Kerek perec választás elé állítom. Szurkolnátok?

Tegnap megkérdeztem tőle, na nem nekiestem, hogy elveszel, vagy elhagylak(az elhagyást sem úgy kell értelmezni, hogy a nemleges válasz esetén azonnal csomagolok, hanem ha hullámvölgybe kerül a kapcsolat, akkor nem biztos az a megoldás, hogy helyre hozzuk, hanem szépen elválunk, mert nem azonosak a hosszútávú céljaink), szépen, finoman.

Leültünk megbeszélni, hogy már Ő igazából egy képzeletbeli 2010es naptárba felvéste egy dátumhoz a lánykérést, mert valóban ezt akarja.(ha tippelhetek az évfordulónk, de ez majd kiderül)

Ami nagyon zavaró volt eddig a beszélgetésig az a majd egyszer, talán, esetleg, majd meglátjuk hogyan alakul az életünk című kitérések voltak.

Az egyik válaszoló írta, hogy ismerősének tizen évébe tellett, hogy a ffi kimondja Ő nem akar semmit.

Én szeretnék "legális" családot, nem csak egy vadházasságot, termékeny koromat a szülőszobákon töltve, szülni neki xgyereket, ő meg él mint marci hevesen, és nem tisztel meg annyival, hogy elvesz. Azt szeretném, ha a mi gyerekeink is azt látnák az a normális, hogy apa és anya házasok.

Hiszek abban, hogy a mai világban is lehet holtomiglan holtodiglan élni, szeretők nélkül, válás nélkül.

Nem a -né fontos nekem, hanem ami mögötte van, amit jelentenie kéne most is.

Leht azt mondani, hogy naiv vagyok, meg majd úgyis megtudom. Ettől függetlenűl szeretném hinni, és hiszem, vannak még most is normálisan működő házasságok, ahol ha probléma merül fel azt közösen oldják meg, és nem úgy, hogy elválnak, szeretőt tartanak. Hogy a férfiak képesek tisztelni a párjukat azzal, hogy elveszik, magukhoz láncolják, megbecsülik.

Igazából tegnap az csapta ki nálam a biztosítékot, hogy ismeretségemben a világ legnagyobb Qvájának(ha nagyon rákeresnénk még 18+os filmet is találnánk róla) egy hónap múlva lesz az esküvője. 3hónapja még nem ezzel a ffivel futott, tegnap meg a meghívóját olvasgattam... Én meg tisztességesen, egy ffi mellett vagyok évek óta, nem váltogatom őket úgy mint más a tangát, és még mindig csak várok.

(a pontagyuzónak, köszi, de kérlek válogasd meg, kit milyen jelzővel illetsz. Így ismeretlenűl sem kell valakivel bunkónak lenni)

(valaki írta, hogy magunkhoz láncolni, ez ugyan olyan kétoldalú, minket is megkötnek vele, nem csak a férfit? vagy az eskü ránk nem vonatkozik?)

(válás, szerető: akkor ne együnk, mert úgyis éhesek leszünk.)

"leszel a férjem? -Igen. -Mikor? -Hamarosan. -Lánykérés? -Nemsokára:) még idén."

Közben összebújtunk, egymás szemébe nézve beszélgettünk.