Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kiborultam, betelt a pohár. Én fújom fel?
1 éve vagyok együtt a barátommal,ő 22 éves,én 20.
Nagyon jól indult a dolog,boldog voltam és szeretem is még őt,de mostmár elegem lett.
Jó ideje kezdődött ez a rossz időszak,pár hónapja tart már és én teljesen kikészültem ezalatt.
Kezdődött a barátom csajos ügyeivel és folytatódott az én teljes semmibevételemmel.
Konkrétan nem csalt meg elvileg,de sok megalázó helyzeten mentem keresztül mellette. Ha meg valami bajom van/volt vele,akkor ha el is tudtam mondani,nem értette meg és még én voltam lehülyézve.
Egyébként nem vagyok egy buta lány,mondhatnám intelligens,értelmes vagyok és talán pont ezért mindig az értelmi képességeimet akarja lehúzni. Hangoztatja folyamatosan,hogy hülye vagyok,ezt én nem értem úgy se, nem vagyok normális,satöbbi. Nagyon rosszul esik... Sose voltam hozzá hűtlen,még csak nem is flörtöltem senkivel se,nem lehet rám egy rossz szót se szólni,ő stíröl mellettem is csajokat,éppen csak nem esik rajtam keresztül,táncikál velük összeborulva buliban...
A bulizással sose volt bajom,még én küldtem,de olyan hülyének éreztem magam,amikor egy ilyen alkalommal épp csak nem mentek szobára. Még én küldtem,hogy menj bulizni,jó lesz...
Mindent megkap tőlem,szinte sose mondok neki nemet a szexre,mégis annyira követelőző,ha épp vmi nyomós ok miatt nem akarok vele lenni,úgy megtud bántani ezzel...
Ha valamit megbeszélünk,képtelen betartani,mert neki nincs kedve,ő fáradt,nem hallotta,bulizik,nem ér rá... Nem jött elém a suliba,amikor megbeszéltük,nem hívott fel,miután megbántott,pedig mondta hogy felfog,mert majd megbeszéljük. Ehelyett elment bulizni. Én hülye meg várom mikor ír. De ha véletlenül elmegyek bulizni nélküle,annak ellenére hogy mindig szólni szoktam,mindig kiakad és baszogat,hogy biztos vki rámmászott. Nem is nagyon szoktam beszélgetni pasikkal,de ha véletlenül egyik volt osztálytársam bejelöl,netalán beszélek vele,eljő rám az Apokalipszis és ki vagyok csinálva. Csak úgy egyszer kilökött az ajtón,mert vmi nem tetszett neki. Aztán még ő mondta másnap,hogy még nekem kellene tőle bocsánatot kérnem. Amikor meg még elmondtam,hogy ez is rosszulesett,csak gúnyosan vigyorgott,kinevetett. Életemben először adtam neki egy k*rvanagy pofont. Nem vagyok rá büszke,de igazából már nem is érdekel,mert úgy gondolom megérdemelte. Ha neki valami problémája van,az kell legyen az első és legfontosabb dolog számomra,de ha nekem van valami bajom,le vagy ejtve a dolog,el van szépen magyarázva,hogy már megint miért vagyok hülye.
Kikéri magának,ha véletlenül lebunkózom,de ő szid engem agyba-főbe ha úgy van kedve.
2 nap múlva leszünk 1 évesek...Én készültem rá mint állat,dolgoztam éjjel-nappal,hogy legyen pénzem megvalósítani amit terveztem neki meglepiből,ő erre bejelenti,hogy "őszintén megmondom,én nem készültem az 1 évre és nincs is kedvem"... Nagyon rosszulesett. És mindez mellé még jön az,hogy nem foglalkozik velem,az ő boldogsága fontosabb mint az enyém. De hogy ő szeret...meg hogy miaz,hogy azt feltételezem,hogy nem vagyok neki fontos...
Kiborult nálam a bili. Legszívesebben szakítanék,de szeretem és tudom,hogy nem bírnám. De egyszerűen nem tudok vele mit csinálni.
Mit tegyek? Hogy vegyem rá,hogy végre foglalkozzon velem és vegyen komolyan?
Sajnálom,hogy ilyen hosszú és zavaros lett,csak siettem és tiszta ideg vagyok:P
Ez ami köztetek van már rég nem kapcsolat. Csak kínlódsz, szenvedsz. A barátod igencsak önző embernek tűnik leírásod alapján, nem értem hogy viselkedhet valaki így azzal akit szeret, akivel együtt él. Gyanítom, hogy már nem szeret, ő is csak megszokásból, ragaszkodásból, biztonságérzetből van melletted, ahogy te mellette.
Javaslom, hogy minél előbb lépj ki belőle még ha fáj is és keress egy olyan férfit, aki nem önző, megbecsül és SZERET.
31/F
szégyelném magamat a pasid helyében..
viszont ha így viselkedik, akkor miért tűröd?.. dobd fel neki, h szakítani akarsz vele, mert így viselkedik veled.. ha tényleg foglalkozni akar veled, akkor nem fogja hagyni.. ha nem, akkor sajnos ez van..
szia. nálunk hasonló a helyzet, csak mi 3 éve vagyunk együtt, és azért ennyire nem durva (nem stíröl más lányokat, és nem jár bulizni, meg nem hülyéz le, csak folyton ő ő ő ő és ő a téma, meg hogy neki milyen szar, és ha nekem rossz kedvem van, az is le van tojva).
