Férfiak, ti vállalnátok, hogy a 19 -20 éves, még 2 évig tanuló, nem dolgozó szerelmeteket eltartjátok?

Poén, hogy itt 1-2 ember koliba küldené, mert sajnálja azt a 2 ezer forintnyi vizet a rezsiben tőle. Attól még hogy valaki nem dolgozik, nem lehet komoly, felnőtt ember egy párkapcsolathoz? :D

Amúgy a válasz igen. Én a szerelmemért megtenném simán.

És mi van akkor, ha a pasinak saját háza van? Attól a rezsi az még rezsi, a csajnak ennie csak kell valamit, ruhát, cipőt, kabátot csak kell venni, a tisztálkodási szerek, smink, fodrász, stb. sincs ingyen.

Voltam én is egyetemista, órák után beültünk egy kávéra, sütire a csop.társakkal valahová, elmentünk színházba, moziba, stb. A jegyzetek, fénymásolás sem olcsó.

Annak a lánynak, aki egy fillért sem hajlandó letenni az asztalra, én biztos nem venném meg a tamponjától kezdve a BKV bérletén át a legutolsó zokniját is.

A felnőtt élet brutál sok pénzben van. Sok kétkeresős háztartásban sem jönnek ki a pénzükből az emberek...

12-es! Szerinted egy ember csak vizet használ egy hónap alatt, és semmilyen más igénye nincs?!

Egy normális ember ha máskor nem is, de hétvégente elmegy kikapcsolódni valahová, vannak hobbijai, stb. Egyetemre se valószínű, hogy jártál valaha, mert akkor tudnád, hogy ott is mi mennyibe kerül...

Hát én egyetemista lányként ezt nem vállaltam volna fel, mert azt éreztem volna, hogy a párom az apám, akitől a zsebpénzem kapom... Igaz, kaptam ösztöndíjat, dolgoztam is egyetem mellett, így még az apámtól is csak a nagyobb kiadásokra kaptam zsebpénzt (pl. új télikabát, cipő, stb.).

Szóval ha "csak" arról van szó, hogy biztosítja a lakhatást, az még belefér... de hogy az összes szükségletem fedezze, na az már nem. Ha ezt nem tudnám magamnak megteremteni, akkor kivárnám azt a két évet, amíg végre lesz saját jövedelmem.

Persze hogy igen!

A világ legtermészetesebb dolga lenne!

Ha egyszer szerelmesek vagyunk egymásba, akkor megosztjuk, amink van. Most nekem van több, mert én dolgozom, ő meg tanul. Lehet ez még fordítva is, ha 20 év múlva mondjuk egy betegség miatt fél évig betegállományban lennék. Vagy valami miatt elveszíteném az állásomat és hónapokig tartana, amíg találok másikat.

Akik bőszen írják, hogy nem tennék meg, azok mit fognak csinálni, amikor a feleségük gyeden/gyesen lesz a gyerekükkel? Száraz kenyéren és vízen tartják azt, aki gyereket szült nekik? Visszazavarják munkába, amikor a babának még elemi érdeke lenne, hogy édesanyjával legyen otthon? Akkor is, ha simán megélnének a férj fizetéséből?

Nagyon kibukott itt sok válaszolóból a határtalan önzés, és látom, a pontozások is ehhez igazodtak. Lehet engem is lepontozni, csöppet sem zavar...