Tud bárki olyan REÁLIS indokot mondani, ami miatt rosszabb lenne ma Magyarországon a nőknek, mint a férfiaknak?

#83: "Vagy a másik véglet (ebből jóval több van, csak ugye itt nem történik semmi), hogy már az első, esetleg második nemet végleges nemnek veszi a férfi és tovább áll."

Igen, ezek azok a tömegek, akikből béták, incelek és simpek lesznek.

Akik ezt komolyan veszik már kisgyerekkorban és valamikor habitustól, hormonháztartástól függően 16 és huszonéves kor között (de van, aki túlságosan gamer alacsony libidóval és csak 30 fölött) kezdenek el egyre erősebben szorongani amiatt, hogy nekik valahogy nem jön össze. Pedig már az összes olyan dologban expertnek számítanak, amiket a női magazinok sorolnak, meg a nők mondanak nekik, hogy mi kell a nőknek.

Aztán olyan anomáliákkal szembesülnek, hogy nincs elég pénzük, egzisztenciájuk, vagyonuk (abból sosem elég), nem elég magasak (az mindig lehet kifogás 150 centis lánynál is) aki korán kopaszodik (az is), nem alakítottak ki konkrét stílust (pont, hogy ezáltal is mindenkivel kompatibilisek legyenek). Ha teletetováltatod magad, meg piercingek, akkor lehet, hogy pár szubkultúrabéli nőnek nagyon be fogsz jönni, de a teljes populációból jóval kevesebbnek. Ha neked az a szubkultúra a mindened, akkor önelemzés nélkül adaptálódsz hozzá, de ha csak "teszt" akarna lenni, hogy hátha így majd egy-két számodra kiszemelt lánynak felkelted a figyelmét, akkor őrületes, visszafordíthatatlan baromság.

Az is már tipikus rossz párkapcsolati mintának számít, mikor a pénzes csávó összejön egy csajjal, aki aztán az otthon marad, nem dolgozik, gyerekeket szül, aztán ami kezdetben kényelmes, egy idő után unalmas és egyhangú lesz, a férfi meg hajtja a pénzt, meg inkább munkába menekül a gyereknevelés terhei alól.

Tehát hiába jobban mindenben BELSŐLEG, mint az alfák, kijavítottak mindent, amire a nők panaszkodni szoktak, ha KÜLSŐLEG nem jönnek be, nem kívánja őket a nő, akkor vagy belesodródnak egy szexmentes kapcsolatba, vagy egyedül maradnak.

#84: "A hülye is tudja, hogy este egyedül sétáló lány nem szexpartnert keres."

Ez ilyen Bayer Zsolt különdíjas megszólalás volt. :D

Erről mindjárt tájékoztatom egyik haveromat, aki a szemünk előtt szedett fel egy lányt, aki az elején pont adta ezt a "takarodj innen" attitűdöt, aztán amikor végigmérte a srácot, már kedvesebb volt és elkezdtek beszélgetni és mint másnap délután kiderült, valami messzi két-három átszállásos helyről jött volna fel a párjához, aki már csak este írta meg neki Messengeren, hogy szakít vele és menjen inkább haza, a "hisztijére" amit meg amiatt csapott, hogy hogy kicseszett vele még le is tiltotta, ő meg úgy döntött, inkább Pesten sétál vagy ül be valahova minthogy vasútállomáson üljön éjjel csatlakozásra várva meg a Keletinél is tök félelmetes emberek vannak, így inkább eljött onnan.

Haver befogadta őt éjszakára és össze is jöttek. Aztán még jött is fel egyszer-kétszer, mikor Pesten volt dolga, ráírt haverra.

Ha jó pasi valaki, akkor bárhol lehet nőt találni. A leglehetetlenebb helyeken, módokon is.

"Én nőként azt mondom, amit gondolok. A nem az nemet jelent. Mindig. Nem játszmázok, nem tesztelgetek, hanem nyíltan kommunikálok."

Ezzel egy halmazba is tartozol a nők kb. 15%-ával. A maradék 85 meg tovább bomlik "játszmázik, mert így a nőies, ez a tradíció/hagyomány", "fogalma sincs mikor mit csinál, még önmagát sem érti, teljesen ösztönös lény" és "taktikailag játszmázi, tudatosan, hiszen így tudja kimaxolni az életet" csoportokra.

