Szerelmes vagyok, de nem vállal fel, mégis nagyon szoros a viszonyunk, mi a teendőm?

Egypár évig engem is áltatott így pasas, csak az házas volt.

Tudom, milyen így lenni.

Mivel semmi sem jut el az agyadig a válaszokból így próbálok a kérdésre válaszolni.

"Mi a teendőm?"

Élvezd, míg nem talál szebbet, jobbat.

aha es szerinted az a ferfi mennyire hulladek jellemre, aki csak azert nem vallal fel, mert nem 180 centi vagy, hanem csak 165 es nem kreol a borod, hanem feher? most komolyan, akinek ezeken mulik egy kapcsolat, az mennyire felszines es korlatolt ember? en rosszul lennek tole.

ha nem jovok be neki kulsore, akkor ne is dugjon meg, ha meg bejovok, akkor ne a magasaagomon muljon mar egy kapcsolat. agyilag ez a csavo kb egy 13 eves szintjen all, engem taszitana egy ilyen buta es felszines ember.

de nem tudom, miert is vagy kivancsi a velemenyunkre, amikor szemmel lathatoan ez neked igy jo es mindenkit meg akarsz gyozni, hogy ez igy teljesen okes.

ha neked oke, akkor hajra. nem kell rank hallgatni. aztan majd johetsz ide sirni 3 honap mulva, hogy talalt maganak egy topmodell csajt, teged meg leszar.

Itt nagyon kiegyenítetlenek az erőviszonyok! Úgy tűnik Te oda vagy érte.. Ő meg visszaél a helyzettel!

Milyen barát az ilyen?

És még később is az életed része szándékozik maradni.. Hogy lépsz/ léptek így tovább majd? Nekem ez nagyon fura.

Lehet, hogy tényleg kedvel, de ennek így akkor sincs jövője. Szerintem túl közel engedted magadhoz! Jelöld ki a határaidat! Neked kell tudnod, hogy ez így megfelelő-e számodra.

Ha "barátok" vagytok akkor legyetek csak "barátok" nem több. Mert ez így nettó kihasználás. Jobban jársz, ha Te teszel pontot ennek a végére.

Sajnálom, kérdező, de itten te nem barátnő vagy, hanem qrótárs, már bocs. Látszik, hogy érzelmi szinten egy kamasz szintjét sem üti meg, hiszen csak barátként mutat meg, nem komolyabb barátnőként, mert "Úristen, mit szólnak az emberek, ha nem egy Adriana Limát mutatok be csajomnak!?".

Szép arcúnak mondott, drabális, mégis arányos testalkatú nő vagyok és anno cserediákkoromban volt egy hasonló kaliberű pasim, aki úgy kezelt, mint egy barátnőt extrával, mert tudta, hogy nem maradok ott örökké. Szép emlékként gondolok rá, de a sejtettem az elején, hogy ebből nem lesz ásó, kapa, nagy harang, de ha mégis, alkoholos pezsgőt bontok és antialkoholistaként én is szlopálok, most akkor egyszer.

Summa summarum: Tapasztalatból beszélek.