Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lenne a jó döntés ebben az esetben? Egyáltalán van jó döntés vagy csak kevésbé rossz? (becsúszott baba- háborgó/zsaroló férj)
Védekezés mellett terhes lettem, 10 hetes vagyok. Már van 3 gyermekünk, nem terveztünk többet. Én voltam a legjobban megdöbbenve, mikor kiderült, hogy mégis terhes vagyok.
A férjemnek azonnal elmondtam a dolgot és ő elég csúnyán reagált. Ahelyett, hogy legalább megpróbált volna kicsit megértően viselkedni, megvádolt, hogy direkt becsaptam vagy, hogy ezt én terveztem így stb. Nagyon rosszul estek a vádak, főleg, hogy ő is tisztában van azzal, hogy erről egyikünk sem tehet, maximum az orvos, de igazából ő sem, mert ilyen előfordul. Most ott tartunk, hogy választás elé állított, vagy elvetetem, vagy elválunk. 1 hete összeszedte a cuccait és azóta még a gyerekek felől sem kérdezett. A testvérével üzent annyit, hogy hívjam, ha megjött a józan eszem.
Fogalmam sincs, mit tegyek. A picit meg szeretném tartani, ebben biztos vagyok, de a férjemmel kapcsolatban már semmiben sem vagyok az. Úgy érzem nem is ismerem ezt az embert. A szüleim szerint hagyjam kicsit lenyugodni, majd magához tér és a picit is ugyanúgy fogja szeretni mint a nagyobbakat. Ebben lehet, hogy igazuk van, de abban már nem vagyok biztos, hogy én is tudnék rá ugyanúgy nézni, mint a történtek előtt.
Miért akarod megtartani, ha megbeszéltétek, hogy nem kell több gyerek? Ahogy előttem is írták, nagyon gáz lesz egyedül a négy gyerekkel, sőt lehet hogy a már meglévő három téged fog okolni az egészért. (ha elég nagyok, hogy felfogják a helyzetet).
A férjed durván reagált, és a gyerekeket nem kéne büntetnie ez tény, de valószínűleg betelt a pohár nála.
Elnézést, hogy tegnap nem válaszoltam, de nem volt időm.
Mindenkinek köszönöm a segítőkész válaszokat és az elgondolkodtató kérdéseket is!
A gyerekek még kicsik, a nagyobbik 5 éves lesz, a kicsik 2,5 évesek. Igen tervezettek voltak, pontosabban ikrekre nem számítottunk, de örültünk nekik.
Mikor a kicsik születtek elköttettem magam. Eddig nem is volt ezzel gond.
Azért nem akarom elvetetni, mert tudom, hogy ugyanolyan gyönyörű és imádni való gyerek lesz, mint a testvérei. Nem ő akart lenni és nincs jogom sőt a férjem véleményén kívül okom se, hogy megtegyem. Ez utóbbi pedig a viselkedésének a tükrében egyre kevésbé érdekel.
Igazából a férjem sem tudott indokot, hogy miért ne tarthatnánk meg, csak dühöngött, hogy átvertem. Nem is értettem a reakcióját.
Na igen, jó lett volna megbeszélni a dolgokat, de a férjem erre képtelen volt. Amikor elmondtam neki, úgy üvöltött, hogy még a szüleim is felrohantak, hogy valami tragédia történt.
Azért nem az anyagiakra tértem ki, mert azt meg tudom oldani. Nem azt mondom, hogy fényűzően élnénk a fizetésemből, de mindenünk meg lesz, a gyerekeknek sem kell semmiről lemondani és még külön szobájuk is lehet, ha a nappali egy részét is szobává alakítjuk.
A szüleim is biztosítottak róla, hogy mindenben támogatni fognak, ha kell.
Megtakarításunk nincs, csak a gyerekeknek van 1-1 számlájuk és erre ment pénz, de a fizetésemből a kicsi születéséig tudok annyit félretenni, hogy a kieső 3-4 hónapban ne legyen gond, utána úgyis mennék vissza dolgozni. Szerencsére családi vállalkozásban dolgozok, tehát elég rugalmasan alakítható a munkaidő is. Gyerektartást nem hiszem, hogy fizetni tudna, mert ha albérletet is fizetnie kell, akkor így sem fog neki túl sok maradni, adókedvezmény nélkül max. 130000Ft körül fog kapni.
Közös tulajdonunk nincs. A lakásom ki van adva, mert túl kicsi lett volna 5 embernek, ez a pénz megy a gyerekeknek. Mi a szüleimnél lakunk az emeleten, ez az én nevemen van, van róla hivatalos ajándékozási is. Ha jól tudom, így ez sem lett közös tulajdon.
Próbáltam tegnap beszélni a férjemmel, de nem vette fel a telefont, csak egy sms-t írt, hogy legkésőbb hétfőn utaljam át a hitelének a törlesztőjét, mert az exe nem fizette az előző havit és tőle követelik. Nos, nem erre a beszélgetésre vágytam.
