Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nincs senkije? Tökéletes a lány.
Egyik munkatársamról lenne szó. 25 éves, csinos alakja van, az arca is nagyon szép (nem vagyok elfogult, egyszerűen mindenkinek tetszik), gyönyörű, hosszú haja van, mosolygós, vicces, okos, kreatív. Fél éve ismerem, jóban lettünk, gyakran ülünk be kávézni munka után. Nagyon jól érzem magam Vele, már az első pillanatban szemet szúrt, hogy milyen gyönyörű. Tudni kell rólam, hogy nem vagyok egy nőcsábász, túl kritikus vagyok a nőkkel szemben és kevés az olyan ember, aki megmozgat bennem valamit. Neki sikerült. Nagyon szeretnék nála kezdeményezni, de beszélgettünk a párkapcsolati dolgokról és Ő ezt a témát valahogy próbálja átugorni, nem szokott férfiakról beszélni és nem is akar senkit. Azt mondja, 19 éves kora óta nem járt férfival. Nem tűnik egyéjszakás kalandokat kedvelő típusnak, ahhoz túl büszke és van tartása. Kérdezgettem, hogy miért nem akar kapcsolatot, de terelte a témát. Nagyon határozott, nem is merek felé közeledni, félek, hogy megutálna. Szerintetek hogy kéne lassan kezdeményeznem? Illetve mi okozhatja nála ezt a "nem akarok pasit" dolgot?
26/F
Dehogy leszbikus...nem hiszem hogy az. Én 19 éves vagyok és magamra ismertem nagyon a csajban. Önvédelem az amit csinál. Nálam legalábbis az. Nem akarom, hogy megint megszakadjon a szívem, mert abban kell csalódnom, akit a legjobban szeretek. Illetve van még itt más is, szeretném láttatni, és jó érzés ha látják, észreveszik, hogy nem tartozok az átlaghoz, már ami a legtöbb mai lányt/nőt illeti. Ez azt jelenti, hogy azzal vagyok több, hogy nem fekszem le fűvel/fával, komolyan veszek egy kapcsolatot és nem szaladok egyik pasitól a másikhoz. Bennem is megvan ez a büszkeség, amiről írtál, és nagyon jó érzés tud lenni...erősebbnek érzem magam, kevésbé sebezhetőnek.
Tudod ha egyszer megharap egy kutya, legközelebb vigyázol...
Nem is tudom, hogy megtudok-e bízni majd valaha valakiben, bár fiatal vagyok még. Remélem segítettem megérteni a hölgyet. Én is ilyen vagyok, és nincs hajlamom...mármint ferde.
Hahó.
Nekem van egy pontosan ilyen "stílusú" barátnőm, nagyon okos, kreatív és talán a legszebb lány, akit ismerek. Baromi jó a humora is, profin táncol, és mindenki úgy tartja számon az egyetemen, mint a "tökéletes csaj".
De egyrészt önmagát mindenki másképp látja kicsit, tehát hiába ilyen klassz ember külsőleg-belsőleg egyaránt, de mégis, sokszor mintha ő ezt nem venné észre önmagával kapcsolatban. Ettől még másokkal szemben iszonyatosan magabiztos, határozott, hihetetlenül karakán a fellépése, és első blikkre az egyik legnyitottabb ember, de egy párkapcsolathoz egy ennél mélyebb szintű megnyílásra lenne szükség, és olyan, mintha itt elakadna, a kezdeti nagyon barátságos, magabiztos szinten a saját belső frusztrációi miatt nem tud túllendülni.
Másrészt, ő is nagyon sokáig volt egyedül (kb. 5 évig), de ennek nem az az oka, hogy leszbikus lenne, és nem bonyolódott időközben röpke kavarásokba sem: egyszerűen van tartása, és az az önbizalom, amit ebből merít, hogy nem kavargat fűvel-fával, ez ad neki egy büszkeséget (plusz az ő esetében a tánc), amihez tud "menekülni", ha magányosnak érzi magát. Ettől még nagyon vágyik párkapcsolatra, de abszolút a pasiktól várja a kezdeményezést, és mivel ez a mai világban már viszonylag ritka a fiatalabb generáció esetében (ő 23 éves lesz most), ezért kevés srác üti meg azt a mércét, ami miatt kimozdulna a biztonságos kis világából. Mert bár az egyedüllét is nehéz tud lenni, de egy kapcsolat, a napi problémák, a konfliktusok, a lelki sérülések, amelyek minden emberi kapcsolatban előfordulnak, ezeknek felvállalása a legtöbbek gondolkodásának ellenére sokkal nehezebb és fáradságosabb út, mint a magány. Szóval bizonyos szempontból, ha sokáig volt egyedül valaki, és megszokta, hogy nem kell másra figyelni (legalábbis nem olyan szinten, mint egy párkapcsolatban), stb., akkor az bizonyos értelemben sokkal kényelmesebb, és nehezebb kilépni belőle, mint gondolnánk. Egy szerelemmel az ember óriási fájdalmaknak és csalódások lehetőségének teszi ki magát, és ha esetleg már volt benne része, mint a barátnőmnek (őt elhagyta a barátja minden magyarázat nélkül, egy 2 éves kapcsolat után, és ez óriási trauma volt a számára), akkor nagyon nehéz lehet az illető számára a magánéletről akár csak beszélni is, nemhogy belevágni valami komolyba.
Szóval szerintem fel a fejjel, van olyan ember, aki kicsit több kitartást, lassabb közeledést, először inkább baráti közelítést igényel egyszerűen!
Előző, ez oké amit leírtál, de az általad ismert hölgy azt mondod vágyik a párkapcsolatra, csak a férfiaktól vár kezdeményezést. A kérdező ismerőse azonban kijelentette kerek perec, hogy nem kell neki kapcsolat, és egyáltalán nem akar férfiakról beszélni.
Kérdező, ezt szó szerint így mondta, hogy 19 éves kora óta nem járt férfival? Vagy csak annyit mondott, hogy nem járt senkivel, vagy nem volt kapcsolata? Mert nem feltétlen mindegy, hogyan fogalmazott!
22:09!
Ezt kikérem magamnak, nem vagyok csitri, egy hölgyet különben sem illik ilyen jelzővel illetni. Ez talán korfüggő? Én CSAK és kizárólag komoly kapcsolatot szeretnék, más nem érdekel...attól függetlenül, hogy 19 éves vagyok...meg különben sem ez volt a kérdés...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!