Férfiak, ti megbocsátanátok a párotoknak, ha kiderülne róla, hogy évekkel ezelőtt volt egy abortusza?

#9 Igen, rohadtul könnyen beszélek, mert tizenévesen nem dugogatom a fаszomat ide-oda, és ha lány lennék se csinálnám engedném, ha tudom, hogy nem tudnám eltartani.

És aki mindezek ellenére csinálja: felelőtlen. De ha van érve valakinek, a lepontozás helyett szívesen meghallgatom.

Nem értem én sem a kérdést.

Nem voltatok akkor együtt, max elfogadni tudod, ahogy az egyik válaszoló írta.

Másrészt pedig honnan tudjátok, hogy véletlen baleset miatt volt az abortusz? Nem kell mindjárt arra gondolni, hogy fűvel-fával lefeküdt.

Egyébként nem tudom, hogy ez miért ne lehetne elfogadható..

Egyszer már elfogadtam az előző kapcsolatom elején. Pont ez volt az egyik olyan téma, amiről tudtam, hogy már a bizalmába fogadott, hogy elmesélte pontosan, mi történt. Nem volt rá büszke egyáltalán, hibázott, de látszott rajta, hogy megbánta nagyon.

Szóval nem okozna gondot egyáltalán, ha ilyen kiderülne.

30F

11es.A nagyítás segít megérteni:

Ha van már gyereked,de szegénységben tudnád csak tartani,inkább kinyírod,ne szenvedjen?

Inkább éljen szegényen,mint haljon meg a vérrokonai által.

De teszem fel semmije sincs, ő is éhhalál közeli állapotban lesz terhes.

Akkor már adja nevelő otthonba,mint a veszélyes hulladék megsemmisítőknek.

"Ha van már gyereked,de szegénységben tudnád csak tartani,inkább kinyírod,ne szenvedjen?"

Egy kicsit túllőttél a célon.

Nyilván ha megszületett már, akkor nem fogom elvenni az életét, és ezt már a törvény is bünteti.

A kérdés szerintem is úgy értelmes, hogy "elfogadnátok-e", hisz évekkel ezelőtt történt, az aktualis pár egyáltalán nem volt benne érintett, ergo nincs mit megbocsájtania.

A másik, hogy rohadt könnyű okoskodni és osztani az észt, de nem tudni mi volt az ok az abortuszra! Könnyű elítélni a másikat, de sok olyan eset van, amikor nem sok egyéb megoldás van. Ha a gyerekről például az egyik vizsgálaton kiderül, hogy súlyos egészségügyi betegséggel születne, fogyatékosság áll fent és soha nem tudna teljes értékű életet élni... vagy pl védekezés mellett esett teherbe, de nem szeretne egyáltalán gyereket, vagy nem tudná eltartani stb. Először ismerni kéne a hátteret is, mielőtt itt elítéljük a másikat.

Ráadásul ez pl. olyan dolog, amit vagy elmond az ember a párjának vagy nem. Ha nem mondja el, ki sem derülne, DE viszont ha ő úgy döntött elmondja, akkor nagyon megbízhat bennünk és őszintén szerethet, nem hinném hogy erre az lenne a megfelelő reakció, hogy kirakjuk, mert x évvel ezelőtt olyat tett, ami nekem nem tetszik...

Azért írtam,hogy a túlzás...

De ki mondja,hogy egy magzat nem érez?

Ha mégsem érezne,akkor is ember,korától függetlenül.

Embert ölni pedig nem szabad,főleg ilyen indokokkal,hogy az ő halála kényelmesebb,mint az élete...