Szerelem vagy család?

Nem ítélkezem, csak leírom apám történetét:

Fiatalon házasodtak anyámmal, jöttem én. Pár év után eléggé semmilyen lett ez a házasság. Tény és való, hogy sokat veszekedtek, valószinűleg 0 intimitás volt köztük is, persze gyere voltam, nem tudhatom. Egyszercsak jött egy lány, aki még 20 éves sem volt ekkor, apám 30-as évei elején. Nagy lila köd, szerelem, válás, új házasság, új gyerekek. Sokáig happy endnek tűnt. Már kamaszok voltak az új gyerekek, mikor jöttek a gondok. (Apám már nem olyan pörgős-menős, stb mint az elején, pedig a felesége még igényelte volna és hasonló problémák). Apám végül 50 évesen másodszor is elvált, bár ezúttal nem ő szerette volna. A volt felesége azóta egy vele egykorú férfi felesége és közös gyerekük is van. Pedig 15 évig volt apám felesége, senki nem gondolta volna, hogy ez lesz. Látszólag szépen éltek. 30-as évei közepe felé kezdett el a nő pánikolni, hogy ül a langyos vízben és talán az utolsó esélye, hogy változtasson. Persze ez egy történet a sok közül. Végződhetett volna másképpen, de így végződött. Nem azt mondom, hogy mindenképp maradj egy rossz házasságban, csak azt, hogy gondolkodj józanul.

Az én sztorim:

Egyedülálló fiatal nőként megismertem a kétgyerekes(7 éves lány, 9 éves fiú) házasságban élő, nálam 15 évvel idősebb apát. Természetesen a házassága rossz bla bla..nincs intimitás, nincs szex, jaj a feleségem ilyen olyan nem törődik velem. Gyerekekkel semmi gondom, persze, felőlem jöhetnek...Elváltak, én hozzámentem, jött a közös gyerek, az övéi már idegesítettek. Eltelt 2-3 év, a háztartás, munka, gyerek mellett már én sem voltam a lepedő ördöge és ÚÚristen fáradt is voltam és jééé tudod miket kaptam meg? A volt feleségem bezzeg így bezzeg úgy. Aztán az én 15 évvel idősebb férjemnek már nem volt olyan lelkesedése ide menni, oda menni, valahogy alább hagyott a lelkesedése, hogy majd ő hozzám fiatalodik. Frászt, én öregedtem hozzá. Aztán egy nap jött egy fiatalabb. Most az ő felesége vagyok.

De persze nálatok csakis az asszony hibás, te meg a szeretőd nem...te mindig fiatalos maradsz és téged sosem fog lecserélni a kislány. Ja és az új nő tökéletes háziasszony és szerető is marad mindörökké, míg meg nem haltok.

Nos kb minden megcsalás csak szexnek indul, aztán jön a fránya oxitocin és jól megtréfálja az embert.

Szex, szülés, szoptatás, mind egy hatalmas oxitocin fröccs és jön a kötődés, az úgynevezett "szerelem" ami nyilván megszépít mindent, különben senki sem nevelné fel a gyerekét.

Gondolom a feleségeddel is ilyen szépen indult, mert volt szex, volt oxitocin, de most nincs. Van ellenben máshol.

Aztán majd ott is vagy lesz vagy nem.

Azt mondjuk jó lenne tudni, a feleséged miért nem akar lefeküdni veled. Meg úgy egyáltalán mit jelentett a "próbáltam vele megbeszélni". De persze őt nem tudjuk meghallgatni, csak téged.

Mivel a leírásod alapján egészen egyértelműen tipikus friss punci szindrómás enyhén korosodó szerelmes férfi vagy, úgyis azt akarod hallani, hogy menj, mert milyen szép az igaz szerelem, most van még időd, csúnya elhanyagoló asszony meg fúj. De az élet nem fekete fehér, az új seprű meg egy darabig jól seper.

Konkrét tanácsot nem adok, mert nem lehet. A gyerekeket valsz nem kapod meg, arra készülj.

mégis miből akarsz még pár kölyköt eltartani, tönkre vágod a családod hogy aztán legyen egy új pénzed persze egyikre se lesz

és el is hiszed hogy aki nálad 15 ével fiatalabb majd veled marad idős korodra...

fogd meg a farkad és ted jeges vízbe aztán kicsit gondolkoz...

"... kedves, dolgos, figyelmes, alkalmazkodó, türelmes, okos, igényli az intimitást."

Figyelemreméltó jellemzés.:D Lefordítva:

1. önbizalomhiányos, megfelelési kényszerrel küzdő csaj, jól fejlett apakomplexussal, VAGY

2. rafkós kis tyúk, aki megérezte a pénzszagot (ha van), és pontosan tudja, mi kell egy magadfajtának.

Szexproblémákat alapvetően nem megbeszélni kell egymással.:-) Házasságom 15. évében, 3 gyerek mellett is kívánom a férjemet, egyáltalán nem törvényszerű, hogy "ennyi idő után" ennek unalmassá kell válnia. Ha az lett, akkor először érdemes magadba nézned, nem a párodat okolnod, és szeretőt keresned, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Ha nem akarsz tenni a házasságodért, válj el. Ne az asszonnyal rúgasd ki magad, legalább most légy annyira férfi, hogy felvállalod, amit csináltál, és lelépsz. Számíts rá, hogy a gyerekeket nem fogod egykönnyen megkapni, arra is, hogy ha te vártad el a nejedtől, hogy háztartást vezessen és téged kiszolgáljon, emiatt rosszabb esélyekkel indul a munkaerő-piacon, akkor még asszonytartást is fizethetsz, vagy otthagyod neki (ingyen) a házatokat, és az csak az övé lesz. Az új pipivel pedig kezdheted elölről, erősen a középkorúság felé haladva...

"egyáltalán nem törvényszerű, hogy "ennyi idő után" ennek unalmassá kell válnia. Ha az lett, akkor először érdemes magadba nézned, nem a párodat okolnod, és szeretőt keresned, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Ha nem akarsz tenni a házasságodért, válj el. Ne az asszonnyal rúgasd ki magad, legalább most légy annyira férfi, hogy felvállalod, amit csináltál, és lelépsz."

BIZONY!