Meghívjam a testvérem az eljegyzési bulira, ha ő csak közmunkás, én és a párom meg ismerőseink, vállalkozók és üzletemberek vagyunk?

Ha tényleg az érdekelne, hogy a testvéred jól érezné-e magát a bulitokon, akkor egyszerű dolgod lenne: megkérdeznéd, ő pedig eldöntené, hogy megy-e. Te úgysem tudhatod helyette.

De te voltaképpen szégyelled, hogy a testvéred közmunkás, és próbálsz olyan indokot keresni arra, hogy ne kelljen meghívd, hogy biztos neki lenne rossz.

Legalábbis az általad leírtakból ez jön le, és ez az, ami nagyon nem szimpatikus.

Ilyenkor nagyon orulok, hogy egyke vagyok... Szegyelld magad! Meg se erdemled, hogy van testvered!

Megjegyzem, ha lenne egy kis eszed, akkor a "lenezo" valaszokbol sikerulne felfognod, hogy mi a helyes. De meg se lepodok, hogy ilyen hulye az, akinek a fejeben egyaltalan megfordul egy ilyen kerdes.

úristen. Kár kommenteken keresztül rúgózni ezen, lenézed és kész. Süt a soraidból. Téged nem az aggaszt h Ő esetleg nem érezné jól magát. Felnőtt ember, el tudja dönteni, mit bír el egy ilyen esemény részéről és mit nem. Te azért vagy befeszülve, h nem tud akklimatizálódni és jajj ez Rád milyen fényt vet.

De h a borzasztóan nagy atomfizikusi kérdésre is válaszoljak; hívd meg és kész. Majd ő eldönti akar e feszengeni sznobfalván két teniszparti között.

Isteeeenem.... És ezek az emberek az ún "elit"....

Nézd, ha neked az egész esküvőből nem az a fontos, hogy a házasságotokat megünnepeljétek azokkal, akiket szerettek, akkor ne hívd meg.

Ja, hogy nem szereted őt? Az más. Akkor se.

Nem tudom, mit kéne csinálnia a nővéremnek, hogy ne hívjam meg majd az esküvőmre. Mondjuk a kettős gyermekgyilkosság már valószínűleg megüti a szintet, de annál alább nem adom. :D A testvérem. Ott volt, amikor születtem, mellette nőttem fel, és bár sokat veszekedtünk egy időben, el nem cserélném másra. Igaz, nálunk ő a csúcskereső, én vagyok a gyengébb anyagi helyzetben (és bár nem vagyok közmunkás, értelmiségi munkát végzek, azt hiszem, nagyobb köztünk az anyagi különbség, mint köztetek). És az is nagyon furcsa lenne, ha ő nem hívna meg az esküvőjére, csak mert annyit keresek, amennyit. És egy fillért nem irigylek tőle, mert megdolgozott mindenért, ráadásul nagylelkűen megosztja velem, ha úgy alakul.