Vissza "kell" adni a pénzt mindenképp?

Most nem azért, de olyan embert - mint kedves kérdező - én messziről kerülöm, mert én szeretem azokat a dolgokat visszakapni, amit én is adtam, legyen az pénz vagy SZÍVESSÉG, vagy egy gesztus. Fivty-fivty alapon megy ez nálam, aki ehhez nem tartja magát és megpróbál kizsákmányolni annak rövid távon fel is út és le is út, mehet amerre lát, de többé rám nem számíthat. Igaz csak pár barátom van, de tudom róluk, hogy értem tűzbe mennének és ez kölcsönös is: hogyha tartoznának nekem, és úgy gondolnák, hogy nem tudnák időre megadni, előbb vennének fel hitelt és fizetnék a törlesztőjét a banknak mintsem eltussolnák mondvacsinált hazugságokkal, ugyanez lenne fordított helyzetben, mert tudjuk hogy IGAZI BARÁTOKAT MANAPSÁG NEHÉZ TALÁLNI.

Az egy dolog hogy per pill nem álltok a toppon, de már most elkezdesz itt hisztizni, ahelyett hogy FELNŐTT NŐ létedre megoldanád a problémádat. Szerinted nem lesznek hasonló problémáid/tok??? Ráadásul akkor már nem ketten lesztek hanem hárman! Atya gatya...

A másik dolog amin én személy szerint felhúztam magam, az az hogy azt írja: ha lenne 20e Ft-ja akkor előbb költené a még meg nem született gyerekre minthogy visszaadná a pénzt a rokonának... na pont az ilyen mondatok után szoktam azt mondani, hogy ennyi és ne tovább!

Amúgy meg megoldásként kérjél anyádtól kölcsön és amint jobban álltok anyagilag azonnal fizesd is vissza, vagy törlessz 1000Ft-osával...

Amúgy abszolút meg tudom érteni hogy az unokahúg miért ilyen amilyen, és miért hangsúlyozta azt amit... és igaza is van, az olyan beállítottságú embereknél ( mint a kérdező, a fent említettek miatt) így is kell bánni.

Sajnálom de ez van.

Gondolom ha szívességről lenne szó, azt is a terhességedre fognád, vagy valami másra. Én rövid távon leépítenélek.

"Most nem azért, de olyan embert - mint kedves kérdező - én messziről kerülöm, mert én szeretem azokat a dolgokat visszakapni, amit én is adtam, legyen az pénz vagy SZÍVESSÉG, vagy egy gesztus."

Egyrészt: fifty-fifty.

A szívesség épp arról szól, hogy ingyen van. Önzetlen, és cserébe nem vársz viszonzást. Ha valaki igazán a barátod, akkor nem fog listát tartani arról, hogy te mit tettél meg neki, és mivel tartozik még.

Ha a barátnőmnek kell egy hely, ahol aludni tud, és mondjuk két hétig itt lakik, akkor az normális helyeken nem azt jelenti, hogy van két hétre szóló bérletem, és bármikor beállíthatok hozzá.

Ha valamit csak azért teszel, hogy majd később visszakapd, az nem barátság. Az szimpla üzlet.

Ha én valakinek az esküvőjére adok ajándékba akármennyi pénzt, azt nem számításból adom, hogy akkor majd én is kapok. Hanem mert szeretnék vele örömet okozni.

Ja persze, majd legközelebb az ajándékok mellé mellékelem a számlát is, és ugyanannyi értékben kérek. A blokkot meg kérem bizonyítékba. Hisz barátok vagyunk.

Kedves 17:14

"Ha a barátnőmnek kell egy hely, ahol aludni tud, és mondjuk két hétig itt lakik, akkor az normális helyeken nem azt jelenti, hogy van két hétre szóló bérletem, és bármikor beállíthatok hozzá. "

Viszont ha pl az eset után neked kellene menned a barátnőd városába valamiért (és például egy vasad sincsen hogy bérelj egy szobát) és te reménykedsz abban hogy vagytok olyan jóban hogy befogad pár napra, de ő azt mondja hogy jaj most ez van vagy az van (és röhejes indokokkal áll elő) és ez miatt nem tud hol elhelyezni, akkor nem érzed magad kizsákmányolva, hogy te azért segítettél neki jó párszor? Vagy az eset után neked kellene valami tőle és akkor is lenne valami amire rákenhetné hogy pont az miatt nem akar segíteni? Teszem azt ezt 10-en 10x eljátsszák, akkor gondolom nálad is betelne a pohár, hisz nem vagy ökomenikus szeretetszolgálat, nemde???

