A feleségem húsz év együttlét után most lelépett azzal, hogy "most már élni akar". Hogyan lehet ezt ép ésszel elviselni? (Elsősorban családos hölgyek válaszára lennék kíváncsi. )

Én az olyan nőket sajnos (rossz tapasztalatok miatt) csak majdhogynem megvetni tudom, akik mélyen hallgatnak és csak elvárnak. Aztán gyűjtik magukban a kakit úgy, hogy közben a férjük erről mit sem sejt. És egy szép napon el akarnak válni, mert nem boldogok, mint a Kathleen Turner-Michael Douglas Rózsák háborúja filmben.

Hát a kedves hölgyeknek sem kizárólag evésre van a szájuk (nem disznólkodom tovább :P ) hanem arra, hogy őszintén, taktika és "bonyolultanőilélek-allűr" mentesen egyenesen, őszintén elmondják, hogy mi nem tetszik, mi nem jó.

Én nem tudnék sosem megbízni egy olyan nőben, aki csendben rohasztotta magában a kapcsolatot, de sosem szólt semmiért. Az az álságos pozitív visszajelzésekkel gyakorlatilag átveri és lesrefuttatja a férjét.

Azt mondják 44 éves kor a legszebb férfikor. Mindössze néhány évvel vagy ez után. Gyermektelen vagy. És most már szabad, nincs az életedben egy nő aki gyermekkel nem tudott megakadályozni de hűtlenséggel, fájdalommal elhagyással igen.

Nincs kizárva, hogy találsz valakit akivel tényleg új életet kezdhetsz.

Érdekes lenne visszaemlékezni a mai napra 69 évesen amikor azon megy a töprengés a gyermekeddel hogy melyik egyetemre felvételizzen... Abból a helyzetből nézve most vagy az életed legelején...

Szia Kérdező!

Az írásodból ez a mondat ragadta meg a figyelmem:

"Még a fizetését is teljes egészében szabadon elkölthette, hiszen nem kellett beszállnia soha a rezsibe sem."

Ezt 20 év házasság után elég nehéz elképzelni, hogy a keresetetek két külön kasszában van és te fizeted a rezsit, ő meg elkölti a kis pénzét. Most nem az arányokról van szó, hogy te mondjuk keresel fél millát, ő meg csak minimálbért. Arról van szó, hogy ez így nem kapcsolat... Egy komoly kapcsolatban még az összeházasodás előtt is egy kasszán vannak a felek, a kereset mértékétől függetlenül. Legalábbis az én környezetben ez így megy.

Ahogy mások is írták, az érzelmekről nem írsz, ami szintén alapja egy jól működő kapcsolatnak.

Én azt tartom valószínűnek, hogy ennyi ideig élvezte, hogy anyagilag megkap mindent, de már unja, hogy érzelmileg meg semmit. A fiatal szeretője valószínű udvarolt neki, kényezteti testileg-lelkileg és nemcsak a segge alá tol egy új autót, meg egy repjegyet Hawaii-ra.

24L

Értem utolsó a saját fizetése helyett inkább adják össze mindkét fél fizetését és felezzék meg.:))))

Matematikailag igazad van.

Na de hogy ettől lenne igazi egy kapcsolat...

Senki sem tiltotta meg a nőnek hogy váltson s keresse ő is meg a példád szerinti havi fél milliót.

Szerintem egyszeruen nem voltal kihivas neki. Nem jo a noket elkenyeztetni, ahogy a ferfiakat sem. A ferfiaknak is szuksege van arra, hogy ujra es ujra meghoditsak a not, ugyanigy a noknek is.

Sajnalom, hogy igy alakult Kerdezo, de a jovoben figyelj arra, hogy hagyj teret az asszonynak is. Ha te nem adsz neki lehetoseget, hogy ujra es ujra meghoditson teged, akkor mast akar majd meghoditani. Ebbol a szempontbol semmi kulonbseg nincs a ket nem kozott.

"Ezt 20 év házasság után elég nehéz elképzelni, hogy a keresetetek két külön kasszában van és te fizeted a rezsit, ő meg elkölti a kis pénzét. "

Pedig sajnos sok olyan nőci van, akivel nem érdemes közös kasszát kialakítani!!! Tudom.

Te írtad: "Esze nem sok van, mert házassági szerződésünk van, és nulla Ft-tal távozik ebből a kapcsolatból.

Pont amennyivel jött annak idején.

Ezt óvatosságból még az elején írattam, mert már akkor is volt egy félrelépése. "

Ne haragudj, de ezek után nem értem miért raktad ki ezt a kérdést.

MIT VÁRTÁL EZEK UTÁN?!

Lehet, hogy többször is megcsalt az évek során, csak nem vetted észre, vagy szemet hunytál fölötte, mert neked ez a nő kellett. Úgy is, hogy tudhattad a kapcsolat elejétől, hogy te viszont őneki igazán nem kellesz.

Lépj tovább.

És ne sajnáltasd itt magad, ne emeld ki a kérdést, és ne verd a nyálad itt nyilvánosan, mert csak azt etted meg, amit főztél: elvettél egy nőt, aki már a kapcsolat elején is megcsalt! Egyszerűen nincs jogod panaszkodni, és sajnáltatni magad. Panaszkodjon és sajnáltassa magát az, akinek tényleg a derült égből érkezik a villámcsapás! De te egyszerűen egy lúzer vagy!

Remélem, hogy a kérdező fog találni egy olyan nőt, aki nem barkóbázik, aki ki tudja a száját nyitni, ha gondja van, meg tudja becsülni a törődést és az odafigyelést.

(Majdnem hasonló cipőben járok, én is kaptam olyan visszafordítós leoltásokat, hogy néztem. De én is biztos vagyok magamban, Kérdező, te is légy az. Vannak rendes nők. Te is, én is benéztük. Istenem, van ilyen. Borúra derű!!! :D)