Miért kell egy házasságban kizárólag közös kassza?

Semmi sem kötelező, ezt mindenki döntse el maga, a pàrjàval együtt.

Mi egy csalàd lettünk és kész, azonosan àllunk ehhez a témàhoz. Nem làttuk értelmét a különcködésnek, ide oda tologatni a pénzt. Mi a francnak? Kész vicc.

Közös kassza van. Ennyi . Mindketten felelősen bànunk a pénzzel, nem szórjuk ész nélkül, de arra költünk amire akarunk. Sokat beszélgetünk, többek közt erről is, hogy kinek mi kell. Én el szoktam mondani ha pl újabb adag könyvet rendelek, ő pedig elmondja ha épp a sajàt hobbijàhoz vesz cuccot , vagy ha épp kell neki új cipő, vagy bàrmi.

Ha valamelyikünk nyerne a lottón, vagy hatalmas örökséghez jutna, netàn hirtelen az egyikünk fizetése 5-10 szerese lenne a màsikunkénàl, azt is megosztanànk egymàssal. Egyikünk se önző típus.

Nagyon érdekes álláspintokat lehet itt olvasni, olykor kifejezetten meglepő megnyilvánulásokkal.

Számomra sosem volt kérdés hogy közös kasszán vagyunk. Nem az ő pénze meg az én pénzem, hanem a családunk pénze. Azért dolgozunk, hogy a családunknak mindene meglegyen, a gyerekeket becsülettel fel tudjuk nevelni, el tudjuk küldeni őket egyetemre, vehessünk nekik egy biciklit ha szeretne, finanszírozhassuk majd a lakodalmát,stb. A férjemmel ugyanannyit keresünk nagyjából, az mind megy a közösbe. Nem is értem. Nálatok akkor ki van az is számlázva, amit időben adsz a hétköznapokban? A főzés kinek az ideje? A fűnyírás, házi írás? Ezeket is be kellene akkor árazni? Illetve mi az hogy a drága hobbit ne az én pénzemből finanszírozza? Én vagyok a legboldogabb, ha látom hogy van ami a sok munka után boldoggá teszi, kikapcsolja. Sosem sajnálnám tőle, ő se tőlem. Nem ülünk a saját kis vagyonunkon... Ez nekem olyan mintha folyamatosan tenne félre az illető, hogy legyen "menekülő út". Nagyon-nagyon furcsa ez nekem. A család egy csapat. Közös érdekekkel, közös vágyakkal, közös anyagiakkal. Szerintem.

26N

#42 A család két KÜLÖN ember. Én megértem, hogy nincsenek mindenkinek céljai, van akinek tökre elég ha van a gyereknek biciklije meg van egy házuk. Nekem ez kevés, én gyerek mellett is többet szeretnék saját magamból mint egyénből kihozni. A páromnak szintén amellett, hogy amióta együtt vagyunk maximálisan egy családként tekintünk egymásra és úgy dolgozunk a kapcsolaton, vannak olyan dolgok amiket el szeretne érni függetlenül attól, hogy mi egy családot alkotunk. Ehhez pedig kell az, hogy lásd, te a saját céljaidra miből gazdálkodsz. Ez nem megy úgy, hogy van x millió a számlán és úgy kell visszamatekozni, hogy milyen közel járok az adott célomhoz, mennyit kell még dolgoznom érte.

És nem azért nem közös minden pénz mert sajnáljuk egymástól. Hanem mert két KÜLÖN ember vagyunk és a saját egyéni céljainért külön egyénként fogunk megdolgozni. Az én céljaim nem a párom felelőssége semmilyen szempontból. Ő nem tud az én karrieremen dolgozni, ő nem tud helyettem megtanulni valamit. És nyilván nem abból a pénzből fogom ezeket megvalósítani amiért ő dolgozik.

Nem értem miért gondolják az emberek, hogy külön kasszánál számolgatás meg filléreskedés van. Dehogy van. Ez egyszerűen arról szól, hogy normális emberek nem szűnnek meg egyénnek lenni akkor sem ha egy családként tekintenek egymásra. Ugyan úgy vannak egyéni dolgaik, egyéni céljaik és ha ezekért nem egyénként dolgoznak akkor nem sok értelme van. Nem arról van szó, hogy elfelezzük egy mosogatószivacs árát. Arról van szó, hogy ami nem a másik célja, amiért nem a másik dolgozik az maradjon már meg külön dolognak. A közös élet, a közös célok külön kasszánál is közös finanszírozásúak. De ami ezen felül van, ami nem kell a közös célokra, amiből veszek magamnak valami kacatot, amiből "luxus" dolgokra költök ahhoz mi köze van a páromnak, miért kéne az ő anyagi felelősségének lennie?

Nem olvastam végig a válaszokat. Én annak vagyok híve, hogy a rezsit a közös kiadásokat közösen álljuk, a többi meg marad annál aki megkereste. Költheti a saját céljaira. 23 éve élek házasságban, 2 már felnőtt gyerekünk van. Azt hiszem jobban keresek mint a férjem, bár pontosan nem tudom Ő mennyit keres.

Az a véleményem a teljesen közös kasszát azok a feleségek erőltetik akik sokkal kevesebbet tesznek bele mint a férjük. Így tehát nagyon jól járnak.

#44

Pont, hogy többet keresek, mint a vőlegényem, és hülyét kapnék, ha valamiféle lakótársként élnénk együtt és dugdosnánk egymás elől a pénzecskénket. :D

#45 Nem értem mit nem lehet azon megérteni, hogy senki nem dugdossa a pénzt a párja elől külön kasszánál sem. Nem úgy működik, hogy te vegyél tejet mert te iszod. Nem az van, hogy te vegyél házat ha akarsz én nem szállok be. A bevétel nagy része közös dolgokra megy el, közös finanszírozással. De az a néhány tízezer forint szépen megmarad neked azokra célokra és dolgokra amikhez nincs köze a párodnak mert a te egyéni dolgod. A te karriered, valami olyasmi amit te szeretnél tanulni, igénybe venni mert a te egyéni fejlődésedet szolgálja és nem olyasmi amiért a párod felelősséggel tartozik.

A párom tudja például az összes kártyám PIN kódját én is tudom az övét, van közös számlánk, a megtakarításunk 80%-a közös. De a fennmaradó 20%-al egyénileg gazdálkodunk mert nem olyan dolgokra megy amikért a másik is felelősséggel tartozik, nem olyasmik amiknek bármi közük van a közös élethez.

#46

Házasságban alapvetően vagyonközösség van. Ezen lehet hivatalosan változtatni, de akkor aktívan kell tenni érte - dugdosni kell. :)

Nálunk tökéletesen működött a közös kassza, amíg GYESre nem kerültem a második gyerkőccel.

A nagyobbik tudott bölcsibe járni, vissza tudtam menni dolgozni.

A kicsi már falun született, nem volt bölcsi, csak ovi (ahol elvileg fel kell venniük a gyereket, de nem kötelezhetők pelusozásra) plusz a kicsi fejlődésében kissé lemaradt (már behozta) és nem lett 2,5 évesen szoba és ágytiszta.

Viszont ahogy GYEDről GYESre váltottam, kezdődtek a bajok.

Hiába volt az én feladatom a ház, az udvar, a gyerekek, pénzben nem értem el a férjem fizetését.

Nem részletezem tovább, a lényeg, hogy mikor nagyon belelovallta magát abba, hogy alig van bevételem eléraktam egy albérleti szerződést (a ház különvagyonom) és egy korrekt gyerektartást, aztán mondtam, hogy ezt kifezeted, és onnantól mehet minden felesbe.