Akiknek fontos, hogy a férfi huszonévesen saját lakásban éljen, azok felfogják, hogy 99%-ban ez nem a férfitől, hanem a szüleitől elvárás?

Hitel. Albérlet. Az ember 25 évesen kb. elkezd dolgozni.

Igazságtalan, ha valaki magasabb fizetéssel vagy kapott lakással indít?

Talán

Igazságtalan a nőket elítelni, ha nők ez alapján is szelektálnak?

Nem, miért kellene nekik az egyéni szoc problémákat figyelembe venni? Nem szociális bizottságok. Egy életük van, szeretnének kényelmesebben élni.

30f vagyok :D

Otthon élek egyedül anyukámmal. Testvéreim már elköltöztek.

Ha kell tudok venni házat ilyen isten háta mögötti helyeken de pl nagyvárásokban nemigen.

Egy hitelhez olyan 20% önerő kell. Pl Szegeden olyan 18-25 millió körül van egy lakás. És még be kell azt rendezni is.

Van olyan 3+ millió félretett pénzem. (illetve most már jobban tudok spórolni mert emeltek a fizun). Talán egy olcsobbat már meg tudnék így venni meg kiadni addig míg nincs párom.

Otthon amit kell azt besegítek hogy még is csak ne FULL "mamahotel" legyen. Egy albit ki tudnék fizetni azzal nincs baj viszont akkor nem tudnék olyan szinten spórolni.

Ha lenne barátnő akkor nyílván nem ide szeretném hozni elsősorban hanem egy külön kis fészekbe. Teszem azt egy albiba legalább.

Illetve folyamatosan azon gondolkozok hogy hogyan lehetne mégtöbb a fizetésem. Nekem vannak terveim. Amelyik nő ezt képtelen megérteni és ez neki nem elég jó az meg nem érdekel és kész :)

Nem gondolnám, hogy óriási elvárás lenne, hogy egy férfi lassan 30 évesen ne a szüleivel éljen. Egy randi után, másnap reggel nem szeretném anyukát, apukát kerülgetni a konyhában, pláne nem kínos csendben, ha esetleg az előző éjjel túl hangosra sikeredett. Sosem vártam el olyasmit, amit én nem tudok nyújtani. 25 évesen nyilván nem tudtam saját lakást felmutatni, de nem is vártam el. Viszont, akkor már egyedül laktam albérletben, így igen, ezt elvártam a partnertől is. Hogy emellett nem lehetett gyűjtögetni? Nos, ez igaz. De én mindig annak a híve voltam, hogy ha valakivel komolyra fordul a kapcsolat, akkor közösen veszünk házat, lakást. Természetesen, csak mután 1-2 évet leéltünk együtt albérletben. Két fizetésből már könnyebb félretenni is. Én ennek az elvnek a mentén éltem, és msot 28 éves koromra a férjemmel közösen elértük, hogy legyen saját otthonunk.

Egyébként, nem tartom igazságtalannak, ha valaki saját lakással, saját autóval indítja az életet. Sőt, nagyon is szerencsésnek tartom azokat, akiket a szülők ilyen módon támogatni tudtak.

Egyébként meg, mindenki azt vár el amit akar. Sem a férfiak, sem a nők nem jótékonysági szervezet, hogy szánalomból, sajnálatból összejöjjenek olyannal, akik semmilyen módon nem felelnek meg az általuk támasztott elvárásoknak.

Nekem anyukám vett lakást. Panelt. Nem voltunk soha gazdagok, mindig panelban éltünk, nem volt iPhone-om. De szegények sem voltunk.

Emiatt megtanultam bánni a pénzzel, mielőtt még lakásom lett volna. Feleslegben nem költök dolgokra, de nem is vonom meg magamtól, ha kell valami. Olyat keresek, aki hasonló helyzetben van. Mert az a férfi valószínűleg nem "segg alá tolásnak" csúfolja egy ember élete munkáját, hanem látta a szülein az áldozatokat, amiket hoztak.

Marhára nem érdekli őket, honnan van lakásod.

Viszont közel 1 milliós fizetéssel nem is értem mi a problémád.

#2-es voltam.

"Én közel nettó 1 milliót keresek."

Jesszus én annak a 4-éből gazdálkokod jelenleg :D

Hát sajnos ez van... Én 0 támogatással értem el azt amim most van. Sajnos a nők szeretik ha saját házad van. Bár megjegyezném egy albi is szerintem bőven elég amúgy.

Te hozzámképest bőven előnyben vagy. Nekem még külön azon is spórolni kell míg nincs barátnő addig itthon vagyok. Imserkedésnél ez meg van hogy hátrányt jelent.