#87: "Nálam is nemet jelent a nem. És nem hiszem, hogy a nők DÖNTŐ TÖBBSÉGÉRE igaz lenne, hogy igent jelenthet a nem."

Pedig így van, csak nem úgy, ahogy ezek a bepróbálkozók gondolják. Hanem úgy, hogy a korral változnak a preferenciák, az igények, ezáltal átrendeződik a prioritási sorrend, így olyan férfi is szóbajöhet párkapcsolatra 30 fölött, aki "bottal sem" kategóriás volt huszonévesen.

Sok férfi ezt úgy fordítja le magában (mivel alapnak veszi, hogy a külseje oké), hogy valójában bejön ő a nőnek (kincstári optimizmus), csak nem elég gazdag (még).

Közben meg a valóság épp az ellenkezője, rohadtul nem jön be a nőnek, csak bizonyos idő után, mikor már a nő lehetőségei is szűkülnek megalkuszik vele.

Meg a zaklató és zaklató sem egyforma, még a motivációk is mások. Van az akinek lehetetlen letörni a szarvát, csak fizikailag lehetne megütni, azok a típusok, akik jó pasinak gondolják magukat fogatlan 40-es alkeszként is. Mutogatják a bicepszüket meg hogy mekkora farkuk van, 0 szégyenérzet van bennük.

Meg van az önértékelési zavaros, aki lehet, hogy hetek alatt szedte össze a bátorságát, hogy elinduljon és lányokkal ismerkedjen és már attól nagyon mélyen önmagát hibáztatja, önmagát gondolja selejtnek, ha két lány úgy tesz, mintha levegőnek nézte volna és beszélgetnek tovább és még ahhoz sincs meg a rutinja, hogy az ilyen szituációkra valami frappáns mondata legyen, mint egy éjszakai életben jártasabb srácnak, aki szintén nem jön be egyik csajnak sem, de egy jól irányzott csipkelődő megjegyzéssel kulturáltan, intelligensen (nem alpári, suttyó stílusban) betalál a két csajnál és esetleg a közelben lévő asztaltársaság is jókat vidul a szituáción és a két csaj érzi magát kínosan, talán át is mennek másik kocsmába.

Ezt a kettőt nem összekeverendő.

"Sokan abból sem értenek, hogy van párom. Szerintem inkább az a szégyen, hogy a kelleténél több férfi működik így."

Ebben is ugyanúgy ott a nők felelőssége, akik képesek a párjuk mellett szeretőt beújítani, összejönni más pasikkal kalandra. Minél több kapcsolatban lévő nő enged a kísértésnek, annál csábítóbb lesz a férfiak számára és annál kevésbé lesz elfogadható visszautasítási indok, ami után nem próbálkoznak többször.

Értsétek már meg, hogy bármennyire is rettegtek és a zsigeri félelmeteket ébreszti fel, de a nyílt, határozott "Ne haragudj, de nem jössz be." a legcélravezetőbb mind közül.

Ha annyira fóbiád van, akkor ne este a kihalt utcán gyakorold, hanem napközben egy emberekkel teli plázában, szórakozóhelyen.

A hangsúlyra pedig figyelj oda, akkor is, ha éppen rossz kedved van, ne úgy hasson, hogy "Fúj, te undorító senki, nem jössz be!" még ha nem is ezeket a szavakat használod, hanem inkább úgy, hogy "Nem vagy az esetem, a plasztikai sebész se tudna olyanná tenni, amilyen az esetem, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a következő lányoknak ne jönnél be, akiknél majd bepróbálkozol."

Csak itt az szokott lenni, hogy ebből azért nem lesz soha semmi, mert egyrészt legtöbbször olyan emberek szólítgatnak le utcán nőket, akik számos problémával küzdenek, azt meg civilizáltan megmondani neki, hogy "zsíros a hajad, lóg az orrszőröd, igénytelenül van rajtad a ruha, amit meg sem igazítottál és a szád is bűzlik, legalább egy tictacot kaptál volna be és a nyakszakáll sem divat" kicsit sok lenne felsorolni és az ilyeneknek úgyse használna. Bizonyos intelligenciaszint alatt tényleg csak a határozott NEM ami célravezető.

