Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tehetnék ebben az esetben?
42 éves házas férfi vagyok. A feleségem 40 éves, van egy lányunk. Ő 5 éves, viszont születése óta gyakorlatilag nincs szexuális életünk. Az elején úgy gondoltam, hogy majd visszaáll a dolog, de nem. Már többször beszéltem erről a témáról a feleségemmel, de azt mondja egyáltalán nem kívánja a szexet. Havi 1X azért van, de az annyira rossz, hogy már ott tartok, hogy inkább ne is legyen. Teljesen passzív, amikor elmondom neki hogy egy picit legyen már aktívabb, pl. legyen felül, azt mondja nem tud mit kezdeni a helyzettel. Hozzám sem ér, csak fekszik mint egy darab fa. Én próbálkozok az előjátékkal, de igazából nem is reagál rá. Már voltunk a problémával mindenhol, legalább fél milliót költöttünk rá, de semmi változás. Nem szed gyógyszert, tablettát, a labor eredménye is jó. Nincs pszichés problémája, már voltunk pszichológusnál, párterapeutánál. Semmi változás.
A magánéletünk jó, nincs veszekedés, a lányunkat szépen neveljük. Nincs anyagi problémánk, munkahelyi szintén nincs. Gőzöm sincs mi a baj! Szeretője nincs, bevallom utána néztem, de ő is ezt állította. Konkrétan zéróra redukálódott a libidója, emellett gyakorlatilag orgazmusa sincs. Mondtam neki hogy szex shop-ból nézzünk valami játékszert, de nem akarja. Mivel ő sosem kezdeményez, nem élvezi az intim perceket, így nekem is elment a kedvem attól, hogy próbálkozzak nála. Ja, nem híztunk el, odafigyelünk magunkra.
Azért is vagyok elkeseredve, mert nem vagyok megcsalós típus, emellett szeretem a családom, el sem tudnám képzelni, hogy a lányomat más férfi nevelje!!! Ráadásul együtt hoztuk össze a jelenlegi életünket, ezer szál köt egymáshoz.
Nos, ilyenkor mit lehet tenni? Ötletek???
válasza:Kedves Kérdező!
Nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége, de én pont ugyanebben szenvedek, semmitől sem izgulok fel, de én már a filmektől se.
Én úgy lettem aszexuális, hogy rengeteget bántottak a külsőm miatt, és ezeknek súlyos nyoma maradt, olyan lettem, mint egy kő. Ebből következik az, hogy nincs senkim és nem is akarok.
(Értsd, nem tudok SEMMIT sem adni a másiknak.)
Borzasztó érzés, hogy nem kívánom a szexet...mintha sérült lennék.
Te egy egészséges férfi vagy, az a normális, ha vannak szükségleteid. Kérdés, meddig fogod bírni. Örökké úgysem kell szex nélkül élned.
válasza:
válasza:Csaó.
Ha ez a szülés után lett ilyen és előtte jó volt, akkor ott érte olyan trauma amit nem akar még egyszer átélni.
Fél hogy terhes lesz?
Kemény szülés volt? S lehet tudat alatt téged okol, a szenvedésért?
Ha, nincs más megoldás, akkor be kell ujjitani egy szeretőt.
Persze az ő tudtaval, és egy próbát megérne, hogy hármasban sexeljetek, vagyis hogy a nejed is ott van, és ha ez nem indít be nála valamit akkor semmi.
Még ha féltékenységből kezdene el, odafigyelni és csinálni ő is valamit, ha látja hogy a másik nővel hogy zajlik a sex. S rájönne, hogy mi az az etalon amit produkálni kellene.
válasza: válasza:Sajnos van ilyen, nem is ritkán, hogy valaki nem kívánja a szexet. Ha valakivel nem kívánod, azt se kívánod hogy próbálkozzon felizgatni, erolkodjon hogy neked jó legyen, ezért ez sajnos olyan helyzet, amiből nem sok kiút van.
Oka lehet több is, hormonális, pszichés gátlás stb, de a legvaloszinubb hogy egyszeruen nem tart már szexuálisan vonzónak téged. Lehet hogy úgy érzi, hogy egyáltalán nem érdekli a szex, de sok esetben ilyenkor egy új személy valahogy mégis beinditja az embert. Ez szomorú hogy egyikotok sem szeretné elhagyni a másikat, de gondolj bele, hogy neki sem lenne jobb 0 vággyal tettetni hogy jó neki, mint neked kibirni szex nelkul. Pedig együtt úgy néz ki csak ezek a lehetosegeitek vannak. Esetleg a szerető, lehet hogy a feleseged is el tudná fogadni hogy vannak ilyen igényeid de elhagyni nem akarod.
Köszönöm a válaszokat, átgondoltam pár dolgot. Férfi létemre szerintem túlságosan törődő vagyok, zavar ha valami nem működik, nincs, hiányzik vagy ha nincs megcsinálva. Legyen ez műszaki téma, kaja, intézni való. A párkapcsolatomra is így tekintek, szeretem a közelséget, a törődést, én ezeket magamtól adom. Ebből a szemszögből tekintve maximális biztonságban van a feleségem, érzelmi, anyagi, emberi oldal kipipálva. Néha már az eszembe jutott, hogy olyan vagyok, mint egy svájci óra. Kiszámítható, megbízható, azaz lehet hogy unalmas? Nincs izgalom? Ha bármi van, 100%-ra biztosra veheti hogy megoldom. Mondjuk ő is ilyen, de ő sok tekintetben lassú, bizonytalan és nincs egy csomó dologhoz önbizalma.
