34 éves elvált, 2 gyermekes nő vagyok van esély az újrakezdésre és a szerelemre?

31: Nem a saját agyszüleményem, hanem más tudósoké. Viszont meggyőzőnek és logikusnak találtam, minden szempontból.

Ez egy szakirány, itt olvashatsz róla: [link]

Nem fogok idézgetni semmit, ezt már mondtam. Ha valakit érdekel ez bővebben, majd veszi a fáradtságon hogy rákeressen, utána nézzen ezeknek, tanuljon róla. Az hogy pont te elhiszed vagy sem, ne haragudj de nem tudna kevésbé érdekelni.

Evolúciótudós barátom: nekem már van gyerekem, akik a génjeimet továbbviszik. A barátnőm gyerekei meg az ő apjuk génjeit viszik tovább.

Mi eközben szépen boldogan élünk.

Remélem megtalálod te is azt a társadat, aki elmebeteg téziseidet osztja, és akkor majd vele foglalkozol, nem pedig itt osztod az irreleváns észt.

Az eredeti kérdésre válaszolva: minden esélyed megvan kérdező.

30.

"Viszont a természetben a férfi szerzi meg az erőforrásokat a túléléshez, ő vadászik stb., így az ő genetikája (és ennek továbbörökítése) nagyságrendekkel fontosabb, mint a nőé."

Ahamm, és te hol élsz i.e. 3000-ben?

Nem tudom, feltűnt-e a kedves válaszolóknak, de azért az erdőben mászkáló állatok, meg az emberiség között van némi civilizációs különbség. (Bár tény, hogy vannak, akiken ez nem látszik.)

Ez az "mániákusan adjuk tovább a génjeinket" dolog az állatvilágban még működik. Az emberek többsége azonban túljutott ezen a szinten. És ennek tudományos magyarázata is van. A gének átadásának fő funkciója az, hogy valamit magunkból továbbörökítsünk. Valami információt saját magunkból továbbadjunk, hogy az fennmaradjon. Erre az állatvilágban tényleg nincs más mód. (Bár azért az állatoknál sem igaz minden esetben, hogy az életcéljuk a saját génállomány továbbörökítése lenne. A kolóniában élő állatoknál például kevés számú egyed feladata a gének továbbadása, mások a kolónia fenntartásán, és az utódok nevelésében dolgoznak.) De az ember jóval több, mint fenetikai információk halmaza. Nem csak nemzés útján tudunk továbbadni magunkból valamit, hanem például nevelés útján is. Ezért is működik az örökbe fogadás intézménye, mert a neveléssel is kb. annyi információt tudunk továbbörökíteni magunkból, mint az utódnemzéssel. Sőt, miután az ember élete nem csak abból áll, hogy élelmet szerezzen, és párosodjon (az állatvilágban gyakorlatilag erről szól az élet), rengeteg más dolog van még, amiben az ember kiteljesítheti az életét. Egy tyúk, vagy egy vaddisznó nem fog művelődni, alkotni, hanem csinálja azt, amiről a genetikai programja szól. Egy embernek jobb esetben ennél jóval többől áll az élete. Na, ezért van az, hogy az ember nem feltétlenül ragaszkodik a saját gyerekhez.

Pontosan mi az 'elmebeteg' abban amit leírtam? Ez szimplán az emberi viselkedés pszichológiájának az analízise...

Kivételek mindig lesznek, nyilván, de attól még nem kevésbé igazak az állításaim.

(Ismét, ha nem érthető, gondolkozz el azon miért nagyságrendekkel nehezebb szingli anyukáknak párt találni, mint gyermektelen nőnek. Vagy kérdezz meg egy rakás férfit - anonim módon, tehát bírálat és egyéb szociális tényező kizárásával - hogy milyen érzés más utódjának a nevelése? Garantálom hogy ösztönösen ódzkodik még a gondolattól is).

Nem számít milyen korról beszélünk, hiszen az alapfeladatok nem változnak... férfi -> kompetencia, nő -> termékenység. Csupán az változott, hogy a kompetencia hogyan nyilvánul meg; vagyon, hírnév, siker, státusz... Egy egészséges férfi pedig mindig, kivétel nélkül, a fiatalabb, termékenyebb nőt fogja vonzóbbnak találni (javaslom beírni keresőbe hogy DiCaprio girlfriend age chart. 23-25 éves kor után cseréli le fiatalabbra - miért? mert vonzóbb, és mert ő megteheti).

A civilizáció változik, de attól még ezek szinte örök érvényű, belénk kódolt dolgok. Hiába gondolod hogy te már milyen szuper fejlett vagy és túljutottál az ősember szintjén úgymond... de mégis, ha a túlélésedről lenne szó, pl. hogy ne halj éhen, vagy ha halálos módon fenyeget egy másik élőlény, akkor simán képes lennél ölni hidd el, mert végső soron hüllőagyból működsz.

Nem tudom az állatvilágot miért kell idekeverni, mivel én egy szót sem szóltam erről, én az emberi fajról beszélek.

Az hogy neveléssel át tudsz adni bizonyos dolgokat, ez egy nagyon csodálatos 'copium' amivel mesébe ringatod magadat, igen...

Neveléssel nem tudod átadni a testmagasságod, a szép egyenes fogsorod, az esztétikus és szimmetrikus arcvonásaid, előnyös kognitív és atletikus képességeid, stb.

Én nem kértem, hogy az élet ilyen brutális, kegyetlen, könyörületlen legyen, de ez van... Én csupán leírom azt, amit tudósok már réges rég mélyen analizáltak, megértettek - lehet ezért rám haragudni, bár értelme nem sok.

Kérdező:

Annak örülök, hogy értelmesnek tűnsz, nem úgy mint egyesek akik csak heves érzelmi kitörésre és leugatásra képesek az igazság hallatán.

Te képes vagy higgadtan, racionálisan megfontolni a hallottakat.

Nem tudom miért hiszik egyesek hogy rossz szándékkal írtam bármit, hogy minden társat kereső gyerekes anya ássa el magát... Nem, én tényleg csak azt látom, hogy rengetegszer el vannak tévedve, és olyan férfira várnak hogy hajjaj, utána meg panaszkodnak hogy magányosak.

Szóval, reális elvárások, türelem, és simán van esély még a boldogságra. Ezt kívánom neked is.