Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tulajdonképpen mi a baj a megcsalással?
Lehet, hogy furcsán hangzik kérdésem, ezért kifejtem.
Véleményem szerint úgyis megtörténik a dolog, ha akarja a két bűnös. Továbbá én úgy látom, hogy attól még szeretheti a megcsaló fél a párját, "egyszerűen" csak késztetést érzett tettére (persze az a tényező, hogy nem tudott nemet mondani, még nem mentesíti). Az ember lehet boldog egy hűtlen ember mellett is, ha nem derül ki a megcsalás, magyarul amiről nem tudunk, az nem fáj...
Olvastam már olyan kommenteket is, hogy ha megcsalta egy ember a párját, akkor legyen már olyan gerinces és mondja el a tettét annak. Azonban ha nem mondaná el, lehet, hogy még hosszú évekig élhetnének együtt boldogan, nem?
Fő ismerem már a legtöbb választ, pl. mert nem szeretek osztozkodni, nincs még egy embernek helye a kapcsolatban stb. Inkább a leírásomra reagáljatok, kulturáltan.
Kérlek csak gondolj bele, hogy neked hogy esne ellenkező esetben.
-Nagyon szeretlek szívem, de Tibivel is dugni akartam, mert annyit mesélt a hatalmas farkáról. De téged szeretlek.
Kedves 12-es! A te monológodban akkor látnék valamit, hogyha a párom elém állna és megmondaná, hogy ő ilyen kapcsolatban akar élni, mással is lefog feküdni, ha tetszik tetszik, ha nem nem. Ez így fair és így nincs vele gond, ha a másik fél is belemegy!
Ellenben az, hogy mindezt a párja háta mögött csinálja, úgy, hogy neki esélye sem volt meggondolni, hogy számára ez a téma így elfogadható-e az gáz és gerinctelen dolog.
A személyeskedés nem válasz a szememben, ezt leszögezem, de ennek ellenére sem pontoztam le egyetlen választ sem.
Igen, szerintem csak az a hazugság, csalás, bűn, gyilkosság stb. ami ki is derül, elvégre ha nem derül ki, akkor úgymond nem létezik a sértett fél fejében.
Ha én hazugságban élem le az életemet (pl. #7 komment gazdájának példája), akkor én boldogan fogok meghalni abban a hitben, hogy a saját gyerekemet neveltem, itt hol a hiba?. Ez nekem és a gyereknek is jó, az már más tészta, hogy a párom el tud-e számolni a lelkiismeretével úgy, hogy ne gyötörje a bűntudat valahányszor rápillant a gyerekére.
A #10 kommentelőnek meg azt üzenem, hogy mindig sunyiban történnek az ilyen csúnya dolgok, legyen az megcsalás, családon belüli erőszak vagy akár gyilkosság... Ez így van rendjén (mármint ez a titkolózás), az ember nem akarja közölni a számára kínos dolgokat senkivel.
Ez nem önzőség kérdése.
Ha valaki tisztel téged annyira, hogy hűséges hozzád, nem csal meg, akkor azt jogosan várja el viszont is. Mert ez megalázás, átverés, hazugság... Ez a legfájóbb az egészben. Meg a tudat, hogy bár hétvégente velem van, hétköznap a mittudoménkinek a lányát kúrogatja... gusztustalan belegondolni is. Legalábbis, ha komoly, őszinte érzelmeken alapuló párkapcsolatról van szó- aminek a nevében is benne van: PÁRkapcsolat.
Tény, vannak emberek, akik simán birtokvágy miatt pattognak a megcsalás esetén, de sokan vannak, akik egyáltalán nem tekintik "tulajdonuknak" a párjukat. Örülök neki, ha jól érzi magát, de szerelmi szempontból velem érezze jól magát, ne a szomszéd Julcsikával. Ha megcsal, az olyan érzés, mintha nem lennék neki elég, és valamiért nem bízik meg bennem annyira, hogy ezt megbeszélje velem, megpróbáljon változtatni vagy netalán szakítson, ha már nem teljesen boldog mellettem. És ez eléggé rossz érzés, igen... Hazudik, átver, nőiségemben is és emberségemben is egyaránt megaláz, pláne, ha utána még nincs is benne annyi tisztesség, hogy ezt bevallja.
Amúgy igen, én sem szeretek osztozkodni, de ha én egymagam nem vagyok elég a páromnak, akkor emelem kalapom és lelépek, pont azért, hogy ő akkor boldog lehessen nélkülem. De velem ne játszadozzon, ha tényleg szeret, akkor igenis egyetlen vagyok az életében, ahogyan ő is az nekem.
Hát azért a kapcsolataid elején közöld már a másik féllel, hogy nem tudsz csomót kötni a nemi szervedre, hadd gondolja már meg, így is kellesz-e neki...
Az egész hozzáállásoddal az a gond, hogy ha nem éreznéd magad is gáznak a félrelépést, akkor nem titokban csinálnád (ha fiktív a kérdésed, akkor bocs). Akkor elé állnál, hogy félreléptem, de téged szeretlek, remélem nem gond. Így csak lapítasz, mint szar a fűben, már bocsánat :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!