Az a legrosszabb, hogy már nem tudom, örülnék-e ha visszajönne. Az a 2 napnyi veszekedés és ordibálás, majd az utóbbi 1 hét... Lehet, hogy nagyon félreismertem.
Nem csak téged hagyott el, hanem a gyerekeit is! Én hagynám menni (ő döntött így, nem te küldted el) és boldogan élnék a gyönyörű gyerekeimmel :)
Szüleid nagyon rendesek, becsüld meg őket.
Igen Kérdező (#32), valószínűleg félreismertétek egymást, te azt hitted, hogy neki is a baba mindenek előtt, ő meg azt hitte, hogy ha megbeszéltétek a 3-at, az akkor szentírás neked is.
Valszeg ő jár rosszabbul, mert neked ott marad a komplett életed a férjed nélkül (aki neked láthatóan sose volt a legfontosabb, mindig is a gyerekek mögé soroltad) ő meg az x (a gyerekek korából minimum 6) év után mehet, ahogy jött... "elpocsékolt 6 évet az életéből" - az eskövős kérdések szóhasználatával.
(ha megpróbál mégis visszamenni, az zömmel ezért lesz, senki se könnyen van szívesen hagy veszni min. 6 évet)
Félreértés ne essen, a magad szempontjából az is korrekt, amit Te leírtál, egyszerűen nem illetek össze, és ez sajnos későn derült ki.
Őszintén kívánom, hogy mindketten találjátok meg még a boldogságot a saját életetekben.
Ha az ex nem fizet és rajta követelik, akkor miért neked kéne utalni?
Nekem tetszik, ahogy gondolkodsz, a szüleid is, és a férjed reakciója pedig nem, és hiába jönnek a férj érdekeivel egyesek: "nem tehetsz" a terhességről, vele pedig nem lehet beszélni. Ezért nem értem azokat, akik szerint meg kellett volna beszélni.
Sajnálom, hogy ezt tette. Nekem egy éretlen, dühös kamasz képe bontakozik ki. Biztos van oka, de nem lehet helyette vagy ellenében tenni azért, hogy jobb legyen.
A férjed hol van most?
Na, így, hogy válaszoltál, már más a leányzó fekvése. Ha valóban úgy érzed, hogy tisztességgel fel tudsz nevelni és kiiskoláztatni 4 gyermeket, akkor hajrá.
Ha a férjeddel menthetetlen a dolog, irány a bíróság.
A GYT-ről, hitelről, egyéb dolgokról majd a bíróság dönt.
A GYT a gyermekeknek jár, arról te nem "mondhatsz le", nem lophatod meg őket.
#35, miért, ebben a helyzetben a férjnek szerinted mi a frászkarikát kellett volna tennie? (na jó, nyilván nem egyből gyanúsítgatva támadni, ez egyértelmű, de hát egyfelől létezik olyan is, hogy menthető felindulás, másfelől én azért korántsem vagyok biztos benne, hogy ez a támadó hangnem nem azok után került elő, hogy a Kérdező már közölte a saját szándékát)
Én a férjet értem meg inkább, abból amit a Kérdező itt reggel leírt, ennek az embernek a saját élete semerre sem haladt az elmúlt években, ugyanaz a csupasz s*gge van, amivel belekerült ebbe a kapcsolatba, éldegél az anyósékkal egy házban, és hat éve a terhesség-szülés-kicsibaba-terhesség-szülés-kicsibabák körben tűr, és várja, hogy ennek már végre vége legyen, és kettejükkel, meg a saját életével-egzisztenciájával is tudjon foglalkozni... és amikor azt hiszi, hogy végre elértek ide, akkor jön a "hát, ha annyira jönni akar, hagy jöjjön" c. jegesvizes vödör, a férfiak jelentékeny részének legvadabb rémálma, és deklarálódik, hogy ott ő tényleg a legutolsó senki...
Szóval nem tudom mitől akarod "t helyette vagy ellenében tenni azért, hogy jobb legyen" - szóval biztos, hogy kötődik a gyerekeihez meg a feleségéhez is, és biztos, hogy lesz olyan pillanat, amikor vissza akar menni, de szerintem jó sansszal élete legjobb döntését hozza meg, ha ebből a körből sikerül kiszakadnia, és esélye van olyan kapcsolatot találni, ami legalább róla is szól, ahol ő is valaki, nem arról, hogy egykutya, ő van-e vagy nincs, de a BABA...
És ahogy itt már valaki írta is, ez nem " egy éretlen, dühös kamasz képe" - hanem ez sanszosan egy utolsó csepp volt egy pohárba.
(még tiszta szerencse, hogy nem felkötötte magát)
16-os.
felelős párkapcsolatban a pár védekezik, nem az egyén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!