Mit csináljak ha a barátnőm nem tudja elviselni a testvéremet akit én ápolók?

A nőben nincs semmi emberség, önző, lusta ingyenélő semmirekellő, és még zsarol is.

Kell ez neked?

A testvéred rajtad kívül senkire nem számíthat.

Én megértem a párodat is, biztos rossz lehet neki, hogy igazán ketten sose lehettek.

De kérdezd meg tőle, hogyha az ő testvére lenne, mit tenne vele?

3, de ha ismerte a körülményeket és ennek ellenére költözött oda, akkor nem várhatja el utólag, hogy 6 év után tegye lapátra a tesót nem?

Én sem a kérdező sem a "szenvedő" helyében nem tudom igazán, hogy mit tennék. A családkép nekem is anya-apa-gyerek, más nem.

Viszont mivel nektek alapból is ez volt a felállás, ennyi idő elteltével nem is tudom... talán arra számított, hogy majd otthonba küldöd a tesód vagy passz. Az is lehet, hogy fél tőle nem? Kérdezted már hogyan viselkedik vele, amikor te nem vagy otthon? Mert olvastam már érdekes sztorikat a témában.

Akárhogy is minden tiszteletem amiért ilyen testvér vagy.

En pl. szemely szerint ossze sem koltoznek olyannal, aki egy skizofrennel lakik egyutt. Gyereket pedig biztosan nem szulnek abba a hazba.

Nover vagyok es egy rovid ideig dolgoztam pszichiatrian. Egyszeruen ugy erzem, hogy nem lenne nyugodt az eletem. Bar a skizofrenianak is vannak fokozatai.

Masik oldalt pedig minden tiszteletem aze, aki nem hagyja cserben a testveret vagy barmely beteg csaladtagjat!

A parod ezt nem tudja elfogadni, igazabol soha nem is fogadta el. Reszben meg tudom ot erteni, hiszen legyen szo egeszseges vagy beteg emberrol, altalaban senki sem szeret egy harmadik szemelyt kozvetlen maguk mellett tudni. Az borzasztoan zavaro tud lenni. Ugyanakkor, ingyen el nalad, nem jarul hozza a kiadasokhoz, igy jobb ha csendben marad.

En biztos, hogy lezarnam ezt a kapcsolatot. A testveremet soha nem hagynam cserben, de senkitol sem varhatom el, hogy erezze magat kellemesen egy mentalis problemakkal kuzdo szemely mellett.

Èn megértem a barátnödet. Nálunk is volt ilyesmi szitu, bár nem volt szkizofrén ember a képben!

Èn mindennél jobban szerettem a párom de idehozta a nyakunkra a testvérét. Ès nem vagyok szívtelen stb, igenis nagy szívem van ha hiszitek ha nem, fel szoktam karolni az elesetteket stb, szóval ez nem arról szól hogy egy önzö pcsa hárpia vagyok. Eleinte jól bírtam meg elfogadtam, hogy marad egy darabig, de aztán elegem lett abból, hogy nem tudtunk kettesben lenni, hogy egyfolytában itt téblábolt, belelátott mindenbe. Igazán nem szólt bele semmibe, de itt volt, és zavart, a puszta jelenléte. Amikor összeköltöztünk, nem két férfival akartam összeköltözni, hanem csak a barátommal. Végül kb 8 hónapig lakott itt. A barátom gyereket akart, és igen, megmondtam, hogy addig nem lesz semmiféle gyerek, amíg itt van a testvére. Volt ebböl hatalmas konfliktus, vita köztünk, veszekedés. Bár engem nem tartott el soha a barátom. Emiatt is tudtam megcsinálni, hogy elköltöztem. Választás elé állítottam. Hamarosan elköltöztette a testvérét és együtt vagyunk újra, ez már több éve történt. Megértette, hogy az így nekem nem ment.

Szóval megértem a barátnödet, hogy 1.)nem akart egy második férfival együtt élni 2.)nem akar gyerek szülni oda ahol egy szkizofren is él (és igen tudom, hogy szedi a gyógyszereit, de akkoris). Le lehet pontozni de én sem szülnék oda, bocsi.

Nem lehetne valami megoldást találni neki? Nincs valami benntlakásos otthon, vagy ilyesmi? Esetleg ha olyan nyugodt, akkor saját lakást neki, és házi ápoló naponta vagy naponta többször odamenne hozzá?