Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megcsalás után hiszti az óvszer miatt. Mit gondoltok?
A párom néhány hónapja félrelépett egy másik pasival. Természetesen vége lett, de aztán csak visszakönyörögte magát. A gyerekek miatt igyekszem fenntartani a kapcsolatot, de iszonyat nehéz.
A szex is működik úgy ahogy, a megcsalás előtt brutal jó szexuális életünk volt. Miután újrakezdtük a magam részéről ragaszkodtam hozzá, hogy csak óvszerrel legyünk együtt. Tegnap aztán rákérdezett, hogy mi lenne, ha újra anélkül szexelnénk, mert milyen jó volt úgy régen. Nem mentem bele, teljesen kiakadt miatta, sírt, hisztizett, hogy ő nem beteg, nem k...a. Mondanom sem kell, hogy semmi se történt persze.
Szerintetek? Jogosan akadt ki?
Kedves #50-es!
Köszönöm, ez így igaz. A gyerekek -egyelőre- nem érzik, ők csak annak örülnek, hogy újra együtt a család.
Tegnap elmondtam neki, hogy részemről ez soha nem lesz olyan mint előtte, egyáltalán nincs bizalom és a kapcsolat összes aspektusa számomra már nem érdekes, nem akarok érte küzdeni.
Mondta, hogy nagyon rosszul esik neki, hogy egy botlás miatt így bánok vele 😳😂 Na erre azt találtam reagálni, hogy ez tudatos volt, baromira nem botlás, így igazán jó lenne, ha belátná, hogy élhetünk egy fedél alatt, de ennyi max és akkor nem bántjuk egymást. Na erre azt mondta, hogy akkor ne bántsam őt, de ő velem képzeli el az életét 😂
Hát nincs mit mondanom erre, tiszta vicc. Olyan, mintha nem is hallaná, amit mondok 😒 Neki most a legnagyobb baja, hogy továbbra sem érti, hogy miért nem lehetünk együtt úgy mint régen, meg miért nem akarok vele lenni gumi nélkül. Azt sem érti, hogy ő őszintén elmondta, hogy csak ennyi volt köztük, miért nem lépünk tovább és éljük az életünket 😂 Na ekkor szépen átcuccoltam a másik szobába.
Reggel kedves, aranyos volt, kérte, hogy maradjak otthon, ne menjek be a céghez. Menjünk el egy szép étterembe enni, aztán otthon töltsük ágyban a napot, mint régen, amíg a gyerekek haza nem jönnek. Nem tudom, nagyon őszintén, én vagyok a hülye hogy nem értem mit csinál???
Teper, az én barátnőm is ezt csinálja, öt év alatt most csinált olyat először, hogy elém jött az állomásra munkából hazajövet, folyamatosan kérdi mit főzzön, mit szeretnék enni, a szexben is már megenged olyanokat amit eddig soha, folyamatosan bújna oda hozzám, beszélgetne, mintha meg sem történt volna, még azt is felvetette...na akármilyen siralmas a helyzet, de itt röhögés jött rám...tehát felvetette, hogy menjünk el a szüleimhez pár napra, mert, hogy szeretné jobban megismerni őket, (konkrétan öt év alatt kb háromszor tudtam rávenni, hogy jöjjön el a szüleimhez). A bűntudat legcsekéjebb szikráját sem mutatja, konkrétan szerintem neki nincs is a fejében, hogy megcsalt, hanem....nem tudom ezt, hogy csinálják a nők, de egyszerűen nincs a tudatában, hogy fél éven keresztül megcsalt, onnan folytatta, ahol abbahagyta, de az, hogy ez nekem mennyire fáj, vagy mennyire rosszulesett, vagy, hogy a bizalom az úgy eltűnt felé, hogy a büdös életbe nem fogok tudni bízni benne, ezek nincsenek a fejében.
Szerintem nagyon rossz nőket fogtunk ki, néha azon gondolkodom, hogy esetleg nincs egy kis pszichopatizmus a barátnőmben, mert nem tudom átrágni magam ezen. Ha én tettem volna azt vele, amit ő velem, nekem egyszerűen nem lenne merszem, bátorságom, pofám elé állni, eltűnnék a pcsába és kussban maradnék, hogy még véletlenül se kerüljek a szeme elé, mert krva gáznak érezném, fájna, lelkileg nem bírnék megbirkozni vele, max ha ő keresne, hogy oké, nyálazzuk át, mi volt, hogy volt stb.
Szikráját nem látom ennek, sajnos épp ellenkezőleg, neki nagyon is jól esett, hogy megcsalt, jól esett neki, hogy átélte az újdonság varázsát, hogy valami új, valami ismeretlen, valami izgalmas....és ez a gáz az egészben, hogy nem fáj neki, nem az fáj neki, hogy megcsalt, hanem az, hogy nem vagyok vevő már rá.
Még ha látnám rajta, hogy megbánta, vagy, hogy zavarja, hogy "igen, valóban ez egy szemét dolog volt" még talán tudnék úgy nézni rá mint emberre, nem pedig úgy mint egy patkányra.
Komolyan elgondolkodtam azon, hogy velem van a baj, hogy én reagálom ezt túl, nincs tökéletes kapcsolat, házasság, gondok, problémák, bajok mindig vannak, vannak igazán mély mélypontok, vannak szép, kellemes boldog magaslatok, ugye vannak anyagi problémák, munka, fáradság, megszokás, unalom, stb....de azért a megcsalás nekem már sok, tehetett volna bármit, tényleg bármit, ütött volna meg, vagy inkább lökött volna le a lépcsőn, vagy fsz tudja, de pont egy olyan dolgot tett meg, ami rányomja a bélyegét a kapcsolatra.
