Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Erős a gyanúm, hogy nem az enyém a gyerek. Hogyan deríthetném ki?
Másfél éve vagyunk együtt a párommal. Én nemzetközi sofőr vagyok, sajnos elég gyakori az, hogy 2-4 napra eltűnök, viszont a hétvégét mindig igyekszem otthon tölteni, ilyenkor kirándulunk, nyaralunk a párommal. Nem árultam zsákbamacskát, tudta jól, hogy mivel jár ez az egész már amikor összejöttünk, és az első egy évben rendkívül jó volt a kapcsolatunk, csak az elmúlt fél évben hidegültünk el némileg egymástól éppen amiatt, hogy kevesebbet vagyok otthon. Viszont úgy gondolom, tettem azért, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen, utakat is mondtam le emiatt, ami így kevesebb pénz, de még így is jól élünk és nekem megéri, ha ezzel megmentem a kapcsolatot.
Amikor pár héttel ezelőtt hazamentem (némivel a vártnál hamarabb) a házban kupi volt és az ágynemű össze volt túrva, holott a párom kifejezetten rendet tartó és szerető. Erre azt mondta, késésben volt reggel, nem volt ideje megvetni. Egy másik alkalommal kölcsön kellett kérjem a telefonját, mire fél szemmel elkaptam, hogy gyorsan kilépett a Facebookjából, és a jelszó sem volt elmentve rajta - nyilván nem kutatni akartam benne, de ez azért szerintem furcsa.
Én mindenesetre túltettem magam ezeken a "jeleken", mert nem hiányzott a stressz, inkább lefojtottam ezeket. Aztán az utóbbi időben hirtelen megváltozott, bújós lett, ismét vidám, örültem is, hogy miden a régi. Majd egyszercsak bejelentette, hogy lassan 3 hónapos terhes (molettebb alkatú, ezért nem vehettem észre rajta). Terveztünk gyereket, de nem ilyen bele a közepébe módon. Kérdeztem, miért titkolta el, azt mondta azért, mert az orvos szerint még felléphettek komplikációk, ami szerintem süket duma és inkább azt sejtem mögötte, hogy ennyi idő után már nem lehet elvetetni (amúgy nem is akartam volna). Viszont kiszámoltam, hogy pont akkor esett teherbe, amikor éppen nem voltam otthon. Az legjobb barátnőjével jóban vagyok, rendszeresen beszélünk, és ő is mintha távolságtartóbb lenne velem, mint aki nem akar valamit elmondani. Vagy kérdezzek rá egyenesen?
Ellenőrizni nem tudom a páromat, bár megfordult már a fejemben, hogy magánynyomozót fogadok, ez a jelen helyzetben talán nem is lenne túlzás, mert nem tudok itthon lenni, hogy figyeljem és nem is akarok csupán emiatt. Ha azonban kiderül, hogy nem az enyém a gyerek, nem fogom felnevelni, ez egészen biztos - ezt talán még én magam is másképpen gondolnám, ha lenne már mondjuk legalább 4 éves, de szerencsés dolog is egyben, ha most derül ki az igazság, mert nincs közös vagyon meg semmi. Ami marad, az ismét csak a csalódás. 32/f
válasza:én nekem inkább az gyanús,hogy a gyerekkel akar megfogni.
12 hét után mondta el,amikor már nem lehet elvetetni..mekkora véletlen.
+ a tabletta a legmegbízhatóbb védekezési módszer,ha jól van szedve..ha amellett lett terhes,simán lehet,hogy szándékosan nem szedte..
de ez meg ugye szemétség veled szemben,mert még nem terveztetek gyereket..szerintem hagyd a fenébe,amúgy sincs meg a bizalom.
csak a gyereket sajnálom
válasza:#25 "Engem, ha ártatlanként vádolnának, állnék elébe bárminek:)" Ezt úgy mondod, hogy nem fenyeget ez a veszély. Hány ember mondogatja, hogyha rákos lenne nem használna kemót, aztán ha odakerül mégis rászánja magát. Ne tiltakozz egyből, próbáld beleélni magad egy ilyen helyzetbe. Biztosan van olyan dolog, ami vérig sértene, hogy hogy gondolhatja rólad ezt a párod vagy bárki más.
"Az meg már eleve vicc, ahogy itt magyarázkodtok." Nem vicc, hanem érző emberek vagyunk, és én nagyon megrendülnék, ha a párom ilyet kérne tőlem. Én beleképzeltem magam egy ilyen helyzetbe, szépen kértelek hogy te is tedd meg, hogy átérezd; nem tetted meg, hanem okoskodsz.
