Azt mondják számít a külső és belső. Nálam mindkét tényező rendben van. Miért fordulnak el tőlem mégis?

140-eske nagyjából megírta a tutit.

Egyébként a nők nem nyavalygós, problémás pasikat keresnek.

A nők vagy rendben lévő pasit keresnek vagy olyat aki megoldja az ő problémáiket. De soha nem olyat aki maaga is egy probléma halmaz.

Nekem már az gyanús, hogy zenész vagy de régóta nincs nőd. Még a rosszképű zenészeknek számára is könnyen csusszan le a női bugyi. Sok srác ezért kezd zenélni, mert sok lányt akarnak kipróbálni.

Szóval lehet hogy a külsőd rendben van, de a dumád a személyiséged nagyon nincs rendben ha jó ideje nincs csajod. Ha nem tudsz beszélni, kicsi a szókincsed, az műveletlenségre, olvasatlanságra utal. Ez senkinek nem vonzó.

Az is gyanús, hogy zenészként nincs haveri köröd. Minden zenésznek sok barátja van. Ezeken kellene elgondolkodnod és nem a nőket vádolni mert nem akarnak tőled semmit.

Bevallom őszintén, olyan iszonyatosan nagy mennyiségű válasz érkezett, hogy nagyon nagyon érintőlegesen olvastam csak beléjük. Bár ezt se tettem volna, mert ilyen "ha tényleg jól néznél ki, akkor nem az lenne, hogy nem kellesz senkinek" típusú bántó oltogatásokat láttam.

Szóval kedves választársak! Ettől nem lesz előrébb a kérdező és nem lesz megoldva az, ami miatt segítséget kért!!!

A kulcsszó: ÖNSZERETET, ÖNÉRTÉKELÉS.

Az önszeretet szintje adja azt a nagyon elvont fogalomnak tűnő "kisugárzás"-t, amit sokan emlegetnek. Annak az embernek nincs senkije, aki a tudata legmélyéig abban hisz, hogy nem érdemli meg, hogy társa legyen.

Ha szereted önmagadat, erre van egy nagyon egyszerű gyakorlat, amivel fejlesztheted, akkor menni fog.

Elolvastam a kérdést és a válaszokat, én nem értem azt, hogy miért teszel fel kérdést ha te tudod rá a választ?

"Miért fordulnak el tőlem mégis?

(...)

Inkább azzal van a baj, hogy unalmasnak tartanak. Nem hozom a macsós, rosszfiú formát. Kedves, türelmems és nem rámenős vagyok."

Ha tudod mi a baj, akkor próbálj meg "macsós rosszfiú" lenni. Nem tanácsos így párkapcsolatot kezdeményezni, de ha ilyen módszerrel eljutsz a 2. randira is az adott nővel, akkor biztos, hogy picit "karakánabb" csajokat fogsz ki akiknek ez a stílus jön be (feltételezem a szakáll és a mogorvaság miatt, de mérget nem vennék rá).

Személyes véleményem az, hogyha hagyod magad kihasználni, akkor olyan emberek fognak körülvenni akik ezzel vissza is élnek, érdemes lenne ezt egy új párkapcsolat előtt levedleni magadról vagy megtanulni kezelni.

A "nekem jár/ilyen embereknek jár egy adott kiváltság/előny/esemény" jellegű duma önzésre utal. Ez nem a jó fiúk szövege, hanem (*költői túlzás következik*) azoké az embereké, akik plázákban vagy tereken lövöldöznek egy visszautasítás vagy szociális konfliktus után. Azért inceleztek le, mert rájuk tipikusan jellemző ez a mentalitás - de attól, hogy a nyuszi szőrös meg a farkas is, még nem lesz a nyúl farkas... (remélem érthető az analógia mindenki számára)

Biztos vagyok benne, hogy remek adottságaid vannak, ugyanakkor antipatikus leszel bárki számára ha sugárzik belőled a nárcizmus, és ha a kvalitásaidért vagy cselekedeteidért (akár tudat alatt) te "előnyöket" (pl. pozitív bánásmód, tisztelet, figyelem, szolgáltatások, stb...) vársz el. A "segíteni akarásod" származhat nárcizmusból, vagy traumából, esetleg önbizalomhiányból, viszont a legtöbb ember ezt hiúsággal vagy jellemgyengeséggel azonosítja majd, emiatt pedig nem keresik a társaságod. A jó embereknek A HOZZÁJUK HASONLÓ emberek ezeket az előnyöket általában maguktól megadják, de NEM JÁRNAK ALANYI JOGON. Főleg felületes ismerettség után abszurd ezt elvárni a másik féltől.

A szimpatikussághoz a beilleszkedni vágyó félnek vagy adaptívnak kell lennie, vagy meg kell találnia a megfelelő közeget. Ez párkeresésre is vonatkoztatható: önismerettel fejleszthetünk a hibáinkon és felmérhetjük az igényeinket amivel behatárolhatjuk a személyiségünkhöz megfelelő közösségeket/embereket.

Olvass sokat, attól fejlődik majd a kommunikációs készséged, vagy legyél célirányos és keress ezzel foglalkozó szakirodalmat. Járj a komfortzónádon kívül eső közösségekbe néha, hátha alkalmazkodóbb leszel, figyelj és tanulj amikor nyitottabb emberekkel beszélgetsz. (Az igényeidet már ismered, azzal nincs gond.)

Nem ide tartozik, de van egy sanda gyanúm, hogy a pszichológus barátod lusta/gyáva/buta volt mindezt elmondani, úgyhogy a "mufurcozással" szépen leszerelt - bár az ő történetét nem ismerem, nem biztos, hogy minden lényeges infót megtudott tőled.