Gyerekkel együtt elhagyott a párom. Mit csináljak most?

A Kérdező egy Baby Reindeer! Nem elfelejtetted, hanem akarattal nem szedted a fogamzásgátlót.

Nőként írom: én is messziről kerülnélek. (Persze amennyiben igaz ez a moslék történet).

Én 20 évesen váltam el, mert szemét volt a gyerekünkkel a férjem.

Amikor terhes lettem akkor azt mondta hogy jó, megtartjuk, lesz valahogy ( szegények voltunk).

Amikor megszületett a lányunk akkor furcsán állt hozzá.

Sokszor amikor sírt, azt mondta h minek kellett gyerek….

Most már 42 vagyok, van egy normális férjem. Elfogadta a lányomat és van közös gyerek is.

Tudom hogy most nagyon nehéz neked, de hidd el, pár év múlva igenis mindegy lesz, mert lesz másik férfi az életedben.

Nekem is csak egy halovány emlékem már az első férjem. Már nem is érzek semmit.

Én is azt hittem hogy összedőlt a világ, ma meg boldog vagyok.

Ez egy több szempontból is tökéletes tanmese arról, hogy miért nem érdemes aljasságra, és hazugságokra alapozni egy kapcsolatot, és hogy miért nem szabad a másik álláspontját semmibe venni.

Kezdeném ott, hogy egy hosszabb távú kapcsolat, netán házasság szempontjából kulcsfontosságú, hogy bizonyos alapvető dolgokban a két fél hasonlóan vélekedjen. Például ilyen a gyerek-kérdés. Lehet, hogy amúgy két ember tök jól kijön egymással, ha az egyik minden áron gyereket szeretne, a másik meg hallani sem akarna róla, akkor semmiképp nem lesz abból jó kapcsolat. Ideig-óráig talán, de hosszabb távon legalább az egyiknek semmiképp nem lesz jó. Mondjuk az is balfékség, hogy 2 évig szót sem ejtett róla, hogy ő gyerek nélkül képzeli el a jövőjét, de az még ennél is nagyobb idiótaság, hogy te azért ennek ellenére még 13 évet lehúztál mellette, gyakorlatilag semmibe véve az ő véleményét. Mert ez az, semmibe vetted, amit mondott. Sőt, nem csak semmibe vetted, de egyenesen úgy tekintettél rá, mint ha igent mondott volna.

Értelmes ember ilyen helyzetben akkor azt mondja, hogy váljanak el az útjaink, mert tök más életet képzeltek el mindketten.

Aztán jön a következő görénység, ez az "elfelejtettem" bevenni a tablettát-sztori. De már ezt is rosszul mondod: dehogy felejtetted te el! Te direkt nem vetted be, elfelejteni valamit egészen mást jelent. De most erre mit mondjak? Ez nagyjából a nemi erőszakkal említhető egy lapon. Tudod, olyan, mint amikor valaki nőt megerőszakolnak, teherbe ejtenek, sőt, biztos, ami biztos, fogva is tartanak 12 hétig, hogy esélye ne legyen abortuszra menni. Te ugyanezt tetted. Attól, mert jogilag nem minősül erőszaknak, ez kb. ugyanaz a kategória. (Bár egyáltalán nem vagyok benne biztos, hiszen ő a védekezéssel történő aktusba egyezett bele, te pedig tudatosan nem védekeztél, szóval még az is lehet, hogy a jog szerint is erőszak történt.) Most ezek után te mi a frászfenét vártál? Semmibe vetted az ő álláspontját, sőt, nem csak semmibe vetted, de direkt úgy intézted, hogy az ellenkezője történjen, mint amit szeretett volna, ezek után te hogy a fenébe gondoltad, hogy majd ennek örülni fog??

És tudod, maximálisan elítélem az erőszakos viselkedést, de azt, hogy ezután te kaptál egyet az arcodba, nos, megérdemelted. Mert lehet azzal takarózni, hogy nő vagy, lehet azzal takarózni, hogy terhes vagy, de amit tettél, az aljasság, szándékosan rondítottál bele az életébe, olyat tettél, amire nincs bocsánat. Tudom, hogy nem tetszik, de amit tettél, az messzemenően több, mint egy pofon. Ha téged valaki akaratod ellenére teherbe ejt, te nem pofoznád meg? Na ugye... És nem a hasadat püfölte, ha már annyira kihangsúlyozod, hogy terhes voltál. Mondom, normális esetben messzemenően elítélem az erőszakot, főleg nők ellen, de ebben az esetben ezt megérdemelted.

