából ideális világban el kellene tudni válsztani a szexust a minden mást, de ez nyilvánvalóan nem működik. Ehelyet marad a kölcsönös egymásra mutogatás, de abban bízom, hogy majd kinövünk belőle.

#31: Nem tud nem csak ő, de senki, mert ez egy SZÁNDÉKOS statisztikai torzításból ered.

Hasonló, mint mikor kimutatják, hogy az átlag magyarnak 50 millió a nettó vagyona, amiben benne van Mészáros Lőrinc és az is, akinek csak adóssága van.

Vagy mikor az átlagjövedelem közzétételével érik el, hogy az alacsony jövedelmű réteg rosszul érezze magát, hogy ő nem keres annyit, akinek meg magasabb a bére az önelégülten vigyorogjon a kommentháborún és eszébe ne jusson, hogy annak az összegnek a DUPLÁJÁT fizeti ki a munkáltató utána, csak a másik fele állambácsi zsebében landol. A feketén dolgozó meg csendben kushadjon, amikor rájön, hogy 400-at kap borítékban, de valójában a bérpapíron csak bruttó 232 ezer van, ami nettó 154.280 és mikor a főbérlőnek odaad belőle 250-et mindjárt nem jut eszébe rabszolgatörvény ellen tüntikézni.

Az egész itt is propaganda és a nők hergelése a cél meg a női kvóta átrugdosása tűzzel-vassal.

#32: Ezen már rég túl vagyunk, jelenleg számos fehérgalléros szakma annyira telítődött nőkkel, hogy épp itt van az elakadás a dologban. Kezdetben mint kés a vajban tudott érvényesülni nagyon sok nő azokkal, amiket csak ők vethetnek be, ma viszont már egyrészt a férfiakal szemben sokszor lejárt lemez, másrészt pont a nők előretörése miatt egy másik nővel szemben hatástalan.

És mint a mindig puskázó diák, aki ezután már nem tud puskázni, úgy érzi magát az említett nő is, aki eddig a bájaival boostolva haladt előre. És nem jelenti azt, hogy az adott nőnek akárkivel is le kellett feküdnie sem azt, hogy szakmailag EMELLETT ne lehetett volna rátermett, csak jól jött egy kis nitró a benzinbe. Ami innentől már hatástalan és hasztalan és fel van dobva a labda, hogy hogyan tovább...

Amiről pedig te beszéltél ott a férfiak adaptálódtak a helyzethez, éppen ez volt a problémája sok nőnek, hogy nem tudták elviselni a férfiak farkastörvényeit, ilyenkor érzelmileg labilissé váltak és kijátszották a "én egy törékeny nő vagyok" kártyát.

Nem játszottak tiszta lappal, kettősmércét alkalmaztak. Fel akartak nőni a feladathoz, de a komolyabb nehézségnél visszaváltottak mimóza üzemmódba és egy náluk nagyobb védelmező csoport (feministák) szoknyája mögé bújtak.

Egy Havas Henrik vagy Bayer Zsolt típusú ember a férfiakat is ugyanúgy alázta aljas módon, törpe, gizda, dagadék, pápaszemes és egyéb jelzőkkel. Nem szép dolog, de tűrni kellett és később a saját módszereikkel visszavágni ezeknek az embereknek. Nem boszorkányégetést csinálni.

Kíváncsi leszek, ha ezek a nők majd egy női feljebbvalóval szembesülnek, aki ugyanúgy alázza őket, ott majd milyen kártyát játszanak ki?

Itt jön ki az evolúció. A férfi egyedül száll harcba szemtől-szemben. A nő a törzs többi nője között vegyül el, hátha így megússza a dolgot.

"Egy érvényesülés szempontjából ideális világban el kellene tudni válsztani a szexust a minden mást"

Mivel nem vagyunk robotok, ezért nem csak ezt, de sok mást sem lehet elválasztani. Ilyen a személyes szimpátia is. Azonosneműek között is irritálóbb lehet, hogy valaki azért élvez előnyt, mert szimpatikusabb a döntéshozónak.