#89: "Rendben, akkor taníts mester, hogy ne erőszakoljon meg egy pihentagyú, aki nem képes a “nem” szó jelentését felfogni? Hogy mondjam? Mit mondjak? Vagy hordjak magamnál fegyvert, és lőjem le az “ártatlan pasikát, aki szegényke csak ezt tanulta, hogy a nem nem mindig nem”?"

Hányan erőszakoltak eddig meg? Azt az egy srácot kivéve, akit már kitárgyaltunk.

llletve mennyi olyan eset volt, amikor kísérlet történt és ezeket a szituációkat le tudod-e írni, hogy mik voltak a pontos előzményei, milyen párbeszédek hangzottak el.

#95: "De a legtöbb erőszak, ahol az ártó szándék mindenképpen a gyengébbel szemben mutatkozik meg, az igenis a kontroll, a dominancia miatt történik.

Ez egy erősen kutatott területe a pszichológiának"

Végre már kutatják! Ugyanis sok elfáradt kapcsolaton belül valójában a nő kezében van a kontroll és a dominancia, akkor is, ha ő ezt nem így látja, mert neki ez volt a természetes. A "boiling frog" hatással szépen lassan a gyenge jellemű, legtöbbször domináns anya mellett felnövő férfit a többé-kevésbé a saját igényeire formálta. Ezt sem úgy látja, mert a hiányosságokra és amit nem sikerült elérni, arra fókuszál, nem arra a sok dologra, ami viszont sikerült.

Itt szokott az lenni, hogy a férfinél elpattan a cérna és fordít a dolgon, kitör, mint egy vulkán és olyankor olyan megdöbbenést vált ki, mint mikor a család kutyája szétmarcangolja a gazdáját.

Meg van a tipikusan domináns férfis és behódolós nős kapcsolat, ahol a Holdról is jól látható, hogy a férfi domináns, még ha az elején ezt a cukiskodós, bájgúnáros, mézes-mázos modorát is mutatja, ahogy a csajról is jól látható, hogy egy hisztis kis hercegnő, még ha ő is az elején a legjobb oldalát mutatja, kidomborítja a nem létező dolgokban lévő tehetségét is, hogy ő milyen finomat tud főzni, ő aztán ez meg az, nem esik le a gyűrű az ujjáról, stb. Mindkettő kölcsönösen imponálni akar a másiknak, aztán utána pokollá változik az életük.

De a tartósabb és veszélyesebb kombináció meg az elnyomott, "te csak egy nő vagy" meg "az uradnak mindenben felelj meg" neveltetést kapott csaj, aki emiatt a séma miatt még azt is megindokolja magának, hogy ő volt a hibás, amiért elsózta a levest.

#100: ""Pedig a Józsika olyan kedves, rendes, tisztelettudó szomszéd volt. Áldott jó ember. Mindig köszönt, megkérdezte hogy vagyunk, tud-e bármiben segíteni..."

Szinte mindig így kezdődik. Te nagyon egybitesen látod a világot."

Nagyobb megdöbbenést vált ki, ha az a kedves, aranyos, öreg kutya marcangolja szét a Bözsi nénit, akit a 4 éves unokák is simogattak. Mindenkiben megfagy a vér, hogy "Jézusom, mi lett volna, ha akkor kattan be, akkor támad."

Ha meg a kutyaviadalos sittes cigó nyers hússal etetett, vadított pitbullja, aki mindig hörögve nekiront a kerítésnek és szétkapott már galambot, macskát, kisebb kutyákat, akkor "Ne menj arra, kerüld el, inkább menj a másik utcában." majd ha valakit szétszaggat, akkor "Jaj, minek ment oda, szegénykém... Legyen könnyű neki a föld... De minek ment oda, hányszor mondam neki, hogy ne tegye."

Na ezt hívják KÖZvéleménynek. És ha már bölcsészkedünk, akkor a mélyebb emberi ösztönöket is jó lenne megérteni, hogy miért van ez így.

