Hány évesen ciki szülőkkel lakni?

Nehéz megmondani... egyetemistaként már jó elkezdeni au elszakadást. Pl koli vagy albi. De erre többségnek nincs igénye vagy lehetősége. Szóval marad az otthon. Aztán ki mikor, de elkezd dolgozni, és nem tud mit kezdeni... vagy elmegy minden az albira, vagy pedig otthon gyűjtögetés, vagy külföld Ciki, vagy nem, de 30 alatt a többségnek nincs értelme különköltözni. Ez egészségtelen a gyereknek is, szülőnek is. Remélem hamarosan változás áll be ebben, és lesz olyan támogatás vagy gazdasági helyzet, hogy az emberek többsége 25 évesen már külön tudjon élni a szüleitől. Nagy előrelépés lenne ez.

És azt se felejtsük el, hogy ez nem hazai probléma, hanem generációs, az egész nyugatias világot sújtja.

Szóval ciki, de albérletben kottogni és éhezni mégcikibb.

Miért akar itt mindenki külön lenni a szülőktől ha nincs is normális párkapcsolata?

Mert ugye otthon lakni csak ez az akadály, amúgy meg roppant kényelmes a dolog.

Mi is szülőkkel laktunk, mégis átjártunk egymáshoz nem volt ebből gond mindegyikünk tudott félretenni. Eszembe nem jutna dobni egy pasit ha nem külön lakik. Inkább azzal nem állnék össze aki magányba burkolózva lakik a lukjában és havi százat dob ki az ablakon mert képtelen alkalmazkodni másokhoz. Van hova menni kefélni mindig de kösz igy nem kell a pasi.

Attól függ, hány éve dolgozik, van-e megtakarítása, ha már otthon él, stb.

Ha lakásra, egyebekre gyűjt és 30 körül van, akkor ok.

De ha úgy van 30 körül, hogy annak ellenére, hogy évek óta dolgozik, semmije nincs, akkor.... ilyen emberre nem lehet építeni, azaz nem rá, hanem vele.

Szerintem késői huszas években már illik leválni a szülőkről, hacsak nem egy több generációs családi házban él, ahol teljesen külön élettere van.

Egy felnőtt embernek legyen már arra igénye, hogy nem a gyerekszobájában él husza évei végén egy panelban..

5-ös! Nem szégyen az, hogy utálod a szüleidet, -biztos megvan rá az okod- de azért gondold végig, hogy ez egy irracionális reakció! Ahogy írsz a külön élet előnyeiről abból lejön, hogy nálatok nagyon nagy gondok voltak. Egy normális gyerek-szülő kapcsolatban senki sem nyáladzik ennyit az egyedül lakás előnyeiről, pláne, hogy maga ismeri el, hogy irgalmatlanul sokba van neki.

"nincs az az isten, amiért akár egy hétre is hazaköltöznék."-ez nagyon sokat elmond. Nem is az, hogy te most külön laksz, hanem az, hogy te így tiltakozol, még a gondolattól is, hogy visszaköltözz. Ezt a frusztrált válaszodat pedig tizenketten felpontozták, ami megint sokat mond arról, hogy mennyire sok embernek van baja a szüleivel.

Ez sokak számára ismeretlen, és igen látszik, hogy a mamahotelt kifejezést olyanok használják, akik irigyek másokra. Mondom biztos okod van erre, biztos nem vitatom, de a normális családból jövőktől kérlek ne várd el, hogy hozzád hasonlóan meneküljenek otthonról.