Én vagyok túl követelőző?

Mit nem értesz azon, hogy ő NEM fog változni?!

Értem, hogy kedves, aranyos, stb., de amúgy egy lusta kutya, és te a fejed tetejére állhatsz, akkor sem fog másként viselkedni.

Hlye vagy, amiért ezt tűröd, de gyereket nehogy vállalj, mert belehalsz a melóba.

tehát ő sikeresen változtat téged a kívánalmai szerint, már csak kegy lépés van hátra: hogy te ezt normális dolognak fogadd el.

Egy párkapcsolatban, házasságban a élet együtt alakítja a párt, - hát a ti esetetek nem ilyen.

"Szereted" - értem. Érted, amiket mondunk, csak hát másodlagosak, mert ezek észérvek, te meg mással vagy elfoglalva.

Csak, kérlek gondold el az életeteket 10--15 év múlva!

Pokol, - annak fogod érezni, sok ilyet láttam.

avagy:

Egy bácsikát gombamérgezéssel kórházba szállítanak. Valahogy túléli, hazakerül, de 2 hét múlva újra beviszik, az eset ugyanaz. Nagy nehezen ismét megmentik az életét, az orvos jól leteremti:

- Bácsika, miért eszik gombát, ha nem tudja megkülönböztetni egyiket a másiktól? Hát falusi létére nem ismeri a gombafajtákat?

- Dehogynem - mondja a bácsika, és kapásból elsorol egy csomó gombát, meg hogy mi a jellemzője, stb.

- De bácsikám - mondja az orvos csodálkozva - ha ilyen jól ismeri a gombákat, akkor miért evett mégis gyilkos galócát?!

- HÁÁT MERT SZERETEEEEM.

"- elviseli az én rossz tulajdonságaimat (akaratos vagyok, türelmetlen)"

Piszok akaratos lehetsz, ha egy egyszerű mosogatásra sem tudod rávenni.... Már bocsi, de te tényleg ennyire sügér vagy? Hogyan lehet így élni? Egyszer egyszer lenyomsz egy hisztit, akkor megváltozik kettő napra, és megint kezdi előröl? Ő tudja, hogy te sosem fogsz igazán lépni semmit, és te is tudod, hogy nem fog megváltozni, mégis hagyod, hogy kihasználjon, érzelmileg zsaroljon, erőszakoskodjon - mert nekem ne mondja senki, hogy ha egy egyszerű kérésre ordibálásban és földhöz csapkodásban tört ki, akkor nem képes valami komolyabbra is, ha tényleg felidegesíti magát - csak azért mert szereted? Mazochista vagy, vagy szolgalelkű?

"- rengeteget hülyülünk, olyanok vagyunk, mint a gyerekek"

Mert ő egy gyerek. 27 éves és 12 éve együtt vagytok? Akkor ő 15 volt amikor járni kezdetetek. Valószínűleg akkor még az anyjával élt, aki ugyanúgy kiszolgálta mint most te, amikor pedig összeköltöztetek egyszerűen csak átvetted az anyja dolgát. Itt rontottad el először. Az egy dolog, hogy nem dolgoztál, de sohasem szabad úgy élni, hogy tőle függsz, és gyakorlatilag neki dolgozol, mert az ilyen férfiak sosem arra gondol, hogy a kedves párja munkanélkülisége révén otthonról támogatja, hanem hogy az asszony az ő pénzén él, ezért úgy is táncol, ahogy a férfi fütyül. Másodszor meg egy hatalmas fordulatot kellett volna venni ott, amikor elkezdtél dolgozni. Mivel mindketten dolgoztok, NEM besegít a házimunkába, hanem CSINÁLJA. (Csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy akkor is lehet segíteni, amikor az ember dolgozik, és a párja nem, de vannak olyan emberek, úgy néz ki a kérdező párja is, aki akkor se mozdítaná az ujját, ha a tető rászakadna, hisz "ő már dolgozott ma". Nem hinném, hogy az a rózsaszín köd olyan erős lenne, hogy az orrodig se láttál.

