Más is volt, hogy benne maradt akár évekig egy toxikus kapcsolatban? Mi volt ennek az oka?

Párommal kb 2 éve vagyunk együtt. Az elején minden rózsásan alakult, majd kiderült róla ez-az, kiderült hogy teljesen kifogyott a pénzből, kirúgták, majd kb egy éve talált megint munkát. Most egészségügyi okok miatt szintén nem tud annyit dolgozni. Emiatt sok mindenben én támogatom, de azt érzem nekem is végesek a forrásaim.

Szeretem őt, de érzem, hogy kihasznál. Persze többször rákérdeztem h esetleg nem akarsz most te meghívni (a kapcsolat elején ez volt, nem engedte hogy fizessek kb) de nem, neki erre nincs pénze. És tudom is hogy nincs, egyszerűen a tartozásai rengeteget elvisznek. Mondanám, hogy nem csak a pénz körül forog minden, de valamelyest mégis, mert ha tegyük fel, el akarnánk valahova utazni, meg vagyunk lőve, hiszen nekem kell mindent is állnom. Emellett azt érzem párom mindenben is kritizál, ha veszek valamit, azt természetesenek gondolja, de persze ha én elkezdek sírni azért, mert elégedetlen vagyok valamivel a kapcsolatunkban általában ennyi a válasz: te sem foglalkozol velem annyit.

Nagyon azt érzem, hogy nincs meg a nyitottság egyikőnkben sem, hogy mélyebb dolgokról kommunikáljunk. Hanem gyakrab mindketten egy 5 éves gyerek szintjén vagyunk.

Párom, ha beteg, mindig átmegy cukiba: "bújj ide, takargass be, simizz meg". Máskor meg szemétkedik: sokat telefonozok, s múltkor kitépte a kezemből a telefont, meg is lettem karmolva. Tegnap összebújtunk, de úgy hogy a kiskutyánk is közöttünk volt, majd mivel a kiskutyát nagyon is szorítottuk, szájba vert, hogy hogy gondolom én, hogy összenyomom, mikor szólt is.

Tudom, mindenki azt mondaná higy szakítsak, esetemben a pénz se lenne akadály, meg nem lakom nála, van saját (bérelt) lakásom, de mégse merem meglépni. Ilyenkor mindig beugrik az előző srác, akivel ismerkedtem, mennyire rosszul esett mikor közölte, hogy nem akarja velem tovább folytatni. Konkrétan depressziós lettem, pszichológushoz jártam. Most mintha ezt a helyzetet akarnám elkerülni.