Kedves Nők és Férfiak! Ti állítotok-e fel valamilyen morális különbséget a férfi/női megcsalás között? Hozzáadtok-e a kérdéshez egyfajta személyes meglátáson alapuló kettős mércét? Valamint mi a véleményetek a többnejűségről, többférjűségről?

Zavar az erdőben!

Szeretném ha megtisztelnél azzal, h elfogadod az általam nyújtott Napietus díjat!

Gratulálok!

(a veteránok tudják miről van szó)

Elnézést kérek mindenkitől, de nem olvastam el a tengernyi kommentet, úgyhogy pusztán a kérdésre válaszolok.

Személy szerint az a véleményem, hogy autentikus értelemben a párkapcsolat minden esetben monogám, vagy annak kéne lennie.

A férfi attól mert fajfenntartással magyarázná meg eme tettét, hogy félrelép, nem lehet elfogadható. Nem vagyunk állatok, hogy effajta ösztönökre támaszkodjunk.

Vannak olyan népek, vallások ahol bevett szokás a többnejűség, és sokan élnek így. Ez nem párkapcsolat, és a legtöbbje érdek házasság. El tudom fogadni, de élni nem tudnék így ahogyan ezek az emberek. Van egy sanda gyanúm-bár lehet, hogy valamilyen vallási alapra helyezték anno-hogy ezt ott sem nők találták ám ki.

Egy párkapcsolat az egy párról szól ami két személyt jelent nekem, és nem többet.

A nő részéről sem tolerálandóak a félrelépés, poligámia, vagy a több férfi párhuzamosan futtatott kapcsolatok.

Ha valakinek erre van igénye két dolgot tartok járható útnak:

-Keres valakit aki bevállalja a nyitott kapcsolatot, de akkor mind két fél nyíltan így él.

-Ha már megtette az egyik fél akkor szépen oda áll a párja elé elmondja és vállalja a következményeket, mert ettől felnőtt a felnőtt.

Tehát a megcsalás egyik fél részéről sem elfogadható, ha nem kell a másik akkor hagyjuk ott, hogy találhasson olyat aki megbecsüli. A poligámia...hát menjen olyan országba ahol ezt tolerálják. Bár-én nem vagyok habzó szájú feminista-de ezt elítélem. A nők bele vannak kényszerítve a férfiak meg élvezik ezt.

Zavar az erdőben és Urahara Kisuke nagyon jól megfogalmazták.

Undorítónak tartom a megcsalást, akár férfi, akár nő teszi. Ha elégedetlen a párjával, akkor legyen benne annyi, hogy elé áll és a szemébe mondja a problémáit, ne máshol keresse a boldogságot a másik háta mögött. Számomra teljesen elképzelhetetlen, hogy valaki ennyire érdektelen legyen a párjának titulált személlyel szemben. Hogy képesek egyesek magasról tenni rá, hogy ezzel mekkora fájdalmat lehet okozni?! De a legutálatosabb az, amikor a férfi természetesnek veszi a hűtlenségét, de ha a nője teszi ugyanezt, az már zavarja őt. Az ilyenektől hányingerem van.

A többférjűség és többnejűség is olyan, amit nem tudok elfogadni, nyilván mivel ide születtem, ahol az az elfogadott, hogy a házasság egy férfiből és egy nőből áll.

22/n

A megcsalásról nem gondolok semmit. Mindenki azt csinál amit akar. Nem tisztem ítélkezni. Csaltak már meg, én is csaltam. Nem volt közte semmi különbség.

A nők is tudnak csak azért félrek-rni, mert csak. És a pasik is tudnak félrek.rni, mert éreznek a másik nő iránt valamit, amit otthon nem kapnak meg. Tehát ilyen szempontból se más a két nem.

"De a legutálatosabb az, amikor a férfi természetesnek veszi a hűtlenségét, de ha a nője teszi ugyanezt, az már zavarja őt. Az ilyenektől hányingerem van. "

Ez viszont engem is zavar. Bárhol hallom, hogy egy pasi megcsalta a nőjét, akkor ő király, meg biztos dagadt, elhanyagolt a barátnője. De ha egy nő csal, akkor az csak is r*banc. Nem!! Mindkettő ugyanolyan.

A több férjes, több nejes kapcsolatokról sincs különösebben negatív véleményem. Egyszerűen csak nem érdekel. Ahol ez elfogadott, akkor elfogadott. Ennyi. Nálunk nem...