Virágot adtam ma reggel egy kolléganőnek de egyből fintorgott és közölte, hogy van barátja, mire mondtam neki, hogy nőnap alkalmából, tényleg ennyire elszálltak már maguktól a nők?

"Igen, azért vettem virágot a két 50 feletti férjes asszonynak is mert ismerkedni akartam bujtatottan."

Igen. Pontosan ezt mondom. Az alkalom a nőnap, az álca a másik két nő. Nem akartál nagyot égni.

Tanulságként leírom:

Nem vagyok nagy társasági ember, se barátkozós. Tegnap én is gondolkodtam, mit tegyek ezen a napon, mi a helyes. Vettem tegnap egy nagyobb dobozos csokit. Ma ezt a csokit nem tettem a közösbe.

Gondolkodtam azon, hogy van max.1 olyan női munkatárs, akinek adnék valamit, de pont úgy tudom, hogy van társa, így nem adtam neki sem semmit sem. Tehát senki nem kapoptt a munkatárs tekintetében semmit sem.

Úgy vagyok vele, hogy inkább legyek emiatt bunkó, minthogy más jelzőt kapjak tőlük.

Kérdező: megértem, hogy jót akartál volna a hölgynek, de attól (is) félhet a nő, ha most enged, akkor több lesz belőle, fokról fokra, ami nem lenne jó, mert van kanja neki. Az érzelmeket nem feltétlen tudja mindenki jól kordinálni, így jól tette, hogy nem volt annyira befogadó, de ezt máshogyan, finomabban-, de azért erélyesebben is közölhette volna a nő.

Nézd, úgysem fogod leírni a valós szándékodat, de tudod jól, hogy mi volt az, ezért reagálod túl a visszautasítást. Neked ez a csaj bejön. Azt hitted, itt a remek alkalom, hogy elkezdj valamit. Tökéletes ártatlan kis lépés. Megmutatja, hogy rendes vagy. Legalábbis ő nem tudja, hogy ez csak színjáték.

Ha csak nőnapi köszöntés lett volna, nem érdekelne, hogy elutasítottak (nem mindenki ünnepli, és ha ez arról szól, hogy ne sértsen meg azzal szemben, hogy ő mit akar, az részedről önző dolog), és nem csöpögne itt minden válaszod a nőgyűlölettől.