Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gyerekkel együtt elhagyott a párom. Mit csináljak most?
15 évig voltunk együtt. Én mindig mondtam hogy gyereket szeretnék de ő sosem mondott erre semmit a második évig aztán megmondta hogy nem szeretne. Nem tudtam beletörődni. Depressziós lettem hisz ő aki szeret hogy nem akar gyereket tőlem. Olyat csináltam ami miatt elítéltek.. elfelejtettem bevenni a bogyót. Gyorsan teherbe estem, a barátnőimmel még viccelődtünk is ezen. A biztonság kedvéért a 12. hét után mondtam el a páromnak. Teljesen elhidegült, úgy beszélt velem mint egy kutyával és még az is előfordult hogy terhesen megütött engem, egyszer az arcom szélét ököllel. A kapcsolatunk pokolivá vált de engem egy idő után már csak az érdekelt hogy megláthassam a kisfiam. Sajnos sérülten született. A párom el sem jött a szülésre, meg sem nézte. Amikor hazahoztak a kórházból, direkt mindig úgy állt hogy ne lásson rá. Összetörte a lelkemet ezzel a viselkedéssel. Éjjel-nappal zokogtam. Eltelt 4 hónap, kiderült hogy megcsal és el akar költözni. Idézem azt mondta hogy "a kötelező gyerektartást kifizeti hogy ne legyen gondja a törvénnyel de ezen felül semmi mást ne várjak tőle, se anyagilag, se érzelmileg."
3 napja elköltözött. A cuccait itt hagyta, abban reménykedem hogy visszajön még érte és akkor meggyőzhetem de napok óta nem jön és a telefont sem veszi fel pedig kicseng, facebookon ismerősök maradtunk, gyakran zöld a pontja nap közben de nem nyitja meg amit írok neki. Még csak meg sem nézi.
Itt maradtam egy beteg gyerekkel és néha úgy érzem hogy ennél már a semmi is jobb. De nem adom fel csak hatalmas fájdalom van a lelkemben.
Köszönöm ha végigolvastad.
Akár troll kérdés, akár nem: a leírt történet elképzelhető. Többször követtél el hibákat, nagyi súlyosakat.
- Együtt maradtál vele, miután megmondta, ő semmiképpen nem akar gyereket,
- Szemét módon átverted, mégis teherbe estél,
- Nem mondtad meg időben,
- Reménykedtél, hogy majd megváltozik...
- Próbálkoztál, hazavitted, vártad a csodát.
NEM. csodák nincsenek, ennek a kapcsolatodnak már évekkel ezelőtt véget kellett volna vetni.
Nagyon sajnállak, de csak magadat hibáztathatod, most egyedül kell helyt állnod a gyerekeddel (aki nem csak egy mocsok disznótól van, hanem még beteg is). SAJNÁLLAK.
Beteg. De mi baja van?? Egyáltalán nem mindegy. Főleg úgy, hogy szemmel láthatóan az anyja is tojik rá, az exe érdekli egyedül. Minek akart a kérdező gyereket, ha közvetlenül szülés után már nem is törődik vele? Nem is érdekli, hogy milyen élete lesz?
Egyáltalán egyedül él tudja tartani? Fenn tudja tartani magukat segítség nélkül? Alkalmas ilyen állapotban gyereknevelésre?
Egyáltalán nem biztos, hogy a kérdés kamu. Elsőre groteszknek tűnhet, de simán elképzelhető, hogy valaki ilyen. Láttam én már az életben olyanokra példát, hogy ha nem a saját szememmel látom, talán én sem hiszem el.
Vannak, akik betegesen ragaszkodnak. És annál jobban, minél kevésbé komfortos nekik. A pszichológia Stockholm-szindróma néven ismeri ezt a jelenséget, és bizony sajnálatos módon elég gyakori. Egyik hölgy ismerősöm ezt nagyon durva szinten művelte, konkrétan azután kezdett el igazán vonzódni valakihez, miután az bántalmazta, vagy fenyegette. Aki tényleg szerette, annak esélye sem volt, velük szemben egy igazi kiállhatatlan hárpia volt, de aki bunkó volt vele, annak nyert ügye volt nála. Egyszer egy ilyen életveszélyesen megfenyegette (konkrétan hallottam, hogy a pasas mit üzent neki, durván kattant egy egyén), na, onnantól valósággal a megszállottja lett. Amikor ez a gáláns úriember mégsem kért a hölgy szeretetéből, öngyilkosságot is megkísérelt. Értitek: egy olyan miatt, aki miatt az utcára nem mert kimenni, mert rettegett, hogy megöli. Aki szereti, és megbecsüli, azt ahol tudja, ostorozza, de aki bántja, akitől nulla figyelmet kap, azért az életét is adná.
Bár a két történet némileg különbözik, de a kérdező is kicsit hasonló jellem. Azzal a különbséggel, hogy itt talán tényleg voltak valódi érzelmek, de igazából akkor kapott vérszemet, amikor neki rossz volt. És minél rosszabb neki, annál mániákusabban rá van akttanva az exére. Természetesen ép elméjű és ép lelkületű nő nem fog azután futni, aki megveri, de a kérdező nem is ép teljesen.
A szomorú az, hogy ennek nem kellett volna így történnie. Ha nem erőlteti a hölgyike azt, ami nem megy, 100%, hogy lett volna lehetősége olyan párt találni, aki meg él-hal a gyerekért. És a történetben mindenki boldog lett volna, és mivel nem közvetlenül a tabi elhagyása után jött volna a terhesség, 99%, hogy a gyerek is ép lett volna. Szóval a kérdező is boldog lett volna, lett volna azóta férje, gyereke(i), és vélhetően az exe is boldog lett volna egy olyan nővel, aki meg nem akar gyereket. Így is alakulhatott volna. Ehelyett van egy pofára esett nő, egy átvert férfi, és egy beteg gyerek, akinek 100%, hogy nem lesz normálisan gondja viselve.
Kérdezem én, kedves kérdező: megérte???
Te bajod
Megmondta nem akar gyereket.
Szét kellett volna mennetek inkább.
Undorító amit csináltál, hogy nem vetted be a fogamzásgátlót.
Ő korrekt volt, hiszen mondta, nem akar gyereket .
Itt a ludas te vagy
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!