Megcsaláskor is áll, hogy mindkét fél hibás, sosem csak a félrelépő fél?

A megcsalásnak oka van. Ez az ok bármi lehet és teljesen legitim ha szakít/válik miatta valaki. Ha már nem tervezel a másikkal, akkor ez a helyes lépés, mindegy, pontosan mi az oka a döntésnek. Amíg pedig ez "nem lehetséges" köt az adott szó, hacsak nincs más megegyezés.

Tehát, mindegy mióta nem feküdt le a két fél egymással, ki mennyit takarít, bókot, mennyi pénzt hoz haza, mennyire sárkány, vagy fszkalap, a szabályok ugyanazok, tehát, alap kötelezettség a hűség. Megcsalni a másikat gyáva, gerinctelen húzás. Az pedig, hogy utána még ujjal mutogat is a csalfa, hogy dehát ez, meg az volt, az egyenesen undorító.

Én úgy gondolom, egy kapcsolat megromlása mindig két emberes. Ott mindenki sáros így, vagy úgy. A megcsalás viszont nem közös cselekvés, egy ember döntése és tette. A másiknak nincs beleszólása, elvégre tudomása sincs róla, se támogatni, se megakadályozni nem tudja, így bűnös se lehet benne.

Szerintem a 36-os történetben is gerinctelen dolog volt a megcsalás. Nem értem egy eleve halott kapcsolatból miért nem lehet az előtt kilépni, hogy másba lehetne kapaszkodni.

De, az ennyire elcseszett kapcsolat szerintem a ritkább. A gyakoribb a néma elhidegülés.