Szingli lányok, ti mit tesztek meg annak érdekében hogy előbb megtaláljátok a jövőbeliteket?

A lényeg, hogy ne kedvetlenedjen el az ember, és semmiképp ne adja fel.

Aztán majdcsak kesz valahogy.

Mindenkinek megvan a párja, csak nehéz vele összetalálkozni.

Persze. Vigasztalni lehet saját magunkak korlátlanul.

Mi lenne ha 1 lábam lenne ?

Mi lenne ha vak lennék?

Mi lenne ha tolókocsiban lennék, stb, stb.

Ezek mind szörnyű dolgok, de ezzel vigasztalódni, az bizony önámítás, és önbecsapás.

Szokták mondani, hogy a párkapcsolatban élők is sokan nem boldogok.

Ez is igaz, de az az ő problémájuk. Miért nem tudják a problémákat megbeszélni ???

43.

Na ezzel dotta én is így vagyok.

De tudod miért van ez?

Mert a szerelemnen és a halálban nincs logika, és igazság.

Nézd meg. Ártatlan emberek halnak meg balesetekben, kiváló sportolók betegségekben.

Ezzel szemben, az utcán a hajléktalanok évek óta a szenetet eszik a kukából, télen a minuszba fagyoskodbak, és életben vannak.

A szerelem is sokszor olyanokra talál rá, akik abszolút nem érdemlik meg, vagy nem szolgáltak rá, vagy nem úgy néznek ki.

Most itt nem a testi fogyatékosokra gondolok, mert ők természetesen megérdemlik. Ők nagyon is.

De az, hogy egy csinos vékony szép arcú nőnek nincs párja, a 120 kilós nehézbombázó meg Bratt Pitt tipusú férfivel enyeleg, na ez azért már tényleg felháborító.

De nagyon sokszor látni szép csinos igényed nőt, totál tapló, ápolatlan férfival.

Na ez már tényleg mindennek a teteje. Ez már a kinyillik a bicska kategória.

Hol a francba van itt az igazság ????

#45 igen igen…pont ezen gondolkoztam pár napja, hogy a volt gimis osztálytársaim közül pont azok házasok/gyerekesek már, akik az osztály csúnyácskái voltak, akikről mindenki azt gondolta, hogy ők fognak utoljára megházasodni😂A legjobb csajok, pasik meg szinte mind egyedül vannak még. Jó persze, gondolom a csúnyábbak inkább lehorgonyoznak az első jelöltnél, mert nem válogathatnak annyira.

Amúgy nekem mindig az a forgatókönyv, hogy kezdeményez nálam egy pasi, randizgatunk, jól alakul minden, aztán bumm, eltelik 2 hónap, és vagy én zúgok bele, vagy ő belém, de kb. sosem kölcsönös a dolog. Ezért mindig ilyen rövid életűek a kapcsolataim, és nem tudom, mit tehetnék ellene. Olyannal nem akarok lenni, akibe nem vagyok szerelmes, meg olyannal sem, aki belém nem.

"De az, hogy egy csinos vékony szép arcú nőnek nincs párja, a 120 kilós nehézbombázó meg Bratt Pitt tipusú férfivel enyeleg, na ez azért már tényleg felháborító."

Mondom, ezeknek az idiótáknak csak a külső számít. Így maradtok is egyedül, és ebben viszont van igazság.

Kérdező, Facen írogatni másokra mar egy nagyon taszító dolog, egy nőt sem ismerek (én sem vagyon ilyen) aki ezt jó néven venné. Amúgy abszolút lejárt ez a korszak én utoljára 3 éve kaptam ilyen üzenetet pedig sok csoportban aktív vagyok Facen. Plusz ott a Facebook társkereső, aki tényleg ott akarna ismerkedni.

Sajnos nagyon felszínes a világ, hiába vagy jóképű, az nem annyira elég a mai világban az ismerkedésre. Tapasztalatból mondom, hogy 28 éves férfiaktól már el is várnak valamit a nők többsége (leginkább azok, akiknek kevés az önálló egzisztenciája, akár családi háttérből akár aktuális munkahelyen), pl: ha lakást nem is, de önálló albit lakótárs nélkül és/vagy egy kocsit.

Bármennyire gázul is hangzik, én diplomásként egy huszonéves, diplomás házaspárt sem ismerek, ahol nincs meg a saját lakás, amit vagy az asszony, vagy a fèrj családja rakott bele a házasságba, mert önerőből hogyan...

Pontosabban fogalmazva, lehet nincs meg annyira a lángoló szerelem, lehet van még bennük kalandvágy, de a férfiak még mindig kevésbé válogatósak párkeresésben, mint a nők. És ha a nőnek van lakása, kocsija, akkor szerencsés megtartani a nőt és elvenni, mert ez egy fontos biztonsági pontja az életnek, és megéri még akkor is, ha vannak hibái az illetőnek.

Fordítva is igaz szerintem, bár általában azzal az esettel találkoztam, amikor a nő kapott a családjától lakást. Vagy van a másik véglet, amikor mindkét félnek volt lakása és most az egyikben élik a házas életüket, a másikat kiadják.

Persze nem lehet a végtelenségig várni az ideális körülményekre (biológia miatt se), de albiban, minimálbérből nagyon nehezen lesz sírig tartó szerelem, mert kilátástalan ìgy élnie két embernek vagy gyerekkel. :(

Én is olyan lány vagyok, akinek van saját lakása, viszont valami furcsa okból mindig meg is találnak azok a pasik, akiknek úgy eleve derogál az egzisztenciaépítés, és a céltalansággal nyilván nem az a baj, hogy nincs vagyona, hanem hogy ezzel a hozzáállással hogy akar eltartani egy családot?