Van itt olyan, akinek jót tett a szakítás?

#4 és #7, azért pár dolgot hozzátennék. A második válaszoló vagyok.

Nem igaz, hogy a szakító fél le sem sz**ja. Ha ismernétek a szituációt, tudnátok, hogy exem a legjobb embernek hitte magát. Tény, hogy akart tőlem házasságot és gyereket, de havi 100.000 gyakornoki fizura, és nem, egyáltalán nem tett azért, hogy jobb legyen. Én még akkor egyetemista voltam, persze, hogy nem mertem volna bevállalni. Így is túl sok évet pazaroltam rá. Habár nagyon sokszor kifejeztem, mi bajom van, min kellene változtatni a kapcsolatban, magasról tett rá, de amikor eljött a szakítás, és többé nem akartam megbeszélni, megoldani, mert már untam az üres ígéreteit, ő sértődött meg, hogy én miért nem kommunikálok. De, kommunikáltam én nagyon sokat, csak magasról tett rá, mindig a saját érdekeit nézte.

Az utolsó csepp azonban az volt a pohárban, amikor az egyik szerettem kórházba került súlyos problémával (kb. egy hónap intenzív osztály után meg is halt), és drágalátos exem nem támogatott érzelmileg. Én síkideg voltam, hogy melyik nap mik lesznek a fejlemények, mit tudok meg az állapotáról, exemet meg csak az érdekelte, hogy továbbra is megkapja a napi szexadagját. Erőszakoskodott. Igen, fontos egy párkapcsolatban a szex, de ha valakit extrém stressz ér, és nem tudja, mit hoz a holnap, akkor igen is, el kell nézni neki, hogy nem a szeretkezésen jár az agya. Úgy higgyétek el, hogy ebben az időszakban felváltva sírtam amiatt, hogy mi lesz a szeretett hozzátartozómmal, és amiatt, hogy az exem (akkor még párom) mennyire érzéketlen.

Természetes, hogy fellélegeztem, miután szakítottam vele. Nem csak lelkileg jöttem rendbe, hanem a bőröm, hajam is szebb lett, fogytam, csinosabb lett az alakom, és ezért még csak megerőltetnem sem kellett magam. Ha neki lelki trauma, hogy eljátszotta valakinek a szerelmét, aki sokáig tényleg odavolt érte, támogatta, segített neki mindenben és rengeteget tűrt a családjának, akkor tudjátok mit? Legyen. Egy percig sem sajnálom, mert én is begyűjtöttem jópár traumát a kapcsolat alatt, főleg abban az ominózus egy hónapban, amikor tudta, milyen csapás érte az egész családomat, mégis erőszakoskodott velem, meg unszolt, hogy legyen megint szex.

Amilyen undorító embernek tartom ma már, nem csodálkozom, hogy az egész kisugárzásámon látszik, hogy egy mételytől szabadultam meg, és most már boldogabb vagyok.

#9

Miért kellene megviselje a szakítás? Azért, mert te hagytad el? 🤷🏼‍♀️ Lehet már ő sem szeretett téged.

És ha úgy van vele, mint ahogyan én voltam (8-as vagyok), akkor meg lehet, hogy boldogabb is.

19-es nem értem, hogy mire gondolsz pontosan, igenis van olyan, hogy egy bizonyos ember jelenléte valaki életében tönkretesz mindent. Ha az adott ember mérgezi a másik mindennapjait, akkor például a munkahelyi teljesítménye is a béka segge alatt van, mivel konkrétan élni nincs kedve az embernek. Ez nem teljesen azt jelenti, hogy másra keni az ember a felelősséget, jelen esetben nyilván az én hibám, hogy hagytam, hogy egy ilyen ember az életem része legyen és nem ismertem fel, hogy nélküle jobb lenne. Sokszor az ember nem is tudja mi a probléma gyökere, sőt sokan észre sem veszik, hogy probléma van.

Csak fáradt vagyok, csak nincs kedvem ehhez, csak ez, csak az. Közben egy ember folyamatosan leszívja az összes energiáját.

Nem tudom, hogy ez számodra miért ennyire hihetetlen. Esetleg az egyik exed élete jobb irányt vett mióta szakítottatok és elképzelni sem tudod, hogy a te jelenléted az életében teljesen toxikus volt?

Vagy az is lehet, hogy csak simán nem volt részed még ebben, de ettől még ez teljesen valós jelenség.