(vagy ha voltál főiskolás, egyetemista, akkor ha a vizsgák előtt kölcsön adod a jegyzetedet és nem kapod vissza, akkor nálad hogyan zajlik? Vagy akinek kölcsönadtad a jegyzetedet és a vizsgán mellé ülsz, és kéred hogy mutasson meg egy választ a lapjáról és ő erre nem hajlandó akkor hogy viszonyulsz későbbiekben ahhoz a személyhez?)

Szerintem a tapasztaltabbak ezt nem hagyják. Íratlan szabály: Valamit valamiért. Ha az egyik fél túlzásba esik, az már rég nem harmonikus kapcsolat, akkor az már nem szól másról mint egyszerű kizsákmányolásról.

És pont itt a lényeg. A kérdező még azzal sem játszott el legalább GONDOLAT szintjén, hogy esetleg később adja vissza neki. EZ meg sem fordult a fejében, hanem csak annyi hogy nem adja vissza. ( írta is, hogy ha lenne pénze akkor sem azt adná vissza, hanem másra költené, és most hagyjuk hogy mire, mert a pénzt bármire, bármikor el lehet költeni) és ez nálam - és le merném fogadni sok embernél sem - nem működne

KÉRDEZŐ!

Döntsétek el: ÖSSZEKAPARJÁTOK A PÉNZT VAGY SEM. Ti dolgotok. De az biztos hogy következményei lesznek a dolgoknak: vagy jóban lesztek (ha visszaadjátok) vagy nem (ha nem). AZ biztos hogy ha visszaadjátok okuk nem lehet hogy pletykát terjesszenek rólatok, ha nem adjátok vissza, legalább lesz pletykaalap és akkor már nem csak őrájuk nem számíthatok a későbbiekben, hanem a szűkebb rokonságra sem. Döntsétek el hogy megér-e nektek a békesség ennyit vagy sem. És vonjátok le az esetből a konzekvenciát!

És csak úgy végszóként:

KÜLÖNBÖZŐEK vagyunk (még jó) :).

Valaki kizsákmányolja a másikat, van aki nem, van aki hagyja és van aki nem. És szerintem ezzel le is lehet zárni ezt a vitát, mert tovább folytatni - főleg olyan dologban ahol semmi kárunk vagy hasznunk nincsen - lássuk be FELESLEGES.

TOVÁBBI SZÉP NAPOT MINDENKINEK :))))))

Ez a hozzáállás gusztustalan. A lakodalomnak az a lényege, hogy összejöjjön a család. A lakodalmat azért rendezem, hogy jól érezzék magukat. Ha velük akarnám kifizettetni, akkor magamon gondolkoznék el. Hiába illik elmenni, ha velem kifizettetik a szállást és a kaját, akkor köszönöm, de majd választok én olyan ételt és olyan szórakozóhelyet, ahol ennyi pénzt elverhetek.

Azokat hívom meg,akiket látni szeretnék, ha hoznak nekem valamit az plusz és örülök. Én hívtam meg, én állom a költségeit.

Ja és ha adok valakinek, akkor nem azért adok, hogy ő visszaadja!

Nem ártana ezen elgondolkozni egyeseknek.

17:43

Lehet, hogy bizonyos dolgokban igazad van. De nem mindegy, hogy te egy kétszobás lakásba fogadod be a barátaidat, ahol van esetleg hely, vagy te állítasz be őhozzájuk, ahol mindenkinek csak egy ágya van, és még külön szobája sincs! és nem mindegy, hogy 1 napra mész, vagy x hétre! a szívességnek vannak korlátai, mégpedig a lehetőségek. És hiába juttattam a haveromat előnyhöz, ha tudom róla, hogy ő ezt nem fogja tudni visszaadni, akkor is megteszem. Én pl. akkor is felveszem őket és szállítom őket kocsival, ha tudom, hogy nekik nincs és nem is lesz autójuk. és nem várok szívességet. Akkor is vigyázok az állataikra, ha ők sosem fognak az enyémre és sorolhatnám. Mert tudom, hogy nekem mik a lehetőségeim és nekik mik. és csak akkor vállalok szívességet, ha azt úgy tudom vállalni, hogy nem tartok a viszonzásra igényt, tehát ha engem azzal nem ér kár, de nekik mégis előnyt ad. És az ajándéknál sem szoktam az árát nézni, és nem az árában mérem. Mert lehet, h anyám csak egy sütit süt, de többet dolgozott vele, és ugyanúgy gondolt rám, mint én őrá, amikor megvettem a mikrohullámú sütőt neki. és lehet, h nagyobb örömet is okoz azzal a sütivel, mint én a mikróval. ennyit erről. a nászajándék, az ajándék. ha van az embernek lehetősége akkor visszaadja (és nyilván igyekszik ezért tenni), de ne azért adják, hogy majd ők is visszakapják, mert mások a családok lehetőségei és ezt figyelembe kell venni!