Nem birom már az anyaságot a betegsèg fóbiám miatt. Normális ha így viselkedik a párom?

Most komolyan tudnál úgy élni hogy valahol él egy gyerekem a világban, aki amúgy már nem is kicsi, tisztában van vele hogy eldobtad mint egy darab rongyot.

Csak szegény gyereket tudom sajnálni, te egy darab sz*r vagy nem anya

Nem ertem, mi tartott vissza eddig, hogy dolgozz. A gyerekeket 6 hónapos kortól bölcsibe lehet adni. Miért nem tetted?

A legjobb az lenne tenyleg, ha ma elköltöznél. Van lakásod és egyéb passzív jövedelmed?

Neked nincs semmiféle betegségfóbiad, csak utálod a gyerekedet és undorodsz tőle.

Válj el, menj onnan. Amilyen gyorsan csak lehet.

Még az ebédem is abba hagytam....komoly ez a kérdés?

Az anyaság nem csak rózsaszin köd meg vattacukor illatú pukifelhő!!Lehet minden nap van hiszti,de minden nap ott vannak a puszik az ölelések ahogy este lefekszik és csak nézed ahogy alszik hiszen ő a te csodád!!Senki nem mondta,hogy az anyaság könnyű,főleg mikor még betegség is társul mellé!És szerintem senki nem tartott fegyvert a fejedhez,hogy márpedig azt a picit megkell tartani!!Borzasztóan megbánnád ha elhagynád hidd el!!Tegyél azért,hogy megváltozz annak a kicsinek az anyukájára van szüksége!

7évet vártunk mi a gyermekünkre,konkrétan ma újabb 10száll ősz hajam lett,de letojom ez ilyen korszak és az én kiscsajom adja a legfinobb eszkimo puszit!

Szóval neis haragudj,de nem a férjedett kell bántani hiszen értetek dolgozik hanem neked kell felemelni a feneked és tenni a dolgokért,mert szerintem Te most irtó mélyponton lehetsz és két nap múlva a föld alá súlyednél,hogy mertél kiírni ilyen kérdést!!

Mert az nem lehet, hogy valaki utálja a gyerekét. Egy csomóan megbánták a szülőséget, csak tabu leírni.

Egy csomó apuka nem cserél soha pelust, mert undorítja a szar, és csak elröhögcsélünk rajta. Miért fura ez?

Le leszek pontozva, nekem is van hasonló fóbiám, átérzem a helyzetet.

Viszont, ha a gyerek azt látja, hogy te pánikolsz, amikor ő beteg, akkor valószínűleg ő is ilyen lesz. Ezek tanult viselkedésformák. Valószínűleg te is eltanultad, ahogy én, és a gyereked is most azt érzékeli ebből, hogyha ő beteg, akkor pánikolni kell, mert ez egy ijesztő dolog.

Tényleg jobb, ha a férjed van vele, mintha te.

Viszont nekem nem lenne pofám nem dolgozni, hanem evidens, hogyha már 6 éves a gyerek, akkor én is dolgozom. Így valahol jogos a férjed hozzáállása: miért is ő jöjjön táppénzre, amikor te nem dolgozol?

A másik (le leszek pontozva): tanulságos, hogy egy nő mennyivel jobban le van nézve a kommentek alapján, mintha egy férfi bánja meg az apaságot...