Most alkudjak meg, nézzem el, egyszeri botlás...nem tudom, amikor felhozom neki, hogy sajnos ez már nem működik fogadja el, elkezd sírni, marasztal, nem akarja, nem szeretné, nem tudja elképzelni az életét nélkülem, nem akarja...ilyenkor azt szoktam mondani neki, hogy ha volt erőd, bátorságod, kitartásod fél éven keresztül csalni, legyen erőd hozzá viselni. Ekkor mégjobban rázendít, odajön, átölel, húz az ágyba...
Nem tudom mi lenne a helyes döntés, vele ellentétben nekem van gerincem, vele ellentétben utálok fájdalmat okozni másoknak, látom, hogy amikor véget vetnék ennek a disznóólnak, fáj neki, sír stb....nem tudom meddig húzom még vele, lehet a végén elnézem neki, de, hogy a szememben egy patkány is többet fog érni ezentúl mint ő, az hétszentség.
#32
#51:
Szerintem az van, hogy neki nincs eszköztára arra, hogy hogyan lehet egy kapcsolatot visszaépíteni.
Nála a problémamegoldás annyi, hogy használja a p*nciját.
Tehát ha ő meg akar kapni valamit (egóból) akkor tudja hogy nőként elég elővenni azt ami a lába között van. Neki eddig terjed az eszköztára.
Fel sem merül benne, hogy ha már ezt tette, akkor előbb a lelkeden keresztül a bizalmat kellene visszaállítani és majd nagy sokára jöhetne a szex.
Nem, nála mindenre a megoldás a szex.
Így oldotta meg azt is amikor félrelépett. Meg akart kapni az egója valamit (mert neki ez jár) és ezt is szexel érte el.
Most téged akar újra vissza, tehát úgy gondolja elég újra csak a legkönnyebb utat választani, elég elővenni a p*nciját. A bizalom visszaépítése munkás dolog lenne, ő ebből nem kér. Gondolom nem is úgy szocializálódott gyerekkorában, hogy a sikerért meg kell dolgozni. Hanem elég a könnyebb utat választani - elég ha szétteszi a lábát.
Ő nem igazán fogja megérteni magától, hogy mi a baj az ő problémamegoldó képességével, vagyis annak hiányával.
Neki alapból pszichológushoz kellene menni aki visszabontaná a gyerekkoráig az életét, és hogy miért ilyen megoldásokat választ.
Volt e a családjukban megcsalás, megbocsátás, olyan szülő aki eltűrte hogy csalják stb, stb. De párterapeutához is lehet menni, van akiknek ez is segített. Persze ehhez két ember akaratára van szükség, ha csak az egyik akarja az nem elég.
Ha meg te eleve nem akarsz megbocsátani (érthető) akkor meg nem érdemes egymást kínozva egy fedél alatt élni, mert a boldogtalan szülők rossz mintát mutatnak a gyerekeiknek minden szempontból.
A másik "baj" meg az szokott lenni hogy a férfiak nem sokáig bírják szex nélkül (hormonális okok miatt) és ha előbb vagy utóbb "ráfanyalodsz", akkor nem lesz megoldva az alapprobléma, nem lesznek visszaállítva a kapcsolat alappillérei a bizalom, a megbízhatóság, a tisztelet, a megbecsülés stb, hanem el lesz fedve a probléma egy kis szexel.
Kedves #32-es!
Akkor nagyjából hasonló helyzetben vagyunk. Sajnálom hogy így van.
Úgy tűnik, hogy nálunk megértette végre a párom, hogy mi a probléma, de ennek ellenére azt mondta, hogy folytatni akarja. Mondtam, hogy a gyerekek végett találjunk békés megoldást, inkább lakjon itt, ha akar, de én már kapcsolatot nem akarok. Tudomásul vette. Ez volt este.
Reggel, mikor én keltem, már akkor ébren volt, épp reggelit készített és mondta, hogy ő akkor is be akarja bizonyítani nekem, hogy igenis érdemes a bizalomra és igenis érdemes megpróbálni a kapcsolatot visszaépíteni, ő ezen fog dolgozni, akármit is gondolok én most. Úgy látom, hogy az a célja, hogy itt lakhasson, ne kelljen visszamenni a szüleihez. Amikor elmondtam neki, hogy én ezt látom és emiatt igazán nem kell tepernie, mert maradhat ameddig jól esik, akkor teljesen kiborult, hogy én miért nem hiszem el, hogy ő engem akar.
Most eljöttem dolgozni, de már jönnek az üzenetek, hogy "Nagyon várom hogy hazaérj, hiányzol!",
"Este nem visszük át anyuékhoz a gyerkőcöke? Akkor lehetnénk kettesben? 😍"
Tényleg nem értem mit szeretne. Mondjuk én már semmit, de ezt tudja.
Amúgy tudsz róla hogy te vagy a sík hülye kérdező? Minek békülgetsz minek lebegteted? El kell neki mondani hogy konkrétan hányok tőled és látni sem akarlak. Mehetsz vissza anyáékhoz. Ennyi. Minek ez a sok vergődés?
Tényleg nem értelek. Vagy ez neked most örömet okoz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!