Még egyszer leszögezem: a valóban gyanús esetekben abszolút jogosnak tartom, és minden nehéz helyzetbe került férfit erre biztatok. De ahogy valaki említette, talán nem ennél a kérdésnél, de sok nő nem tudja átérezni, hogy milyen egy férfinak az apasága bizonytalansága. Ez így van, sokan meg sem próbálják beleélni magukat ebbe a gondolatba, és ezt nagyon rosszul teszik. Te legyél jobb náluk és képzeld bele magad, milyen ha egy terhes nőt hamisan vádolnak hűtlenséggel.
Ennyi az általánosságokról. A konkrét történetben én azt a részt kifogásolom leginkább, hogy nem szólt az elején a terhességről, a megcsalás nekem nem tűnik olyan valószínűnek, de majd úgyis ki fog derülni.
válasza:Nekem a családban volt ilyen. A legjobb, hogy semmi jele nem volt, csak egy megérzés. Azért így előhozni az ötletet még neccesebb volt, az asszony nagy cirkuszt csinált. Aztán vártuk, hogy na majd belemegy, aztán elhajtja a francba, miután kiderült, hogy fantáziál. De nem. Az asszony csak hátrált meg hátrált, aztán egyre gyanúsabb lett, kicsit 12 dühös ember feelingje volt már az egésznek. Végül a férfi jött, hogy elköltözik és nem fizet semmit. Akkor már a család is erőltette, hogy na akkor majd a bíróságon. Gondolom nem kell tovább mesélni, hogy végül csak kiderült, hogy igaza volt a férfinak.
Nem tőle volt a gyerek és máig nem tudja megmondani, hogy honnan érezte.
Van ilyen és nem is kevés. Állítólag a gyerekek 20%-a nem a férjtől van. Azért ha azt nézzük, hogy két gyerek van egy családban, akkor...minden harmadikban van baj.
válasza:Én magamból indulok ki, és mivel tudom, hogy nem csaltam meg a párom soha, ezért kifejezetten sértőnek érezném, ha ő az ellenkezőjét feltételezné és ez nálam bizony szakítóok lenne.
Az más kérdés (és ezt is írtam), hogy soha, senkit nem állítanék/állítottam kész tények elé. Többször voltam terhes, és ebben volt nem tervezett is, de a párommal előre, közösen megbeszéltük, hogy az általunk alkalmazott védekezési módszernek mekkora a kockázata és közösen döntöttünk úgy, hogy vállaljuk ezt a kockázatot.
És annak ellenére, hogy abban a hónapban középidőben nem is voltunk együtt egyáltalán, a páromnak eszébe se jutott feltételezni, hogy nem tőle van a baba, és később az ultrahang igazolta is, hogy a ciklus elején fogant. (Megtartottuk volna, de nem maradt meg.)
A kérdésben szereplő esetben viszont valóban nem tartom korrektnek a nő részéről tanúsított viselkedést. Először is: valóban elenyésző az esélye, hogy nem szedett fogamzásgátlót. Másrészt nem szólt rögtön, amikor kiderült a terhesség, ami mindenképpen elvárható lett volna. Innentől kezdve nem tudok azonosulni ezzel a fajta viselkedéssel, úgyhogy nem tudom, hogy esne az inkorrektség a másik részéről, ha én magam sem voltam vele korrekt...
válasza: válasza: válasza:Tényleg nem kerek, hogy ha tablettát szed, akkor hogyan sikerült a gyerek, illetve miért csak 3 hónap után szólt. Ez borzasztó egyoldalú, csak azért is az lesz, amit én akarok, és így nem lehet egy párkapcsolatban lenni, nemhogy családként.
Én biztosan leülnék vele, és addig nem tágítanék, míg ezt nem tisztáztuk.
26L
Nem tudom, mi tegyek. Már lassan ott tartok, hogy inkább derüljön ki, hogy másé a kicsi, mert ilyen felültetés után ez a kapcsolat halálra van ítélve. Max a gyerek miatt maradnék a párommal, mert ameddig kicsi addig mindenképpen az anyja mellett a helye, az gyerek érzelmileg így lesz teljes, így vagyunk evolúciósan beprogramozva. De nagyon nehezen nyelném le, hogy eleve ilyen trükközéssel vágunk neki a dolgoknak.
Tegnap leöltem egyébként komolyabban beszélni a párommal, szánja-bánja, hogy nem szólt korábban, de nem tudok hinni neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!