Elmondom, azért, mert ami NYILVÁNVALÓ veszély, az zsigerileg kódolt, attól egy szocializálatlan kisgyerek is megijed, azaz úgy véli az emberek többsége (akikben jól működik ez a genetikai ösztön), hogy ez ELKERÜLHETŐ. Ami pedig elkerülhető, az megnyugtató a léleknek, hogy ő és ő és ő is elkerülte, hát akkor az volt a hülye, aki belefutott.

Ha viszont olyasmi történik, amibe ő és ő és ő is belefuthatott volna, az félelmetes. Attól kiráz mindenkit a hideg, mert csak a VÉLETLENEN, csak a SZERENCSÉN múlott, hogy nem ő volt éppen akkor rosszkor rossz helyen.

Az egész világképét megbolygatja az embernek.

Csak a saját szemszögéből nézi a dolgokat. Hogy az egyik eset elkerülhető lett volna, a másik nem, tehát azzal kell foglalkozni gőzerővel, ami nem lett volna elkerülhető, mert abba ő vagy akár a saját lánya, szerettei is belefuthatnak.

De azzal már nem törődik egyik esetben sem, hogy mi vezetett idáig, hogyan kerülhető el bármelyik is a JÖVŐBEN. Hogy a vadított kutya sem így született és bár már az állatvédők sem tudnak vele mit kezdeni, maximum elaltatni, de ha nem ilyen brutális módon bánnak vele, akkor nem lett volna ilyen.

Azzal meg pláne nem, hogy milyen az, mikor az ember csak tűr, tűr, nyel, nyel, PRÓBÁL KOMMUNIKÁLNI, de ez mindig egyoldalú, a másik mindig lesöpri valamivel vagy ígéreteket tesz, ami végül nem úgy lesz, aztán egyre csak gyűlik a frusztráció és minél mélyebben vagy benne egy kapcsolatban, annál több szálon kötődsz, annál nehezebb már kilépni belőle.

Ilyenkor jön a sarokba szorított effektus, amikor a legszelídebb, növényevő állatok is támadnak. Amikor az egyik fél eléri a másiknál, hogy mentálisan sarokba szorítva érezze magát. Amikor előjön az "üss vagy fuss" ösztön, futni nem tud, így marad az, hogy üt.

#106: "Maradt a csendes, visszahúzódó jelző, ami pedig soha nem volt igaz, csak ő ezt nem látta."

Még akár az is igaz lehetett, tekintve, hogy a nőknek ezek az emberek teljesen más arcukat mutatják. Mikor a csaj hallótávolságon kívülre kerül, hirtelen átváltanak és előjön belőlük a "Gyúrunk, vazze" stílus, aztán ecsetelik a spanjuknak, hogy "Hallod, tesám, milyen gádzsit szereztem. Tenyeremből eszik, nem olyan ribi mint a xy volt, kicsit lóg a melle meg nagy az orra, de úgy szopik mint még soha senki. Úgy ki lettem facsarva, ecsém..." "Nem, nincs még róla képem, nagyon az elején vagyunk, nem akarom elrontani, de jövőhéten úgyis ütközünk, addig majd mutatok róla pinás képet is. De keress rá a Facen/Instán, xy a neve, ilyen levendulamezős profilképe van. Nagyon aranyos. Jövőhéten színházba akar menni, mondtam neki, hogy le vagyok égve még azt is felajánlotta, hogy kifizeti, de addigra majd kitalálok valamit miért nem tudok menni."

#108: "Nézd, a nők közül az okosabbak, akik nem csak a vag... szóval nem csak a szívükkel gondolkodnak, relatív jól tudják ezt szűrni."

Ez látszik a tendenciákból...

"Talán az egyik legjobb szűrő az, hogy hogyan viselkedik a férfi MÁSOKKAL."

Hasznos szűrő, csak ahogy a DSM-IV is, szakértő kezekben hasznos tud lenni, Nők Lapja Cafés Mancika kezében viszont hirtelen mindenkit pszichopatának, nárcisztikusnak, szorongónak meg depressziósnak fog skatulyázni a környezetében és mindenkire ráhúz valami sémát. Mert szükséges a háttértudás is, hogy mi miért történik.

"hanem random idegen emberekkel."

Ugyanúgy, ahogy Kalányos Géza, mielőtt kitépi a nyugdíjas néni nyakából a nyakláncot: "Tessék csak leülni, néni! Hagyja csak, majd én segítek. Hogy tetszik lenni, néni?"

