Ha 30 évig nem volt barátnőm ezentúl ne is erőltessem az ismerkedést barátnő szerzésének céljából? Teendő?

A 132-es vagyok újra. Azt, hogy ez a világ nem nekem való, azt nem a szüleim meg én találtuk ki közösen, hanem sajnos ez a realitás, ezt állapítottuk meg, mert már számtalanszor tapasztaltam én is, meg ők is. Ahogyan utaltam rá, nekem nemcsak a lányokkal, nőkkel kapcsolatban vannak nagy problémáim, hanem más fontos dolgokkal is, sőt az egész élettel általában véve.

A prostituált téma egy érdekes felvetés, és ezzel már én is foglalkoztam a gondolat szintjén. Elnézve ezt az áldatlan helyzetemet, nekem gyakorlatilag egy prostituált lenne az egyetlen reális lehetőségem arra, hogy egy nővel testi kapcsolatba kerüljek. Nálam már azt hiszem, nem is számít az a dolog, hogy "Vajon mit szólna hozzá a leendő párom, ha esetleg mégis akadna valaki?". Ez olyan dolog, hogy mindenki maga dönti el, a saját helyzete alapján, hogy mennyi esélye van annak, hogy normális módon kapcsolata lesz. Mivel nálam ennek minimális az esélye, azt hiszem, nem is kell ettől a problémától tartanom. Másrészt pedig, előre hogyan lehetne tudni a dolgokat?! Azért vannak még nagy véletlenek, csodaszerű dolgok az életben. Emellett az is igaz, hogy nem muszáj mindent bevallani, bár én az őszinteségnek vagyok a híve. Tehát ebből a szempontból nézve a nők is lehetnének megértőbbek.

Valaki egyszer arra utalt valahol, hogy a prostituáltakban a nők, az úgymond "normális nők" egyfajta konkurenciát, riválist látnak. Na, hát ez nekem nagyon szöget ütött a fejembe, ez lehet, hogy így is van!

Nekem pénzem nem nagyon van rá, de ezen már talán nem is múlna a dolog. Amiért egyelőre nem megyek el prostituálthoz, annak egyszerűen a tulajdonságaim az oka. Az rendben van, hogy nekik ez a munkájuk, de a másik oldalt is látni kell: egy félénk, gátlásos ember egyben nagyon szégyenlős is, és rengeteg olyan dologgal kell megküzdenie, amikre mások nem is gondolnak! Mi garantálja azt, hogy egy fizetős nőnél fog ez másképpen történni?Borzalmas ezt kijelenteni, de sajnos így van, ez a keserves igazság. Annyira nem vagyok az ilyen dolgokhoz szokva, hogy már szerintem a telefonálásnál is remegne a kezem, kiszáradna a szám, és így tovább. Sőt, biztos, hogy így lenne! Mi lenne akkor a személyes találkozásnál? Még ha előtte beszélgetnénk egy pár alkalommal, vagy valami, akkor már jobb lenne, akkor azt hiszem, oldódnék, de ahhoz már még több pénz is kellene, meg az ő beleegyezése is, gondolom. De nekem egy vadidegennel, elsőre ez egyszerűen nem menne, úgy érzem magamat ismerve. Egyszerűen képtelen lennék arra, hogy lazán, fesztelenül viselkedjek, és én ráadásul egyébként is ilyen vagyok, hát még egy ilyen rendkívüli helyzetben!

De ahogy említettem, lehet, hogy valamikor majd jobb híján a kényszer ezt a megoldást fogja szülni, hogy elmenjek, ezt még most nem tudom megmondani egyértelműen.

142: Egy normális, rendes lánynál ez sem probléma. ELFOGADJA a másikat olyannak, amilyen. Engem sem izgat egy lány múltja, szegény nem tud rajta változtatni, és nem is a múltja miatt fogom szeretni, hanem pont azért amilyen a lelke.

Nekem kell ez a gondolkodásmód a másikban is. Enélkül nem is tudom hogy lehetnék együtt egy lánnyal, akit szeretni akarok. Nagyon fontos a másik elfogadása.

Csak eszembe jutottál, ahogy olvastam, gondoltam belinkelem :D Én vagyok az irigykedő 90. válaszoló, azóta is csodálom a kérdésed mennyien írnak :D

A k*rvázás tényleg nem megoldás..nagyon elkeseredet lehet az a válaszoló, amúgyis a mai világban nagyon könnyű összeszedni egy csajt olyan célra, nem is kell hivatásos, elmész egy buliba, találsz egy részeg bevállalós csajt és ennyi. A hivatásos nagyon elferdítheti a nőkről alkotott képedet.

Elfogadja amiről nem tehet, de egy ilyen gusztustalan, erkölcsileg nulla magatartást nem lehet csak úgy elnézni.

A múlt a személyiség része, ez a "nem számít én így szeretlek" egy nyálas szöveg.igen is számít, ha megbánja és teljesen megváltozik persze lehet jó , de akkor már az ember keres egy minőségibb férfit.