Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Barátnőm megváltozott mióta menő munkahelye lett. Hogyan tudnám visszarángatni a földre?
A barátnőm egy kis faluból származik, egy ruhabutikban dolgozott. Rábeszéltem az egyetemre (nagy csatározás volt a családjával akik szerint csak a kétkezű munka ér valamit) el is végezte. Utána munkát kapott a fővárosban, felköltöztünk.
Nekem bölcsészdiplomám van, egy pályázatíró cégnél dolgozom. A családjától folyamatosan kaptam az ívet hogy én semmirekellő vagyok, nincs szakmám (?) és éhen fogunk halni előbb-utóbb, mert csak a földművelésből és a különböző dolgok eladásából (ruha, élelmiszer stb.) lehet hosszútávon megélni.
Amióta felvették a munkahelyére (menő nagy cég, 400e forintot kap kézbe plusz a juttatások - előtte minimálbéren dolgozott a butikban) teljesen megváltozott! Előtte egyszerű ruhákban járt, most már Zara alatt nem vesz fel semmit. Velem is furcsa lett, lenéz és elkezdett szégyellni. Nem mutatott még be ennyi idő után se a munkatársainak, szerintem nem is tudják hogy van barátja. Legutóbb amikor ebédelni voltunk odaült hozzánk pár céges "fejes" és konkrétan többször kiröhögtek mert félreértettem a szakszlengjüket. A barátnőm nem is védett meg csak halgatott. Most olyan körökben mozog, akiket eddig maximum a tv-ben láthattunk.
A családja azóta hogy ilyen "gazdag" lett azt terjesztik hogy ők iratták be az egyetemre, nekik köszönhet mindent és havi pénzt követelnek maguknak amiért eltartották amíg egyetemre járt (90%-ban az én fizetésemből éltünk). Küld is nekik minden hónapban 50e forintot.
Mit csináljak hogy olyan legyen mint régen?
57-es: Köszönöm a jó szavakat, jól esett! A pszichológusom is azon van, hogy visszanyerjem az önbecsülésemet és az ilyen kis "dicséretek" sokat lendítenek a helyzetemen. Már tényleg őszintén elhittem, hogy ami vagyok az nem ér semmit, csak én képzelem be.
Elkezdtem edzeni komolyabban edzővel a héten, próbálok kikapcsolni. Sok szép lányt látok edzés közben is, de még úgy érzem tényleg nem tartok ott hogy lépnem kellene feléjük.
Kemény nő lehetsz, hogy így "magaddal vontattad" a barátodat és felhúztad a sz*rból (bocsánat a megfogalmazásért, de ez a helyzet). Talán nektek is jobb lett a dolog, mintha együtt maradtok. Szerintem a volt barátnőm is rá fog jönni hogy nem minden az aminek látszik. De biztos hogy nem akarok már összejönni vele, nincs szükségem a felsöbbrendűségére.
Köszönöm mégegyszer!
Az, hogy az önbecsülésed megzuhant, ilyenkor normális, éltem át ilyet. Az, hogy ez ellen tenni akarsz, és teszel is, a lehető legjobb. Nyilván nem holnapra fognak helyreállni a dolgok, de nagyon büszke leszel majd erre az időszakra - szerintem.
Azért is fontos, hogy ne söpörd ezeket az érzelmeidet a szőnyeg alá, mert akkor pillanatok alatt öngerjesztővé válik az önbizalomhiány, és a helyzet csak romlik. Szerencsére nem olyan típusnak tűnsz, aki a fájdalom elől menekülve elsüllyed, hanem igenis szembemégy a problémával. Ez nagyon jól van így!
Annál is inkább így a jó, mivel ha most bizonyítasz magadnak, és TÉNYLEG megérted ezt a helyzetet, akkor képes leszel az egész történeten teljesen felülemelkedni. Ha az ember ezt meg tudja valósítani, az ilyen lelki problémák olyanok, mint a bárányhimlő: az első megbetegedés immúnissá tesz örökre, és ez a sebezhető pont megszűnik.
Az embert addig kísértik az ilyen sérülések, amíg meg nem érti és fel nem dolgozza őket, pont ezért kell gondolkozni, kimondani és cselekedni, akármennyire szar is. Akik ezt felvállalják, azok erősebbek lesznek, akik nem, azok bizalmatlanul, sérülten, komplexusokkal teli folytatják az életüket. Ez ilyen.
Amikor igazán összeszeded magad, nem fog már érdekelni, hogy mit tett veled a nő, az sem, hogy mit csinál épp akkor. Egyszerűen elfogadod, hogy el akart menni, te jobbra, ő pedig balra. Nem akarsz majd azért sok pénzt keresni, hogy neki bizonyíts, mert pontosan tudod, hogy nem az ő véleménye határozza meg az életed. Pontosan tisztában leszel azzal, hogy mindenki megfizeti az árát annak, amit tesz, így majd a volt barátnőd is elszámol előbb, vagy utóbb, de akkor neked már nem kell az elégtétel, mert nem leszel már bizonytalan többé. Hajrá ;)
57-es vagyok:)
Ez az igazság rólad!:) Csak így tovább! Nagyon jó, hogy edzőterembe jársz!:) Hidd el, nagyon is értékes ember vagy!
Nem vagyok én olyan kemény:) Csak látta az én családomból, hogy mindenki tanult és jól élünk. Felnyitottam a szemét, hogy ezt csak tanulással lehet elérni...
Ha egyre többet jársz emberek közé(kondi,buli), egyre jobban visszajön az önbizalmad! Aztán ha visszagondolsz, csak nevetni fogsz, hogy ilyen hülyeség miatt lettél önbizalom hiányos:) Én nőként mondom, hogy nem szabad ilyen nő után akár sírni akár magadalá kerülni, nem ér annyit az egész! :) Sok sikert, erős férfi vagy! ;)
Mizu van azóta?
Hogy alakult az életed?
Exednek?
Fejlemenyek: mult honapban osszejottem egy szuper csajjal a kondibol. Most megyunk egyutt egy gorog nyralasra. Kicsit nott az onbizalmam, kezd visszaterni. O vallalkozo, fodraszuzlete van es szolariuma. Tetszik neki hogy en "irodista" vagyok, nincs sem anyagi sem mas problema koztunk. Nem vagyik semmi luxusra, szoba sem kerult. Nem erdeklik a nagy markak es a nagymenok.
Exem nemsokara szulni fog, mar elore latom hogy meg fogja csalni a pasija egy friss gyakornokkal. De ez mar nem erdekel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!