A szerelem egy napon eltűnik mint egy álom és már nem is érted mit szerettél benne?

A szerelem mindig elmúlik.

A kérdés az, hogy mi marad utána...mert ha semmi akkor az annyit is ért.

Ami maradt utána, az sokkal mélyebb, mint a lángolás.

Úgy képzeld el, mint a lángolásból megszületett, folyamatosan izzó parázst, amit néha kicsit oxigénnel dúsítasz, hogy az a csendes izzás megmaradjon. 🙂

A jó házasság ilyen.

Az a hatalmas, lángoló, folyamatos szenvedéllyel teli lila köd hamar elmúlik. Azt tapasztalom, ami így kezdődik, az zömmel így is ér véget. Nem mindenki bírja megemészteni, hogy a lángolás elmúlik, az átalakul.

Csúnyán hangzik, de ámítás az egész.

A tudatosabban felépített párkapcsolatban sokkal mélyebb szerelem tud kialakulni, ami bár nem olyan intenzív, mégis biztos. Persze ettől függetlenül még benne van a pakliban, hogy mindez rossz emberrel.

Ezeket a saját tapasztalataimból írom, mindenki mást tapasztal az életben. A lángoló szerelmeimbe fogalmam sincs, miért szerettem anno bele vagy mit is szerettem bennük. Ugyan volt tudatos kapcsolatom, az a szex miatt ment tönkre, de mint embert elég nehezen engedtem el.

Furcsa dolog a szerelem, az ember is nagyon sokat változik az évek során, változnak az igények is.

Bennem például csak 27 éves koromra tudatosult igazán, hogy mit is szeretnék egy párkapcsolattól.