Haragudnál ha valaki nem adna ajándékot/pénzt az esküvődön? Hogyan reagálnál?

Megmondom őszintén, nekem rosszul esne. Kulturált ember vendégségbe sem megy üres kézzel. Akkor az esküvő miért lenne más esemény?

Persze abban az esetben megérteném, és nem haragudnék, ha tudnám az illetőről, hogy nem telik neki még vmi apró ajándékra sem (és az aprót azt tényleg max. 1000 Ft-osra értem, nem várnék el túl sokat), vagy ha rengeteget költött utazásra, ruhára stb. ahhoz, hogy ott legyen azt esküvőn. De egyébként nem. Ha már meghívtuk, illene valami ajándékot hozni, ha a lagzin jelen van.

Anyukámék mesélték, hogy nagyanyám nem vitt semmit, de azért nagy vígan végigette az esküvői menüt. Na, ez kifejezetten bunkóság, ha vki a saját fia esküvőjére nem visz semmit.

Volt ilyen. Nem haragudtam, de azért picit rosszulesett, mert mi előtte akármilyen alkalomra (szülinap, névnap), elmentünk hozzájuk, azért vittünk valami apróságot. Egy tányér sütinek is örültünk volna. Nem reagáltam sehogy, mert nem ez a lényeg, de azért a gesztus jólesett volna.

Fordított esetben én biztos vinnék valamit, ha csak jelképes ajándékot is, mert azért csak vendégül látnak, szórakoztatnak. Mi szülinapi, névnapi, stb. bulira is mindig viszünk valamit, még ha nem is valami drágát, mert mi sem állunk jól anyagilag.

10-essel értek egyet. Nem vártam pénzt senkitől, ha adtak akkor annak csak örültem. Nem volt direkt nagy lagzi, mert nem a csillogás volt a lényeg, hanem a társaság. Mindenki segített inkább amiben tudott, pia, kaja, asztalok, torták stb. De ha nem akkor meg nem. Nem is vezettem sehová, hogy ki mit adott.

A kérdésre: nem, nem haragudnék, mert már az elején kértem mindenkitől, hogy ne hozzon semmit csak magát, nem várunk semmit, ne azért jöjjenek.

De gyönyörű házi készítésű tortáim voltak, sőt a menyasszonyi emeletes torta is házi volt és annak nagyon nagyon örültem.

Mifelénk még szokás megajándékozni a másikat bármilyen alkalomkor. Nem az ára a lényeg, hanem a másikra való odafigyelés, hogy készülünk az ilyen alkalmakra, hogy odafigyelünk a másikra. Akár valami saját készítésű dologgal, süteménnyel, vagy valami aprósággal. Én úgy érzem, öröm adni és kapni. Kevesen vannak, akik ha meghívják egy jelentős alkalomra, üres kézzel állítanak be.

Nagyon szomorúnak érzem, hogy az ilyet sokan lebecsülik és anyagiasságnak bélyegzik meg. Elég rossz irányba változik a világ. :(