Mindig mosolygok magamban, mikor ezt rendszeresen megeszi valaki. Azon meg még jobban, mikor néha 1-1 random jószándékú idegen figyelmezteti a nénit és az a szemvillanás meg arckifejezés a mosoly mögött, az valami priceless. Az illető annak köszönheti, hogy nem köpi ki azonnal a fogsorát, vagy nem esik a villamos alá, hogy a kedves úriember a néni (akarom mondani: áldozat) előtt nem akar jelenetet rendezni.

Amiket példaként felhozok, az irónia céljából van eltúlozva. Vannak ténylegesen olyan sötét nők, akiknek nem tűnik fel (ahogy férfiak között is van akkora atomsötét, hogy a nyilvánvaló aranyásót se szúrja ki vagy mikor már nagyon a terhére van a csajnak és esélye nincs nála), de a többség azért nem a zéró szintű egysejtűek által tévesztődik meg.

"Az ember baráti társasága is egy jó támpont."

Itt az a probléma, hogy lehet valaki drogbáró vagy embercsempész hálózat üzemeltetője, nem fog lespanolni az alattvalóival.

Ellenben itt nagyszerűen kiszűrted az összes magánakvaló embert, akinek iskolában is volt 4-5 barátja, aztán azok szétszéledtek, azóta meg csak néhány felszínes kapcsolat a munka kapcsán, mert igazán senkihez sem tud kapcsolódni, de unalmában elüti az időt valakivel, ha pedig telítődik a sok hülyeségtől, akkor hozzácsapódik egy másik haverjához, aki meg az életről hozza őt le a depressziójával, így megvan az életében a balance.

"A közösségi oldalakon sem nehéz ma már infót gyűjteni és ehhez még nyomozni sem kell."

Már akiről van bármilyen infó. Persze tudjuk, aki 2022-ben nem aktív ezeket a szennyeken, az ha nem is látens sorozatgyilkos, de minimum creepy.

"Az viszont tény, hogy sokan, akik talán gondolnak is erre (és itt nem csak nőkről van szó), óvatosan bánnak az ilyen és ezekhez hasonló dolgokkal, mert titkon félnek attól, hogy valamelyiken megbukik a leendő partner és olyan jó érzés, hogy végre van egy jó pasijuk/jó csajuk, nem akarják ezt az érzést tönkretenni."

Ez is inkább a nőkre jellemző, akik a jelöltek egy részébe a leendő álomherceget szeretné belelátni, pont ahogy írod. Attól még nem kisebb, hanem inkább nagyobb probléma lesz, hogy tudja, csak nem akar tudomást venni róla. A normális férfiakkal szemben meg gyanakvóak lesznek pont azért, mert ő nem játszmázik és nincs rózsaszín köd. Na ott van az, hogy miután meggyőződtek róla minden kétséget kizárólag, hogy tényleg nem kamuzik a férfi, tényleg nem rejteget semmit, tényleg önmagát adja, hirtelen kiszeretnek belőle, elmúlik a kémia, ellaposodik a kapcsolat és maguk sem értik, hogy miért.

Hát elmondom: azért, mert a játszmázástól indul be a vágy. Normális férfit nem tudtok szerelemmel szeretni, csak elvagytok vele, mint a befőtt. És teljesen mindegy, hogy átlagos unalmas életet él, vagy ő a megtestesült sponteneitás, aki a sárkányrepülőzéstől a falmászáson át a búvárkodásig mindent csinál, de a színdarabok terén is otthon van meg társastáncokban is otthon van, emellett kiskutyamentő alapítványnál önkénteskedik. Utóbbinál ugyanez lesz a végeredmény, csak tovább tart a kiismerése és mivel a környezeted állandódan visszatol felé, hogy ennyire ostoba nem lehetsz, hogy ilyen embert veszni hagysz, míg az unalmasabb, átlagosabb embernél meg megkapod fordítva, hogy ilyen embert bármelyik bokorban találsz, ennél csak jobbat kapsz, stb.

De a lényeg ugyanaz a te szemszögedből, hogy szeretni nem fogod tudni szerelemmel, csak elvagy vele, mert meggyőződtél róla, hogy megbízható és kiismerted.