Aztán persze annyira buta voltál, hogy nem gondoltál arra, hogy a fogamzásgátló nem egyik napról a másikra ürül a szervezetből, így sikerült teherbe esned olyankor, amikor kifejezetten nagy volt a valószínűsége, hogy a magzattal problémák lesznek. Ehhez is csak gratulálni tudok. Aztán persze csodálkozol, hogy hát nicsak, fogyatékos lett a baba...

Szóval: világosan tudtad, hogy ő nem akart semmiképp gyereket, erre te megjutalmaztad akarata ellenére egy beteg gyerekkel. Mit vártál, most komolyan? Hogy örömtáncot fog járni??

"Összetörte a lelkemet ezzel a viselkedéssel."

Te meg az övét. Az a baj, hogy te most is csak magadat látod, és nem veszed észre, hogy mekkora szemétséget követtél el a másikkal szemben.

"Eltelt 4 hónap, kiderült hogy megcsal és el akar költözni."

Nem tartom helyesnek a megcsalást, de azt teljesen meg tudom érteni, hogy otthagyott. Te szeretnél egy olyannal lenni, aki átvert, és semmibe vett? Nyilván ép ember ilyet nem akar. Egyedül abban hibázott, hogy megcsalt, ehelyett már akkor szakítania kellett volna, amikor kiderült, hogy mit tettél.

"abban reménykedem hogy visszajön még érte és akkor meggyőzhetem"

Igen?

Mi a fenével akarod meggyőzni?

Az a baj, hogy te még mindig csak a saját álláspontodat látod, és még mindig nem látod, hogy mekkora szemét voltál. Nem csak aljas vagy, de a végletekig önző is.

"Itt maradtam egy beteg gyerekkel"

Gyereket akartár, bármi áron. Most megkaptad...

Mindent magadnak köszönhetsz, szóval...

"Azt hiszem nem lennél a helyemben."

Ép eszű ember nem is lenne a helyedben, mert ép eszű ember felfogja, ha a másik nem akar gyereket...

"annyira szerettem"

Nem.

Te a legkisebb mértékben sem szeretted őt. Ha csak egy kicsit is szeretted volna, akkor nem tettél volna olyat, amit ő nem akar. Ha szeretsz valakit, akkor megérted, hogy ő mit akar, és akkor nem viselkedsz aljasan vele.

Te nem őt szeretted. Te egyedül magadat szereted. Őt nem szeretted soha. Őt csak birtokolni akartad, de azt nagyon betegesen.

"annyira derogált nekem hogy nem akar gyereket mikor elvileg szeret engem."

Tudod, valakit szeretni nem azt jelenti, hogy gyereket is akarunk tőle. Nem vagyunk egyformák. Valaki szeretne gyereket, valaki meg nem. Ez nem attól függ, hogy szeretjük-e a másikat.

"nem tudtam feldolgozni ezt."

Akkor el kellett volna menni egy pszichológushoz, hiszen te magad is beláttad, hogy egymagad nem tudtad feldolgozni.

Vagy akkor keresel egy olyan pasast, aki meg akar gyereket. Temérdek férfi van, aki családot akar, ahelyett, hogy teherbe ejteted magad egy olyannal, aki hallani sem akart róla, inkább kerestél volna egy olyat, aki szíves örömest felcsinált volna.

"megcsörgettem, szinte azonnal letette majd letiltott."

És ezen csodálkozol??

"megpróbálom személyesen felkeresni mert ezt nem bírom el hogy letiltott. vannak helyek ahol kereshetem."

Szerintem jó úton jársz afelé, hogy zaklatásért feljelentsen.

Ugye, az még hiányzik neked, hogy a bíróság is elmarasztaljon? Ha így folytatod, a börtönben nevelheted a sérült gyerekedet...