én ezt tenném a helyedben:
leültetném, és megkérném, hogy figyeljen rám, mert nagyon komoly dologról van szó, ne szóljon közbe, hallgasson végig, aztán gondolkozzon el. ezt, amiket itt leírtál, szépen mindet elmondanám. kicsit sem szépítenék rajta, hisz ez az igazság. a végén közölném, hogy ha nem változik meg a viselkedése nagyon sürgősen, akkor kidobom a fenébe, és ha tényleg szeret, akkor mutassa is ki. a szeretetet nem mondani kell, hanem bizonyítani.
ezután elmennék. elmennék haza, és bár beledöglenék, de nem keresném. nem hívnám föl, nem írnék neki levelet, se msn-en, sehol. ha meg félbeszakítja a mondókámat, akkor közölném, hogy még végig hallgatni sem vagy képes, és akkor is elmennék.
megvárnám, felhív e, meg keres e. lehet, hogy több nap kell hozzá, lehet, hogy nem hív föl többet. ha ez utóbbi következik be, akkor viszont jobban is jártam, hiszen egy ilyen bunkónál sokkal jobbat érdemlek. borzasztó nehéz neked, főleg hogyha még szereted, de sajnos ezt kell tenni, különben soha nem változik meg semmi. rá kell bírni, hogy elgondolkodjon, de szerintem te sem akarsz szenvedésben élni még kitudja meddig, ezért jobb szakítani, ha a dolgok nem mennek.
ez egy hülye p*cs. dobd ki a franca széles mosollyal az arcodon, ez lesz életed legjobb lépése! sok sikert!
21N
A szerelem elmúlik, csak a szeretet marad. Már ha van. De nála nincs. Aki ilyeneket csinál valakivel, az csak magát szereti. Még mindig jobb egy szakítás most huszonévesen, mint mondjuk 35 évesen, 2 gyerekkel, kék-zöld foltokkal egy válási procedúra.
Hagyd ott a francba, ne balhézva, csak határozottan és következetesen kitartva az elhatározásod mellett! Ha tévednék a jellemét és az érzelmeit illetően, akkor rövid időn belül ő fogja magát visszakönyörögni (eleinte ne hagyd magad), ha meg nem megy utánad, akkor bebizonyosodik, hogy tényleg nem számítasz neki. Akkor meg a lehető legjobb megoldás az, ha nem maradsz vele tovább.
Nyugodj meg, és tiszta fejjel gondolkozz!
Szerintem túlságosan átengedted neki az irányítást már az elején és ezt jól meg is szokta. Nem szabad túlságosan "meghunyászkodni", hiszen akkor neked minden mindegy, tehát csinálja a maga hülyeségeit.
Nem azt mondom, hogy papucsot kell nevelni belőle, csak törekedni kell az egyensúly elérésére.
De szerintem sem vagytok annyira egymáshoz valók. Az egymásba borulós történetnél csak néztem, meg h épp nem mennek szobára...miért viselsz el ilyeneket?
Szerintem keress egy nyugisabb, szerényebb srácot magadnak.
22/L
"és talán pont ezért mindig az értelmi képességeimet akarja lehúzni."
Most úgy őszintén... Szerinted merre tart ez a kapcsolat? Elköteleznéd magad egy ilyen mellett? Ha nem, akkor mit keresel még mellette?
Tudom,hogy most nagyon mélyponton vagyunk és rájöttem,hogy ezt már csak nagyon nehezen lehet megmenteni,mégis reménykedek(mert hülye vagyok),hogy megváltozik az egész helyzet,rájön,hogy mennyire fontos vagyok neki(ezt mindig mondja) és rendes lesz velem.
Az elején még úgymond én voltam a főnök,sokat csalódtam már és ezért óvatosabb is voltam,de ahogy ráérzett,hogy már teljesen az övé vagyok és már nem vagy csak nehezen tudnám elhagyni,azóta egyre többet enged meg magának.
A szakítás-felvetős dolgot meg ő már lelőtte... sokszor tartott ezzel sakkban. Később elmondta,hogy azért csinálta,hogy maga mellett tartson,hogy ezzel még jobban magához láncoljon. Múltkor azt is mondta,amikor végre egyszer felvetettem a szakítást,hogy "tudod,hogy úgyse lesz vége"... Nagyon bízik ebben és ezért nem vesz komolyan.
Őszintén szólva azért sem szakítottam még vele,mert eddigi tapasztalataim alapján csak ilyenekkel kezdek: először minden szép,boldog vagyok,nagy a szerelem,nem nyomnak el,szeretve vagyok,aztán amikor már biztosan abban,hogy ragaszkodok és szerelmes vagyok,kihasználják ezt. És még eddig ő volt a legjobb hozzám...
Nem bízok benne,hogy találok jobbat.
De most úgy érzem,hogy annyi harag van bennem,hogy képes lennék szakítani. Nagyon sok minden összegyűlt már a számláján....
Köszönöm a hozzászólásokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!