Volt már olyan nektek ilyen?

Hogy megcsaltatok valakit, mert mondjuk akivel megcsaltatok azzal úgy éreztétek, jobban osszeilletek, vagy, hogy boldogabb lennél vele, jobb no stb.. Aztán megbantatok és vissza akartatok kapni a régi szerelmetek?

Én sosem értem, ha egyszer igazán szeret valakit az ember, akkor hogy tudja megcsalni.

Azt meg végképp nem, amikor az az indok, hogy "szeretem a feleségem, de kell mellette egy kis izgalom". Komolyan mondom, úgy érzem, hogy amilyen sztorikat hallok és látok, meg ahogy az emberek gondolkodnak, kezdem úgy érezni, nem akarok egyáltalán férfit sem párkapcsolatot, mert nem akarok megszeretni valakit azért, hogy utána ez történjen, mert sajnos már azt látom, semmi garancia nincs arra, hogy ne csaljanak meg valamilyen ürügy miatt. Lehetsz akármilyen jó nő, gondoskodó, háziasszony, jó anya, semmi nem elég.. És ez persze fordítva is igaz, mert a nők is simán megcsalnak, lehetsz akármilyen figyelmes pasi.

Viszont ez a sok szar tényleg elveszi a kedvem az ismerkedestol mert már ott van a félelem bennem, hogy mi van ha megcsal, mivan ha nem vagyok elég jó, de igazából már az sem számít ha elég jó vagy, mert akkor is megtortenhet.

Szóval a kérdés.. Miért csal az ember, ha egyszer szeret valakit?