Miért születtem férfinak?

"Igen, szóval ez egy butácska, leegyszerűsítő, két végletben gondolkodás, ilyen vagy-vagy."

Mármint, hogy vagy magadba zárod, vagy ki vagy akadva. Mintha a kettő között nem lenne átmenet. Ha ez az állapot hosszabb ideig (évtizedek) fennáll, esetleg testi betegségeket is okozhat.

"Szerintem pedig igenis mindenki tesz vagy mond meggondolatlanul dolgokat amiket később megbán vagy elmondja, hogy nem úgy gondolja valójában vagy csak szimplán belája a hibákat."

És ezek közül vajon hány % az, amelyik azt mondja magának: "Na jó. Ez soha többé nem fog megtörténni, ha beledöglök, akkor se."

Javaslom, hogy keresd meg és töltsd le Eckart Tolle "Új Föld" c. könyvét, és olvasd el jó alaposan.

#96: pótcselekvés, pótlék (a drog).

Én a helyedben inkább terápiára mennék.

Én új válaszoló vagyok, gondoltam így a végére bepofátlankodok. :)

Lenne néhány gondolatom, így az egészhez.

Néhány ember nem tudja kezelni azt, ha valaki őszintén elmondja neki a problémáit. Persze nem szép dolog az, hogy ő megnyílhatott neked, te erre reagáltál, ő meg valamiért nem tartja ugyanolyan fontosnak a te problémád, múltbéli sérelmeid hogy ugyanúgy megvígasztaljon, vagy csak reagáljon bármit.

Nekem ez egy egyszerű képletnek tűnik, nekem ez önzőségnek tűnik.

Mint mondtad, nagyon sok levelet írtatok egymásnak, azért ennyi levél után se lehet azt mondani, hogy ismered a másikat, talán több év is kevés ahhoz hogy "kiismerj" egy embert.

Nagy felismerés, hogy ő amúgy ilyen, talán a saját problémáit más problémái elé helyezi, sőt én ezt gondolom a te esetedben, vagy azt gondolja, feltételesen mondom persze... Hogy egy ferfi ne lelkizzen.

Nagyon sokan gondolják amúgy így, hogy egy igazi férfi ne mondja ki a problémáit, és rengeteg család sajnos bele is neveli a fiaikba ezt.

Elképzelhetőnek tartom azt,hogy ezt gondolja ez a lány is. Nem teljesen lehet hibáztatni érte, mert mindenhonnan ez jön még, hiába van már egy elfogadóbb világ manapság, a legtöbb lánynak a macsó pasik jönnek be, akik nem mutatnak ilyesmi érzelmeket.

Ha a te irányodból közelítem meg a dolgot, én nem tudlak téged hibáztatni. Nem is értem, miért szídtak itt téged néhányan, velem mikor még ismerkedtem ez rengetegszer megesett.

Ghostolt miután lelkiztem, mondom pedig én nő vagyok.

Volt akivel már találkozgattunk, már egy hónap is eltelt, nyilván már lefeküdtünk egymással, de utána is találkozgattunk, egyetérmű volt hogy nem csak szexet akar.. aztán volt egy szar napom és kicsit lelkiztem, kicsi vígasztalásra vágytam, és puff már nem is létezett többé az ember. Volt nincs. Azért annyira nem akart komolyat tőlem, hogy még a problémáimat is meghallgassa.

Egyszerűen az van, hogy valakinek egyébként szimpatikus vagy, jó veled írogatni, de annyira nem hogy még a problemáidat is meghallgassa, néhányan talán azthiszik hogy neki kellene a te problémád megoldani?

Én se igazán értem ezt.

Amúgy, azóta megismerkedtem a férjemmel aki egyébként nagyon lelkis típus. Nem is tudnám elképzelni azt, hogy ő ne mondja ki az érzelmeit, szokott sírni is néha. Néha én is szoktam sírni, amúgy mindenki szokott sírni, és azért vagyunk itt egymásnak hogy támaszok is legyünk a nehéz időkben. Ezt is jelenti az, hogy jóban-rosszban együtt vagyunk, ezt mondtuk ki idestova 8-éve mikor összeházasodtunk.

Szerintem nem voltál hibás, és abban se hogy kiakadtál, én is kiakadtam volna. Nyilván nem a csajnak írtál a kiakadásodról, ezt jól tetted amúgy szerintem. Legalább tudod, hogy több időt felesleges elpazarolni rá, vagy ha még fogsz beszélni vele már tudod, hogy komoly dolgokról nem fogsz tudni vele beszélgetni. Így ezekből a negatív dolgokból is tudsz épülni.