A nők nem tolerálják a mamahoteles hapsikat 25 év felett?

22 én is ezen a véleményen vagyok. Ha tenni akarsz, nem rinyálsz, hanem teszed.

18 évesen elköltöztem, idegenvezettem, kávézókban felszolgáltam, diplomamunka után egy kisszobában spóroltam minden fillérem. Aztán ahogy haladt a szakmai életvonalam, úgy gyarapodott a keresetem, 29 évesen meglettaz első saját lakás és 2 éve nem voltak olcsók a lakások.

31N

Én 26 évesen itthon élek még. Itthon nem fogom egy lkásra/házra dobin a pénzemet vagy bérelni. Ha már elköltözök, akkor külföldre fogok, ahol normális munkával el tudom magamat tartani, nem pedig magyar minimálbérből.

Nem véletlenül tanulok itthon angolt és németet.

Aki pedig emiatt lenéz, azt én tudom nagyon sajnálni.

#22

Jó neked, de még mindig bő 10 éve volt, amit írsz.

Most albérletes ismerőseim is bő 1 órára laknak a melóhelytől, hajtanak, és kilátás sincs arra hogy egyáltalán önerőt gyűjtsenek egy hitelhez a bérleti díj mellett, nem hogy teljesen összespóroljanak egy ingatlanra...

Az hogy x évvel ezelőtt mi volt, nem tudom miért releváns, 30.000 éve az ember még barlangot keresett magának, hát akkor ingyé volt a lakhatás, nem értem a mai suhancok mé' nem tudják ezt megoldani!

Nagyon nem mind1 h miért van valaki otthon a szülőknél. Ha van félretett pénze, és gyorsítani akarja a vásárlást akkor megértem, mert ideiglenes. 30 milla hitelt is fel tud venni egy fiatal 30 éves futamidőre. A törlesztője kb 150körül lesz, tehát még olcsóbb mint egy albérlet a 13. kerületben, s mégis csak a sajátod lesz. Nyilván kell hozzá 20% önerő, azt amíg megoldja addig megértem a mamahotelt. De sajnos nem ez a valóság. A valóság ahogy én látom:

- nincs kedvem önálló lenni

- nem érdekel semmi

- könnyebb (és még könyebb újjal mutogatni aki megcsinálta már)

- nem mondok le a pénz elveréséről (bulik, pajtik, kajarendelgetések, stb...)

- majd megoldja helyettem az állam (nem, nemfogja)

De a másik véglet se jobb ám. Rtl (retekklubon) nyilatkoztak még tavaly 23-24 évesek nők, hogy nem tudnak elköltözni otthonról de mennyire szeretnének. Egyébként is minden nagyon drága, nem csak a lakások, albérletárak, hanem a sziget bérlet, a pizza. Ezek el akarnak költözni? Hazudoznak. Ugyanaz a másik véglet is. Könnyű otthon, a női nemű hercegnők várják a lúzer mamahotelesektől a megmentést, h majd otthonról elviszi őket a herceg. A herceg meg nem jön, a külföldinek csak ideig óráig kellett, a mamahotelesnek ugyanúgy nincs, de a sziget-re menni kell. Ez van, saját magatok döntése. Páran már leírták előttem, aki nem mer, az nem nyer. Lehet otthon mutogatni újjal így úgy amúgy, mindenki hibás. Nem, ez nem igaz. Mindig van megoldás, csak nem eléggé erős az akarat, tehát nem is akarja az többsége.

"Ha már elköltözök, akkor külföldre fogok, ahol normális munkával el tudom magamat tartani, nem pedig magyar minimálbérből."

Megsúgom, ha minimálbérre alkalmas tudásod van, az külföldön is minimál béres lesz. Tök mind1, hogy itthon az 120ezer, Németországban meg 400. Azt viszont nem nézed, hogy ott egy fogkőleszedés 70ezer. Mindig csak 2. rangú leszel, a tudásodhoz megfelelő munkát fogsz csak végezni, tehát kulimunka. Szerinted kevésbé büdös pacalos tányért mosogatni Ausztriában, mint itthon? Te dolgod...

Az albérlet nem azt jelenti tudjátok, hogy egyedül vegyél ki egy egész lakást. Én 19 éves korom óta albérletben lakom, de 19-22 éves korom közt 2 lakótársam volt, azóta pedig 1. (Külön szobám mindig volt.) Ha nem akarsz ismeretlennel lakni, akkor előtte érdemes végigkérdezni a rokonságot, barátokat, ismerősöket, hogy nem-e keres éppen valaki szintén lakótársat, menne albiba, stb.

Ja és képzeljétek nem is mindenki Pesten lakik, hanem az emberek 75-80%-a még mindig vidéken, ahol nem olyan vészesek az albérletárak. Én Szegeden rezsivel együtt 50-55 ezret fizetek egy hónapban albérletre és enyém a 20+ nm-es nagyszoba, egy lakótársam van.