5 év után nem kérte meg a kezem, szerintetek?

Nézd meg ezt a videót. :)

https://www.youtube.com/watch?v=XBxXXdxesJc

20-assal ertek egyet, rossz a kommunikacio a srac reszerol, lebegtet valamit, nincs vegcel amire varni lehet viszont gyurut kisirni gaz es sosem vezet jora.

Mi is lassan 5 eve vagyunk egyutt, az en parom is huzta halasztotta, hallottam h masoknak mondja h majd ha ez lesz, majd ha az lesz,.en is csalodott voltam.

Vegul 2eves egyutteles utan par honappal kerdezte meg, ami szerintem korrekt.

Oszinten en is azt erzem h a semmire varsz es ebbol jol nem lehet kijonni.

Ha szakitasz es arra megkeri, akkor sosem tudod meg h bepanikolt v sosem akarta.

Ha varakozol evekig, majd dob a kovetkezoert akit elvesz, orokke bannad h ennyi idot elpazaroltal.

Nekem volt egy olyan kimondott sajat tervem h 30eves koromig szeretnem a tervezett 2 gyereket. Ez mindent felulirt. Amit a te esetedben tennek az valami hasonlo. Huzz egy hataridot, nem kell neki mondani es nezd meg h addig h cselekszik. Ha ennyire Pato Pal,az elet mas teruletein is lehet ebbol meg sok problema.

Sokan leírták már, nem ragozom tovább, de egy mondatod megragadta a figylemem:

"Nem akarom elhagyni, mert szeretem. Meg nincs kedvem elölről kezdeni, ha holnap találkoznék életem új szerelmével akkor is évekbe telne mire egy ugyanilyen kapcsolatot felépítek, akkor meg már ugyanott vagyok, mintha kivárom, hogy egyszer majd csak "lesz ideje" gyűrűt venni. "

Gondolkodj már el picit, hogy mit is írtál itt... :)

(a házasságnak akkor van értelme, ha megtaláljuk életünk szerelmét, azt a személyt aki a társunk lehet egy életen át, aki nélkül nem tudjuk elképzelni a mindennapjainkat. Te (ti) közel sem tartotok itt, ha simán elhagynád, hogy "akár már másnap megismerkedj valakivel" és összesen annyin aggódsz hogy akkor megint időbe telik mire az új pasival idáig eljuttok...

Ne akarj vele házasodni, semmivel se vagy elkésve, először találd meg azt az embert akit igazán szeretsz (és ő is viszont) és akivel közösek a jövőbeni célok. Addig semmi értelme siettetni az esküvőt csak azért hogy elmondhasd hogy férjhez mentél.

28/N

23 évesen még nincs olyan kiforrott személyiséged, ami indokolná a házasságot a közeljövőben. Nagyon sokat fogsz változni még, munkahelyi behatások, új barátok, új lakhely, önálló élet, ez mind teljesen más lesz. Ezt valószínűleg a párod is így látja és az általa mondott néhány év elég tapasztalatot ad majd, ami egy stabilabb, felnőtt gondolkodást alakít ki benned. Azt a jövőbeni embert várja meg, ha őt alkalmasnak tartja, akkor megkéri a kezed.

Persze közben lehet, hogy összeakad valakivel, aki már most pont olyan, mint az ideálja, érte szakít veled és gyorsan el is veszi.

Láttam ilyet. Egyetem kezdésekor indult a kapcsolat is. Szép tervek az elején, végig nyugodt, szeretetteljes, nem kicsapongó, támogató, blabla. Diploma után jött az, hogy a férfi közölte, hogy "ügyes voltál, büszke vagyok rád, akkor már jöhet az esküvő, gyerekek, minimum 3 és anyámékhoz költözünk, hogy tudjanak segíteni". A nőnek ez nem tetszett (előtte szó sem volt róla), dolgozni akart, és mozgalmas életet. Mégsem szakítottak, csak 1 év múlva. Akkor is azért, mert a férfi egy vita során közölte, hogy ő már jó ideje figyel és várja, hogy a nő lemondjon az elképzeléseiről és elfogadja végre a felkínált családanyai szerepet.

Kívülről nézve őket teljesen egyértelmű volt, de neki nehéz volt kilépni, és nem mindig értettem, mire vár. Egy évvel a szakítás után a férfi nős volt már és úton volt a kisfia. Gyorsan talált a teveihez illő nőt.

Ezeket kellene neked magadban, aztán a pároddal is tisztába tenned.

28-asnak: a kérdező nem 23 éves, hanem 26, tehát már nagyon is kiforrott a személyisége a házassághoz, sőt, az én privát véleményem szerint már a 24. órában van a házassághoz, főleg, ha hozzávesszük, hogy 5 éve él együtt a párjával.

Nem véletlenül akarja a házasságot, egy kapcsolat egyszerűen nem tud továbbfejlődni sima együttélésben, tudom, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de a tapasztalat mégis az, hogy házasság nélkül a legtöbb kapcsolat egyszerűen elhal. Ezért van az, hogy a házasság nélküli együttélések esetén még több a válás, mint a házasságoknál. Itt nincs elköteleződés, nincs szilárd alapja a továbbfejlődésnek, nincs mit építeni, nincs mit őrizni.

Az sem véletlen, hogy régen max. 1 év volt a jegyesség ideje. Az 5 év már túl hosszú idő jegyességnek, olyan, mintha egy gyereket hordanánk túl 5 évig, és nem szülnénk meg. Az is elhalna. És ami azt illeti, ez a kapcsolat is halódni látszik. Még ha ki is erőszakolja a kérdező a házasságot, biztos, hogy boldog lesz azzal, ha a párja csak az ő unszolására veszi el? Már az első év után ki kellett volna lépni ebből a kapcsolatból, ha a férfi nem veszi el, akkor a kérdező még csak 22 éves volt, találhatott volna olyat, aki viszont boldogan elveszi. Most már megértem, hogy nem akar 5 évet kidobni, ráadásul a párkeresés időszakának 5 évét, amivel lényegében a párkeresés ideje le is járt. Nem lett volna szabad eddig maradni olyasvalaki mellett, aki nem akarja feleségül venni, aki nem hajlandó mellette elköteleződni, sem tenni azért, hogy a kapcsolatuk tovább lépjen.

Azt látom, hogy a kérdezők sokszor akkor keresnek a problémájukra választ, amikor már egy-egy rossz döntésük miatt nincs jó megoldás.