Az normális, hogy én csinálok mindent itthon?

Oké. A kertet nem olvastam. Javaslom , egyszerüen hagyd a p...ba a kertet...az ugy már tenyleg nagyon sok.

A villanykortés eset is durva. Egyébként, ilyenkor meg kell penditeni a válást. Ehhez nem kell f*szi.

Nem vagyok szuperanyu, viszont jol osztottam be az idomet.

"Mikor megkértem, hogy cserélje ki a villanykörtét a lépcsőházban, amin keresztül mosni járok és tök sötét a lépcső, megfordult és ott hagyott."

Erről a következő történet jutott eszembe:

Egy barátnőm kb. két hónapja könyörgött a férjének, hogy fúrjon fel a gyerekük szobájában egy két soros könyvespolcot, amit ő vett meg valahol.

Aztán egy nap úgy döntött, hogy nem kéri meg nyolcadszor, és nem hallgatja tovább, hogy majd ekkor meg akkor, megoldja, ahogy tudja.

Másnap este hat körül csengettek, megjelent a barátnőm egy kollégája fúróval, tiplikkel, egyebekkel. Miután be lett mutatva a férjnek, kb. 15 perces munkával felszerelte a polcokat, aztán távozott egy nagy adag sütivel, amit a barátnőm sütött neki hálából.

Amint azt sejteni lehet, a barátnőm utána azt hallgatta hetekig, hogy hogy lehetett őt ilyen kínos helyzetbe hozni, úgy beállítani, mintha ilyen balfäsz lenne, aki egy polcot nem képes felfúrni.

A barátnőm meg annyit mondott, hogy jaj, dehogy, ő egyszerűen csak belátta két hónap után, hogy nyilván nagyon elfoglalt, azért nem csinálta meg eddig, nem azért, mert nem fontos, a kollégája meg ráért, és szívesen segített.

Nem csak az időbeosztáson múlik. Én nagyon leegyszerűsítettem a lakást. Pl.nagyon kevés tányér, pohár, konyhaeszköz van. Nincs minden bizbasz munkához külön eszköz, csetreszektől, stb megszabadultam. Gyakorlatilag nagyon sokmindentől. Jóval egyszerűbb így a takarítás.

Egyszerű dolgokat főzök. Csomó mindent csak be kell dobni a sütőbe és megcsinálja magát.

A vásárláskor is bejáratott rutinom van, nem gondolkozok rajta sokat.

Kb mindent online intézek, az adóbevallást is.