Voltak bizonyos események, amikor "belém álltak", de én azt higgadtan, úriember módjára kezeltem, neki ez úgy jött le hogy behódoltam az "ellenfélnek". Távol áll tőlem az agresszió, viszont volt már rá példa. Sajnos nem sok átmenet van nálam a normalitás és a vadállat között. 99.99% ban mindig ura vagyok a helyzetnek, meghallgatom a másik felet, fontosnak tartom a konszenzus. Attól tartok ezt nem nézi férfias viselkedésnek, de most is csak írásban elmélkedek. Sajnos az emberek megérzik hogy kulturáltan akarom megoldani a nézeteletéréseket, és ezért madárnak néznek, rengeteg problémám volt már ebből az életbe. Közlekedés, szomszéd, vásárlás, utazás. Ilyenkor egy marha nagy céltábla vagyok, beszólogatnak, flegmáznak velem. Két választásom van, vagy maradok kulturált, vagy szó szerint kettészakítom az embert. A feleségem is elismerte, hogy tényleg sokszor h*lye helyzetbe keveredek, ráadásul úgy, hogy ilyenek csak és kizárólag velem történnek. Nem telik el egy hét sem úgy, hogy ne szóljon be egy bolti eladó, a villamoson vagy a parkolóba valaki, stb. Nemrég a Spar-ba kikaptam egy fiatal hentes gyereket a pultból, amikor visszaszólt hogy tanuljak meg vásárolni, az miatt mert ők rendetlenül tették ki az ártáblát, és nem annyi volt az ára a húsnak mint amennyiért lemérte. Én szóltam neki, majd jött a válasz: "tanuljak meg vásárolni és kérni, na meg olvasni". Ekkor áthúztam a pulton mindenki megrökönyödésére, majd jöttek a biztonsági őrök... Mit kellett volna tennem? Szájkaratézni nem szeretek, ha csak úgy ott hagyom, megint jött volna a válasz hogy nem álltam ki magamért!
Az alkohol. Nem iszik, igazából nem is ivott soha. Régen sem volt egy szex tündér, de azért megvolt az a szint, ami kielégített. Összességében szerintem ő érzi hogy jó és biztonságos élete van mellettem, viszont nem találta meg benne a tipikus kiszámíthatatlan rosszfiút. Annak ellenére sem, hogy én tényleg az voltam, de fondorlatos módon mindig jófiúnak látszottam. A lényeg az, hogy nem tudom mi a baja, ezeket csak tippelem.
Amit tudok az az, hogy mindig is volt bennem egy egészséges elégedetlenség, ami arra ösztönzött hogy több legyek holnap, mint ami ma voltam. Ha belegondolok hogy honnan indultam és hol tartok ma, az az én szememben egy eszméletlen ívet mutat mind emberileg, mint anyagilag, mint szakmailag. Valójában a feleségem volt a múzsám, mert számomra tökéletes külsőre, nem kaptam meg igazán soha. Viszont a mai helyzet az már sok.
válasza:Esetleg olyan megoldás nem került szóba, hogy bevonni más(oka)t a szexbe?
Ha baráti társaságban lenne még egy olyan pár, akivel elmennétek egy hétvégére valahova és szabadon bárki-bárkivel? Vagy swinger klub?
Hogyha nektek beleférnek az ilyesmi dolgok. Hátha ez felizgatná?
Persze, nem tudom, hogy mennyire vagytok nyitottak az ilyesmi dolgokra, nem ráerőltetni a másikra akarata ellenére.
válasza:Írnék neked néhány gondolatot privátban, talán lesz benne számodra hasznos. Jelezz már vissza légyszíves!
A 19-es hozzászólás az enyém.
Hasonló korosztály vagyunk,de én nő.
válasza:Én is voltam így hosszú kapcsolatban, ott is nagy volt a biztonság, legalábbis annak éreztem, aztán mégis dobott. De nem nagyon kívántam. Valószínűleg a szerepekkel lesz a gond, hiányzik a férfi-nő.
Ha most lennék ilyen helyzetben, szakember segítségét kérném, akkor még nem volt erre ekkora lehetőség.
Sajnos én is azt tapasztalom, kevés a jó szakember, így sokáig kell keresni a megfelelőt, ami rengeteg pénz.
Az a kérdés, mennyit ér ez meg neked.
válasza:Kérdező, #26-ra
Első fele alapján valóban mintha sok lennél, unalmas lennél.
Talán lehet tényleg nem tud igazán, igazi férfiként nézni rád, nem tud meglenni benne irántad a tisztelet, mint férje, férfi iránt.
Bár azt a szintű határozottságot, már agresszivitást, amit leírtál a hentessel nem szeretem, de még mindig szimpatikusabb mint a másik felvázolt éned. Akibe bárki beleköthet, nem áll ki magáért. Márpedig egy feleségnek nagyon fontos, hogy felnézhessen a férjére.
Sokáig nálunk is az volt, hogy bármit csinált férjem, alig tudott elcsábítani. Én is csodálkoztam, miért nem kívánom a szexet. Aztán észrevettem, jobban beindulok, ha én csábítom el őt. Ez alapján úgy néz ki, hogy mint férfit nem kívántam. Nem tudom. Lehet, bár ez, igaz hosszú, de átmeneti állapot volt.
Stressz, túl fárasztó mindennapok, fogamzásgátló? Ezek nem lehetnek? Nálam ebben az időszakban volt lényegében nullán a libidóm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!