Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most már kezd betelni nálam a pohár, jogosan?
A párommal idén lesz a 7. évfordulónk. 3 éve élünk együtt. Elejében szépen indult a közös életünk, dolgoztam a munkahelyemen, itthon teljes erőbedobással.
Aztán jöttek a veszekedések, a mindennapi súrlódások, és a dolgok már néha tettlegességig is fajultak...
Annyira elvesztettem a lelki egyensúlyom, hogy nem birtam már a munkahelyemen a mindennapi stresszt. Nem tudtam a munkámra koncentrálni, mert általában hajnalokig állt a bál itthon, veszekedtünk, stb. Észrevették a kolléganők is, a főnököm is, hogy valami nem stimmel itthon. Nagyon lefogytam, sokat dohányoztam, sokat hibáztam a munkában is.
A vége az lett, hogy tavaly nyár elején felmondtam. Azóta itthon vagyok. Azóta még rosszabb a helyzet. A párom állandóan azzal csesztet, hogy nem vagyok képes elmenni dolgozni, meg egyszerűen semmi sem jó neki, amit én csinálok.
Az az igazság, hogy nem merek elmenni dolgozni. Egyszerűen teljesen kikészítene az, hogy nem tudok kiegyensúlyozottan a munka helyen lenni.
Volt azóta természetesen állás lehetőségem, de mikor mentem volna, akkor a párom nem engedett, mondván, találjak ettől a munkától jobbat, eleget keres ő. Nem telt el egy hét, már azt mondta, hogy én nem vagyok képes értünk annyit sem tenni, hogy elvonszoljam a fenekem egy munkahelyre. Akkor ugyebár már nem tudtam elvállalni a munkát, mert előzőleg lemondtam.
A másik neki nem tetszik a külsőm se. Ez a 7 év alatt voltam már barna, szőke, fekete, most éppen vörös... És semmi nem jó neki, hol arra panaszkodik, hogy nagyon meghíztam, hol arra, nem elég hosszú a hajam, vagy hogy nem elég formás a mellem... Nem tudok neki megfelelni.
Vannak jó napjaink is, de az átlag az ordítozás.
Lassan időszerű lesz már a gyerekvállalás és a házasság is az életünkben, de egyszerűen félek vele belevágni. Jelenleg az ő házában élünk, ez a legnagyobb adu a kezében. Hogy ha nem teszem azt, és úgy amit és ahogy ő mondja kitesz innen.
A szüleimhez tudnék innen menni, de őket ebbe nem merem beavatni sem. Úgy szégyellem, hogy csődöt mondtam. :(
Kérlek, adjatok valami tanácsot, valami okosat! Köszönöm előre is.
11:36os divatmajom...
nem hiszem,hogy egy kapcsolatban az lenne a döntő,hogy rövid-e a haja a barátnődnek vagy hosszú...ha jól áll neki,akkkor miért nem lehet olyan,amilyet szeretne?
Ha szeretsz valakit akkor úgy szereted ahogy van,nem azért hogy pár centivel rövidebb a haja vagy van rajta 3-4 kiló fölösleg...
És igen, próbáltam már vele megbeszélni a problémáinkat, vagy 1000x, de mindhiába. Ha éppen nem a külsőmmel kritizál, akkor a szexszel. Hogy "más nők" mennyire jók az ágyban, én meg nem pont úgy csinálom, ahogy ő szeretné. Ekkor jön az, hogy oké, mondd, hogy szeretnéd. A kedvére teszek, aztán azt mondja, "hát tűrhető volt". TŰRHETŐ??? Az ő fejében minden nő egy vad domina, egy állandóan szexre éhes ragadozó. És sajnos már az ágyban sem az igazi vele, mivel elvette már a szextől is a kedvem a kritikáival.
Különben most is éppen nagy veszekedés után írok. Ma szabadnapos, és úgy kezdte a reggelt, hogy cudarul össze vesztünk. Aztán nagy ajtócsapkodás, vádaskodás, és elviharzott itthonról. Kb. 1 órája nem is tudom hova ment. Nem vitte a mobilját sem. De majd előkerül gondolom. :(
muszáj megtenned. Hazamész, és közlöd, hogy "Anyu-apu, ne haragudjatok, mégse működött."
Meg fogják érteni és visszafogadnak, segítenek. 23 évesen még fiatal vagy, találsz normális pasit majd.
jaj te lány:)
7 éve vagy vele...azaz 16 éves korod óta.
nem akarok általánosítani vagy ehhez hasonlók,de az ember 16 évesen valószínűleg nem azzal jön össze,akivel majd leéli az életét,mert lehetetlenség,nem elég érett a két fél stb.
és szerintem ez már nem szerelem,hanem ragaszkodás.
ha kívülről látnád te is ezt mondanád,tanácsolnád másnak.
és nem értem miért mondod,hogy csődöt mondtál,ezt nem kell szégyelnni,másnak 1-2 hónapos kapcsolatai vannak,te egyszerűen csak nem bírod elviselni a párod.
őszinte vagy amúgy hozzá?szóval ha megbánt akkor mondod neki vagy nyeled?(divatmajom leszóló vagyok:P)
Elég sűrűn mondogatja hogy szeret, de sajnos nem úgy cselekszik. :(
Mivel szinte egyöntetűen azt mondjátok, itt cselekednem kell, akkor azt hiszem a szüleim elé kell állnom. Újra. 2 éve már el akartam menni, akkor is nagyon jó fejek voltak, csak végül akkor hittem a "megváltozok, minden máshogy megy" szövegben. :(
De semmi sem változott, sőt rosszabb lett. :(
Kedves Kérdező!
Egy férfi nem szokta azt mondani, hogy drágám, ne haragudj, de vége. Szakítsunk. Ehelyett elkezd kritizálni, veszekszik, vagy egyszerűen semmibe vesz. Nekünk nőknek kell észrevennünk, hogy részéről a kapcsolatnak már annyi. És le kell lépnünk. Ez jobb nem lesz, hidd el. Pakold a cuccod és irány haza. S szüleid max. majd megmondják, hogy kislányom mi megmondtuk... De ennyi. Bakot lőttél. Na és? Nem te vagy az egyetlen.
30/N
Ja és ha továbbra is kifogásokat keresel miért maradsz a pasasnál, akkor csak magadat hibáztathatod a boldogtalanságodért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!