Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem érti meg senki az ismerkedési céljaimat?
30 éves vagyok, 23 éves koromtól indult be a szexuális életem és nagyon ritkán sikerül partnert találnom. Elfogadom, hogy szerencsétlen vagyok.
Viszont azt nem fogadom el mikor ilyeneket mondanak: 30 évesen már nem kalandozni kéne, hanem komoly kapcsolat, normális nő, gyerek, ház, autó stb. Ezektől így kiráz a hideg. Nekem normális = unalmas.
Én élni szeretnék és szexelni. Ha nem fogok, mert nem sikerül akkor is inkább egyedül.
Egy átlag (nem szerencsétlen férfi) úgy éli az életét, hogy a jó dolgok (szex orrba szájba, mindig mindenkivel) után jön az hogy megállapodik és jönnek a rossz dolgok a házasság és a gyerek.
Gondolom egy idő után valami átkattan a fejükben.
De amég nekem nem volt meg az első lépcsőfok addig nem akarok a 2.-ra lépni és valamiért ezt soha senki nem érti meg.
Laza bohém életet élek annak ellenére, hogy a nőknél nem vagyok sikeres. Nincs okom a panaszra, nem spórolok, a mának élek. Mondják ezt a lakást is, de sanszos hogy nem lesz gyerekem a sírba meg nem viszem magammal.
Voltam prostinál is már, miért ne?
Férjes asszonnyal is voltam már.
Velem kitolt az élet, hogy elvette a fiatalkoromat, én sem leszek tekintettel másra.
válasza:Nem csodálkozom, hogy nem értik meg...
"rossz dolgok a házasság és a gyerek"
Szép kis gyerekkorod és családi mintád lehetett, ha ezt vontad le következtetésnek.
Igen nekem ez a mintha.
Szüleim nagyon jól elvoltak előttem, bár ezt csak azok alapján tudom amit meséltek.
Utána nem jártak el sehova, viták, mindig a gyerek az első, a férj háttérbe szorult, aztán nőzés, és válás. A másik része meg a nélkülözés, mindkettőjük dolgozott, de semmi látszatja nem volt anyagilag.
Igazából ha jobban belegondolok nem is a kapcsolat riaszt el hanem a gyerek és hogy a nők úgyis akarnak előbb utóbb gyereket.
válasza: válasza: válasza:Nem olvasod a saját rovatodat? Rengeteg ilyen kérdés van.
https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..
Én azt látom ismerősökön, hogy mindig a gyerek így, a gyerek úgy.
Ha valaki mond valamit, 3 mondat után visszavezeti a gyerekre. A gyerek így a gyerek úgy, a szülésnél ez volt, az volt, hát azóta már sok minden nem olyan. Feljött X kg. Nem mindig néztem ki így, de hogy milyen jó mert itt a gyerek. Aztán a gyerek megint beteg. Ide kell vinni a gyereket, oda kell vinni. Én nem csodálkozok hogy apukám megbolondult.
Ha öröklődnek a szülői minták akkor én velem is az lenne.
válasza:26: Én nem tartom a kapcsolatot azokkal a régebbi barátaimmal, akik már olyan dolgokról beszélnek, olyan dolgokkal foglalkoznak, ami engem nem érdekel.
Így gyerekesekkel sem járok össze.
válasza:
válasza: válasza:Kérdező, mindenki a saját életét éli, de mivel ide kiírtad, próbáld elfogadni a válaszokat.
Szerintem nagyon rosszul pótolod a gyermekkori hiányosságokat, és olyan általánosságok rögzültek benned, ami egyszerűen nem igaz!
Mi a párommal (egyelőre, de lehet, hogy soha) nem szeretnénk gyereket. 5 éve vagyunk együtt, de pont úgy szexelünk orrba-szájba (tőled idéztem), mint az elején. Nem kell más, se neki, se nekem, mert imádunk egymással szexelni. Izgalmassá tesszük, új pózok, új helyszínek... stb. Nem mindig az a változatos, ha egy másik emberrel vagy. Sőt!!! Full bohém életet élünk - egymással! Nem akarunk házasodni (egyelőre, de talán soha), de együtt akarunk megöregedni.
Hidd el, nem attól leszel laza és boldog, ha összevissza kefélsz mindenkivel.
Csak egyvalakivel is lehet lángoló az élet!!!! Én már csak tudom.
N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!