Szerintetek jogos a férj kijelentése, hogy ő dolgozott meg mindenért?

A jogi út az irányadó, az igazságérzet érdektelen.

Azaz az "enyém a ház" igazságérzetet az első kezdő családjogi ügyvéd úgy lesöpri az asztalról, mint paraszt a legyet a karajról.

Még kérdés?

Nem számít, hogy a férj erről mit gondol, mert a bíróság azt magasról leszarja. A gyereknevelés meg a háztartásvezetés legalább olyan kemény munka, mint mikor Apa az irodában két excelezés közben kiveri a shemale pornóra. Vagy még keményebb. És sokkal egyhangúbb.

Anyu szépen váljon el egy ilyen patkány féregtől.

Attól függ, mikor vették a házat.

Ha a házasságkötéskor megvolt a ház és a férj nevén volt, akkor tényleg az övé. Ha viszont házasságkötés után vették, netán hitel volt (van), amit közösen fizettek, akkor nem mondhatja, hogy ez csak az övé.

Ha a feleség fizetése feleannyi, mint a férjé, akkor hülyeség, hogy a férj dolgozott meg mindenért. A meglévő javak kétharmadáért ő, egyharmadáért a felesége. De egyébként a házasság alatt szerzett javak (értékükben számolva) jogilag fele-fele arányban oszlanak meg, ha válnak.

Egyébként válásközeli a helyzet, hogy ez így fölmerült?

Pont az a lényeg itt, hogy nem kell ragozni.

Ki van mondva a tulajdoni hányad, pont. Ez a része pont jól működik a hazai jognak.

De témához is: "mocsokférj, perszehogy a gyereknevelés is ugyanolyan fontos, szemét pasik! Asszony váljon és pereljen el mindent, gyereket, macskát, kutyát, szemetest!"

ma 22:10

Ennyi idő alatt nem voltál képes kiismerni a férjedet? Kétlem, hogy egyik percről a másikra ilyen véleménnyel állt elő.

Nem értem, mit rágódtok a tulajdonviszonyokon, ha jól értelmezem, itt nem válásról van szó, a kérdezőt egyszerűen csak megbántotta a férje.

Kérdező: ha nekem ilyet mondana, egészen biztosan nem tolnék jó darabig vacsorát a képe elé.

Természetesen nem jogos. Sem jogi sem erkölcsi alapon.

De nem kellett volna 3 gyereket szülni neki, és főleg nem kellett volna vele maradni.