De hát miért is beszélek a múltról, ha azt már nem lehet megváltoztatni? Helyette inkább megmondom mit tudsz csinálni, és mi az előrelátható kimenetele:

- Szakítasz, kilépsz a kapcsolatból, nem találkoztok többet, nincs még gyereketek, új életet kezdesz, találsz egy pasit, aki megbecsül, és boldogan éltek, míg meg nem haltok.

Gondolom ez túl egyszerű, és logikus neked, szóval ha még mindig ott tartasz, hogy szereted, akkor ajánlom a következőket:

- Nem csinálsz semmit, és várod, hogy aki eddig se csinált semmit, és tapasztalatból szólva, nem is érdekli semmi, az hirtelen megvilágosodjon, és rájöjjön milyen sok áldozatot hoztál érte, majd sírva bocsánatot kér, és attól kezdve úgy dolgozik mint egy kis angyal. Bár nagyon aranyos, valószínűleg inkább az fog történni hogy ingerült lesz és mérges, elhord mindennek, haszontalannak, lustának, nagy eséllyel csúnyábbnak is, mert olyan nagy patáliát csaptál abból, hogy ő nem mosogatott el. Hidd el, hogy neki fog följebb állni. És bármelyik későbbi vita közben fel fogja emlegetni, hogy te hogyan reagáltál.

- Sírsz, bőgsz, csapkodsz, szitkozódsz, könyörögsz, esdekelsz, mire ő megijed, vagy 'talán' valamiféle bűntudat kezd el pislákolni a szíve mélyén, és hogy megbékélj, vagy jobban mondva 'nyugodj már le', elkezd dolgozni, majd amikor láthatóan boldogabb vagy, szépen lassan abbahagyja, te meg kezdheted először, mindegy melyik technikával, mert ugyanaz lesz a vége: Ő, a szegény nyaggatott férj, és az idegesítő hárpia.

- Gyereket vállaltok, elfogadod, hogy egész életedben egy lábtörlőnek fog használni, és gondoskodhatsz kettő gyerekről is, és már biztos lehetsz, hogy nem fog segíteni, de te jobb ha pattansz, mert idegesíti a gyerek sírása. Főleg amikor még szopik, akkor egyértelműen a te felelősséged, később meg már 'a gyerek hozzád szokott', 'az anyját jobban szereti'. Ha szülés után nem dolgozol, folyamatosan a fejedhez vágja, hogy semmirekellő vagy, és ha már otthon vagy, megint lehetetlen lesz elképzelni is, hogy az elmosott edényekhez nyúljon. Ha a házasságotok kihűlt, mert 'az asszony már szexelni se akar, mindig nyavalyog' akkor elgondolkozhatsz, hogy szülsz még egy gyereket, hátha jobb lesz a kapcsolatotok, és megint összehoz titeket - nem fog. Persze innentől is több lehetőség van, esetleg csak csendesen tűrsz, vagy csinálsz is valamit, lásd feljebb, vagy lelépsz és a nyakadon marad x gyerek. Vagy csak felakasztod magad mint megboldogult édesanyám. Sajnálom, ha durván, gúnyosan, vagy lekezelően fogalmaztam , mindet azért mert ameddig a szüleimnél laktam, egészen 19 éves koromig, ahol inkább egy egyszobás lyukba szöktem, ugyanaz ment újra és újra édesanyám és A Legfelsőbb Úr, az apám között. Feltételezem te is 35 alatt vagy, fiatal, szép - különben már lecserélt volna - van munkád és a kezedben van az egész életed. Tényleg erre a fazonra akarod szánni? :(

csak EGY dolgot vársz el...ezmi?

talán ő nem ott él? nem piszkol össze semmit? nincs piszkos ruha?

ha elcseszi a mosást, ez van. egy majom is megérti, hogy mit mivel mosunk!

Sok sikert, kérdező, én szurkolok.

Ha ez a mosogatás dolog megoldódik, akkor már csak azok az apróságok vannak: "elhordott mindennek, meg olyanokat mondott, hogy en nem vagyok jo semmire, fogjam be a nagy pofamat es hasonlok. "

Nem azt mondta senki, hogy mindenre a válás a megoldás, hanem azt, hogy az az ember nem sokba vesz téged, nem tisztel, nem szeret.

De hátha mégis....