Ti hozzámennétek egy olyan fiúhoz akinek még egy lagzira sem telik mert olyan szegény?

55.

Neked sincsenek nagy igényeid, szerinted ennyi kell egy jó kapcsolathoz?

nálunk a szüleim állták a nagy részét...kisebb részét mi...igy is több százezret költöttünk rá...párom családja még egy tisztességes ruhát sem tudott megvenni...bár hugának telne rá, rövidnadrággal tisztelte meg a bátyját :) apósom elment a lagziról két hiszti után kocsmába....amugy alkoholista ő is...

és mindez ellenére se én se a szüleim a büdös életbe nem beszélnének így a férjemről :) mivel jó ember, küszködik...az idióta családjáról nem tehet :)

minek vagy vele? minek akarsz hozzá menni? én ha így beszélnék vkiről akkor azt a személyt megvetem és nem szeretem....

24L

Kedves kérdező neked adok igazat. Addig ne legyen esküvő, amíg nem kölcsönös a dolog, mert kihasználás szaga van. Nem a párodról beszélek, hanem a rokonságáról. Ha te szeretnél nagy lagzit, mert világ életedben így szeretted volna, akkor várj vele. Legalább rendesen meg és kiismered a párodat is. A szerelem sokszor vak!

Jöhetnek a lepontozások, mert mondhatjátok, hogy borúlátó vagyok, de elmondom a saját családom történetét.

A nővérem beleszeretett egy kis bugrisba, aki majdnem csak a saját ruhájában jött a házasságba. Természetesen a lagziban sem állt semmit. Miután összeházasodtak a férje csak utazgatott, motorcsónak, vízisí, síelgetések, a nővérem meg vitte az üzleteket, és próbált előre haladni. Az üzletben nem volt két forintja a pasasnak. Két év után azért akart elválni, mert megtudta, hogy 5 év múlva sem lesz közös az ági vagyon. Majd mégis visszakönyörögte magát, mert arra is ráeszmélt, hogy akkor neki most újra dolgoznia kellene. A nővérem kismamaként halt meg, házasság után alig 5 évvel. Két héttel a temetés után már új csaj lakott a volt férjével, ott vele abba a házba, amiben szintén egy árva fillére nem volt, mert apukám és nővérem építtette. Mégis mit mondott ott abban a házban, annál az asztalnál amihez semmi köze? A házat ő örökölte, mert semmilyen kölcsönadási vagy egyéb szerződés nem volt, és egyébként is úgy vették az anyagokat, hogy sokszor az ő nevére szólt a számla, szóval ez az övé. Ha nem tetszik, találkozunk a bíróságon. Nos a ház olyan 80-100 milliót ér. Miközben ha nem alig egy év után házasodnak, hanem várnak, és komolyan vesszük az apró és kiáltó jeleket is, akkor minden másként alakult volna. Nem a házat, a pénzt, az értékeket sajnálom, hanem azt, hogy egy ilyen aljas szemétláda úgy beszélt a szüleimmel ahogy, és a gyászukban is beléjük rúgott egyet-kettőt.

A fickó családja nem volt különb mint amit a kérdező írt.

Ennyi a történetem, tapasztalatom, és a véleményem az egészről.