Elhagyott a szeretöm.Mi tevö legyen?

"Allitasa szerint egy eve nem alszanak közös szobaban a baratnöjevel"

"hol kezeödik a kapcsolat?"

Ott kezdődik a kapcsolat, ha ki van mondva, hogy ő a barátnője. Ha tetszik, ha nem, az kapcsolat, még ha szar is.

Bizony kedves Matmorphosis, válaszolva az 50.es bejegyzésedre. Az élet nem fekete vagy fehér, vannak helyzetek és ezt el kell fogadni.

Milyen tönkretett kapcsolat? Az már tönkre van menve ahol felbukkan a harmadik fél. Ha az ember pont akkor találja meg az igazit, és ők valóban egymás mellé vannak rendelve az miért gond? Már nem kellene ilyen korlátoltan látni a dolgokat, mint régen, hogy csak az ásó, kapa, nagyharang választhat el. Ez már ódivatú dolog.

Azt én is elítélem, ahol csak egymás szivatása megy és csalunk jobra-balra, de ahol valódi szerelem van és már a régi kapcsolat nem szolgálja egyikünk jövőjét sem, akkor viszont lépni kell.

Családot nem hagyunk ott, max házastársat, a gyerekek (már ahol van) azok ugyanúgy szeretve vannak, ahol meg nem így van, ott az a fél, aki lépett, nem anya vagy apatípus.

És bizony-bizony sikertörténet, ott ahol szem és fültanúja voltál olyan helyzeteknek, ahol mindkét fél egymás agyára ment, és szenvedett, s már az új párjaik mellett boldogan élnek, én ezt nem tudom rossz döntésnek nevezni, csak is sikertörténetnek. Hiába fáj ez sokaknak, és sokszor nem mernek a saját portájukon rendet rakni, mert fájnak bizonyos dolgok, és inkább szívesebben dugják a homokba a fejüket.

Már lejárt dolog, h tönkretett család, meg társ. El kell kezdeni a dolgok mögé nézni, hogy mi miért van. Ez az élet.

#53:

Az igaziban speciel nem hiszek, de ettől függetlenül is érzelmi és anyagi csőd egy válás például…

#57

Akkor ezzel az erõvel ne is éljünk, hisz mindenben ott van a kockázat. Akiket ismerek minden kialakult es nem volt semmi csõd. Ha azt nézték volna, hogy anyagilag megérzik a válást, akkor már rég sírban lennének ezek az emberek.

Persze van olyanra is példa, ahol értelmetlenül megy szét a család. De ahol megtalálja az ember a társát és kilép a szenvedésbõl es mindenki fejlôdését szolgálja, az mindenféleképpen pozitív dolog.

Persze ismerek olyanokat is, akik nem mertek lépni es mindennap önmagukat és családtagjaikat becsapva húzzák az igát, betegen, befásúlva. Komoly betegségeket is össze lehet szedni, ha a lélek nem boldog es nem az útját járja.