Más is él toxikus párkapcsolatban?

Igen,sajnos. Az én páromnak is dühkitörései vannak, még szex közben is, ha nem tetszik neki valami. Még beszélni nem lehet vele semmit, mindent a szőnyeg alá söpör, felszínesen kezel. Gyakran ordít. Mindig az ő dolga a fontos, emellett szerinte én vagyok önző. Képes egész nap feküdni és én vagyok a szemét, hogy nem fekszek vele együtt. KB 1,5 éve lett ilyen. Szerintem kapuzárási pánik. Azon aggódik, hogy mi van ha már nem szexelhet. Azt bánom, hogy nem lehet vele viccelődni, soha nem nevet, csak a hülye reels videókon nevetgél. Beszélgetni nem lehet, kérdezni nem lehet. Bármi rossz van annak én vagyok az oka, pl fűnyíráskor történik valami a géppel, akkor engem kezd szidni, alázni, mert, hogy én mekkora köcsög vagyok és még szexelni sem tudok. Egyedül semmit nem tud megoldási, még egy telefon híváshoz is én kellek, vagy jegyet venni. Ő minden hétvégén megy valahová, én ha megyek akkor már rámteszi az ideget, hogy menj csak velem ne törődj, de csak úszni mennék. Be akarja osztani az időmet, nem enged a gépnél netezni, mert neki fontos dolga van, pl reel videók görgetés. Tőlem bánja, hogy olvasok, vagy angolul tanulok. Ha be van parázva akkor játssza a kisfiút, ha elmúlik kijön belőle az állat. Nem tudok rábízni semmit, mert direkt nem csinálja meg. És mint fentebb írták a víz túl forró lett a béka kiugrott. Most már vissza pofázok neki, nem hagyom, hogy lenyom jön. Pl nem akarja engedni, hogy a Gyereket szemészhez vigyem, de én a tudta nélkül bejelentettem időpontra és elviszem, aztán dühöngjön. Pedig szerinte a gyerek az első. Mondtam neki, hogy tudom, hogy 2. megcsalt (pedig nem tudom), erre mint aki megijedt, napokig hízelgtt, normális volt, persze nemsokára keresett ürügyet (nem jól szopok), hogy megint belém vesszen. De már lesz@rom ilyenkor élek tovább normálisan, nem hagyom magam lehúzni. Sajnos elmenni nem tudok, mert a rokonaim sorban meghaltak, az évek alatt. Azt várom, hogy a kicsi nagyobb, önállóbb legyen, és akkor tudok, jobban fizető állást keresni, ami a diplomámhoz kapcsolódik. A diploma felé vezető úton is mindig azt mondta, ez meghaladja a képességeimet. De rájöttem, hogy nem a képességeimmel van baj, hanem a kevés időm el, mert látta, hogy tanulok, akkor nyígett, hogy gyere szeretgesd stb, hangosan nézte a tv-t. Erre én - velem még egyszer nem b@szol ki! Vettem ki szabit a tudta nélkül, és otthon tanultam egy hétig mint a gép, még ő dolgozott, éésss láss csodát meglett az államvizsgám! A párom utálja a munkáját, az embereket, azt ha jó kedvem van, vagy látszik rajtam, hogy boldog vagyok. Ezért akkor vagyok boldog ha nem látja. Neki csak a szex az öröm, semmi egyéb közös, pedig régen nem így volt. Hát ennyi! Kitartást mindenkinek!