Férjem (32) legjobb barátja újabban egy 19 éves lány. Belefér?

60 "egy középkorú házas sem kifejezetten nyit 65év kor felé, mert tudja hogy a tapasztalt ellenkező nemű baráttól mennyire retteg a házastárs, hogy nem tudja felülmúlni."

Szerintem nem ez az oka. Inkább az, hogy a generációs különbségek miatt nehezebben értik meg egymást, így nem alakul ki barátság. Semmiképp nem azért, mert féltékenyebb lenne egy hozzáképest öreg emberre a házastárs. De esküszöm írok ki erről egy kérdést szavazással csatolva. Kíváncsi leszek ki mit válaszol.

A generációs különbség is közre játszik, de nem minden kapcsolatnál. Bár nem valószínű hogy a legbelső titkairól kortól nemtől függetlenül őszinte választ adna a kérdezett fél, még általában egy párterápián sem, viszont utánna egy közös beszélgetésben sokkal valószínűbb hogy kiderül. Én azt tapasztaltam amíg még nem voltam házas, hogy magára a tapasztalatra sokkal féltékenyebb tud lenni egy párkapcsolatban lévő mint az aki nincs kapcsolatban.

Csak úgy mellékesen az én házasságomban nem fiatalabb a partnerem, hanem jóval idősebb, van 11 év különbség és van egyetértésünk abban amit leírtam eddig, pedig nagynak mondható a generációs hézag, az érzelmi intelligenciánk viszont közel áll annyira egymáshoz, hogy ne legyen hasonló félreértés köztünk. - így saját példámat mondva, tényleg csak attól függ merre és hogyan nyit valaki barátságot, hogy több lesz -e egy kapcsolatból.

Aránytalan egyébként a 30-60év kontra 30-20 év. Ha egyenes arányosságról beszélnénk, vagyis 30-40év viszonyítási alapban teljesen máshová kerül egy kapcsolati feszültség mélysége.

62 Igen, kicsit kiéleztem a példát, de csak hogy szemléletesebb legyen, meg ugye itt elhangzott az, hogy a barátság nem korfüggő.Amivel ezek szerint te sem értesz egyet a gyakorlatban, persze elméletileg igaz.

Én viszont még mindig azt mondom, hogy a legtöbb nő az egy nála fiatalabb vagy vele egykorú nőt hamarabb tekint vetélytársnak 30 éves kor körül, mint egy nála és a párjánál 10-13 évvel idősebbet. Ugye itt ezzel feltételeztem azt is, hogy a pár két tagja nagyjából egyidős.

64 Az itteni kérdésben a kérdező párjánál 13 évvel fiatalabb az új barátja.

Azt is leírtam, hogy mire akartam rámutatni a kiélezett példával, lásd a 63as hsz.ban.

Később az utóbb felvetett gondolatodra reagáltam. A kacsintós karekterrel gondolom azt akartad sugallani, hogy hiteltelen amit írtam, pedig pontról pontra elmagyaráztam miért azt írtam, amit.

Ismételten leírom, ezzel nem célom vitát generálni, csupán jobban belemenni a témába.

Gyakorlatilag nekem van 90éves barátom, és van 19 éves is. És 33 vagyok. 15 évesen 100éves öreg nénihez jártam beszélgetni, aki már sajnos nem él. Az aktuál barátaim 20-70 között vannak. Legjobb barátom van vagy 10 a több száz barátságból. De még a legjobb barátomnak sem kotyogok el aktuál pillanati tevékenységet, ez viszont csak attól függ mennyire gondolta át valaki hogy mitől függ egy jó barátság, és mitől nem.

A különbség abban amit gondolsz, és abban amit én írok ott található hogy én nem élezem ki arra hogy az ismerkedő az nő-e vagy férfi. Mert nem csak női féltékenységről írok, van pasiknál is féltékenység. - Nem bántásul csak hogy lássa más is a különbséget. Statisztikában nincs különbség abban hogy melyik kapcsolati félről beszélünk, mert mindegyik lehetőséget figyelembe kell venni.

Bocsi a kacsintás arra szólt, hogy abszurd a távlat, és hogy értem hogy direkt volt. A direkt nagy távlat elsőre jelenti azt is hogy átlag elsőre erre gondol a többség, és tényleg ott talán nem lenne olyan nagy mértékű féltés a felek között, de ez a gondolatsor abból indul, hogy milyen távlat lenne az elfogadható mértékű tapasztalat-féltésből fakadó belső feszültség amit egy házastárs még el tud viselni. Én ezen a kérdésen már nagyon régen túl vagyok gondolatban, ezért kénytelen vagyok leírni hogy hogyan jutsz át egy-egy dilemmán ahhoz hogy a statisztikát értelmezni tudd. De ezért is mondom továbbra is hogy a házassági tanácsadó többet tud segíteni, mert ott nem kell megértened a statisztikát hozzá, hanem egyből kezelni tudod a gondodat (akinek van nyilván).

Megnyugtatásodul, én eszmecserét látok, nem vitát köztünk.

Szerintem az fér bele amit annak érzel. A megcsalás nem abból áll, hogy állunk az ágy szélén és nem mondassz nemet. Előtt számtalan olyan helyzet van amikor nemet lehetne mondani. Vannak azok a helyzetek amikbe már bele sem szabad menni. Ezt én ilyennek érzem. Főnök-beosztott, férfi-nő, elég klasszikus. Részemről úgy viselkedek, hogy semmilyen formában ne legyen félreérthető, így nincs vita. Ha valakin érzem, hogy próbálkozik finoman egyértelműsítem, hogy ne csinálja. Így elkerülhetőek a kétes helyzetek, nincs bizalmatlankodás se terelés.

A főnök beosztott viszonyban kellene, hogy legyen egy határ. Ezt ők ezzel átlépik.

Nekem ez ilyen érzelmi alapú megcsalásnak számít, rosszul esne, hogy valakivel képes egész nap trécselészni, aki nem én vagyok. Nem kell, hogy fizikai kontaktus legyen, csak maga a tudat, hogy ők "lelkileg össze vannak hangolódva" ...Adnék én olyan hangolódást a feje lerepülne.