Nők és Férfiak mi a véleményetek erről? De őszintén!!!!

Tény, hogy nagyon kevés a szingli nő.

Pedig te még nem is állsz rosszul a 35 éveddel.

Még most kéne turbó fokozatra váltanod, mert később még nehezebb lesz.

Én már föladtam, mert 50 körül meg aztán tényleg nincs.

Ha aranyat keresnék a Dunába, az lehet hogy hamarabb sikerülne.

44#

ÁMEN.!!!! Nálad a piros pont.

Köszike, hogy hozzá szóltál ahhoz amit én írtam, jó hatással van rám. Erőt, és nem utolsó sorban, egy nagyon jó tippet és tanácsot is adtál.

Megerősitettél valamiben, amit Januárra tervezek.

Bizony igaz, hogy aki belevág a társkeresésbe ebben a korban, az bizony nagy fába vágja a fejszét

Ez mindenképpen változással, lemondásokkal, életmódváltással jár.

Na de egye meg a fene. Ha szerelmet talál az ember. Akkor nincs lehetetlen szerintem.

Régebben tudod mit mondtam az ismerőseimnek fogadásból?

#Ha megtalálom a szerelmet, akkor délután 15 órakor végig sétálok a nagy körúton a nyugatitól a Blaháig, teljesen meztelenül.#

Ezt nyáron mondtam, de most már a hideg sem lenne akadály, mert annyira szeretném.

Hát majd meglátjuk. Ha erre sor kerül, akkor szólok mindenkinek itt a gyakorin. Lehet jönni majd nézelődni.

41#

#43 De hiszen elmondom nekik. Elmondtam a nônek, hogy be tudnék mutatni valakit, érdeklôdött is (bár aztán passzolta). Ha a nô benne lett volna, elmondtam volna a férfinak is ugyanúgy, hogy bemutatnék valakit. És csak ha ô is benne van, akkor hívom ôket össze a programra, épp azért, hogy bemutassam ôket. Mindkettô tudná ezt, nem a hátuk mögött szervezkedem. A közös program meg azért kell, hogy ne legyen olyan kínos, mint ha csak annyi lenne, hogy "Juli, ô itt Béla, Béla, ô itt Juli. Na viszlát, oldjátok meg!".

Így az elsô találkozás nem kényszerrandi, csak bemutatás. A közös program feszültségoldó azáltal, hogy "van mit csinálni", nem pedig kényszeresen beszélgetni kell, illetve ad egy semleges beszédtémát is. Meg ott vagyok én is, hogy vigyem a beszélgetést ha kell, és ne legyen kínos csend, ha esetleg valamelyikük nehezebben oldódna fel, ezért ideiglesen csak hümmögni tudna. Ez egy lehetôség, hogy kicsit megismerjék egymást társaságban, anélkül, hogy rögtön randizniuk kéne. Aztán hogy késôbb megpróbálnak-e kettesben is találkozni, vagy nem, az már rájuk van bízva.

Ez azért van, mert amit te mondasz magadról, pont az tett téged csodálatossá.

A bibliában Pál apostol azt mondta magáról, hogy

"én vagyok a legkissebb az apostolok között. "

Nekem nem jönnek be az un. gyönyörű, fotómodell alkatú, kifent, kikent, barbi baba tipusok.

Nekem egy nő sokkal jobban bejön egy farmer gatyába, egy nőies fölsővel, mint kiöltözve, kirittyentve.

Tudom a paramétereimet, tisztában vagyok a lehetőségeimmel. Én aktívan sportoltam, és sportolok ma is, minden este. Ha fúj, ha fagy, akkor is futok 8 km.-t naponta.

Régebben még erősen fontolgattam az öngyilkosságot, de végül is elálltam tőle.

Mivel az életem minden más szempontból rendben van, így úgy gondoltam, hogy lemondok az öngyilkosságról.

Rendben van az egészségem, van munkám, szabadidőm, jó sok pénzem.

Így inkább úgy gondoltam, hogy nem adom fel, ha az életembe kerül akkor sem.

Soha nem fogom föladni.

De jó neked, hogy semmit sem kellett tenned, és csak úgy omlottak rád a férfiak.

Hát igen. A szerencsének 90% os jelentősége van a társkeresésben. Nagyszerű kis nő lehetsz, a párod pedig egy végtelenül boldog emberke.

45#

44-47-es vagyok. Azért nem omlottak a pasik, de több lehetőségem volt. Szerintem pont azért mert a sok-sok nehézséggel az életemben mégis pozitív maradtam,nem akartam a nyakába varrni senkinek magam, és anyagi támogatásra se volt szükségem.

Az öngyilkossági szándék soha ne jusson eszedbe, főleg "csak" amiatt mert egyedül vagy, nehéz párt találnod. Bármit hozhat az élet, de ne állj hozzá ilyen negatívan.

Egy ideje én is egyedül vagyok, felfoghatom úgy is,hogy van pár elpazarolt év mögöttem, de nem élem ezt meg tragédiaként. Jelenleg úgy érzem,hogy azzal sincs baj ha egyedül van az ember, van gyerekem, szülőm, barátaim, tehát nem üresek a napjaim. Ja, és persze dolgozok :)